A Liquify filterről nem sok szó esett eddig, a Face-Aware Liquify-ról (Arcérzékeny cseppfolyósítás) meg csak 1-2 sor, mikor bemutattam a 15.5-ös verziót, mivel abban jelent meg először.
Ez egy különösen izgalmas és kreatív funkció, mellyel finoman vagy radikálisan (mi most azt fogjuk csinálni) átalakíthatod az arcvonásokat, lehetővé téve a karikatúrakészítést, a portrék finomítását, vagy akár egy teljesen új karakterek létrehozását. Legyen szó játékról, művészi kísérletezésről vagy professzionális retusálásról, az Face-Aware Liquify remek eszköz a képalkotók kezében.
Válassz egy portréfotót, ahol az alany szemben van, hatásos lesz ha épp még nevet is, de ez nem előfeltétel.
Nyisd meg a fényképet a Photoshopban, majd kattints a ‘Filter’ menüpontra, és válaszd ki az ‘Liquify’ opciót. Ezután válaszd a ‘Face-Aware Liquify’ funkciót.
Az eszköztárban látni fogod, hogy az arc különböző részei – mint a szemek, orr, száj és áll – külön-külön is szerkeszthetők.
Eyes (Szemek): Itt tudod módosítani a szemek méretét, magasságát, szélességét, dőlését és távolságát egymástól. A karikatúrának általában nagy szemei vannak, tehát nyugodtan növeld a szemek méretét.
Nose (Orr): Itt változtathatod meg az orr méretét és szélességét. Általában a karikatúrákon az orr kiemelt jellemző, de nem kell mindent a maximumra húzni.
Mouth (Száj): A száj szélessége, magassága, mosolygás mértéke és az ajkak vastagsága változtatható. A karikatúrának gyakran van nagy szája és túlzottan hangsúlyos ajkai, de ez is függ az ábrázolandó személy jellemzőitől.
Face Shape (Arcforma): Itt a fej szélességét, a homlok magasságát, az áll magasságát és szélességét változtathatod meg. A karikatúrafejek gyakran nagyok és túlzottan kerekek vagy éppen nagyon hosszúak, de ezt is az ábrázolandó személy arcvonásaihoz közötti egyensúlyt kell megtalálnod.
A rövid kis videóban láthatod, hogyan változik az arc. Ha valamelyik értékkel nem tudtad elérni a várt eredményt, ismét válaszd ki a filtert, és állítgasd az értékeket tetszésed szerint.
Én is kétszer állítottam:)
A nyakat szokták vékonyabbra venni, ehhez a fejet ki kell jelölni – legjobb az Object Selection Tool-lal. Az eszköz intelligens algoritmusokat használ a felhasználó által meghatározott területen belül található objektumok felismeréséhez és kiválasztásához, így jelentősen meggyorsítva a munkafolyamatot. Ha megvan, a Select → Inverse, így minden ki lesz jelölve, csak a fej nem. A Warp eszközzel a nyak közelében told egy kicsit beljebb.
Most jön pár szűrő. Leírom, én miket használtam, de a legjobb, ha te is kísérletezel, mert így meg is ismered a Photoshop eszközeit, megérted, hogyan működnek a beállítások, és hogyan alkalmazhatod azokat a különböző arcokra.
A digitális scrapbook-ban annyi mindent meg lehet valósítani, így a személyes történetek és emlékek megörökítése mellett akár egy teljes újságcikket is megalkothatunk, amelyben egy adott programot vagy eseményt jelenítünk meg. Az ilyen oldalak létrehozása nemcsak szórakoztató, de a végeredmény is lenyűgöző lesz. A következőkben megmutatom, hogyan hozhatod ezt létre a Photoshop segítségével, hogy a fotóid úgy nézzenek ki, mintha egy valódi nyomtatott újságból származnának. Hogy maga az alap ne okozzon problémát, készítettem egyet, amit a képre kattintva le is tölthetsz.
A letöltött psd-ben több réteg van, ahhoz, hogy szerkeszteni tudd az újságot. Egyrészt maga az újság, az árnyéka, illetve egy vintage réteg, ami öregít a papíron. A Smart Object ikonra kétszer kattintva, a tartalma megnyílik egy külön ablakban, ott tudod szerkeszteni a fotót és a szöveget.A sablonban egy egyszerű Ariel a betűtípus, mert ha olyat választok, ami neked nincs, úgyis átrakja az alapértelmezettre. Szóval változtasd meg bátran, főleg az újság címe lehet egy látványos fajta. A fotónak is megvan a helye, ott csak annyi feladat marad, hogy a leírás alapján átalakítsd.
Természetesen az egészet átvariálhatod tetszésed szerint, amit itt szerkesztesz, mentés után az fog megjelenni az újság felületén.
És akkor a fotómanipuláció. Nyisd meg a Smart Objectet, és vágómaszkkal tedd rá a fotót a sablonra.
Mindenképp legyen a fotóból is Smart Object, így az eredeti kép megmarad, és a szűrők beállításait bármikor meg tudod változtatni. (jobb klikk a rétegpalettán a rétegen, és Convert to Smar Object)
Filter → Filter Gallery → Sketch → Halftone Pattern. A beállítások nálam Size és Contrast 4, de olyat válassz, ami neked tetszik. A Pattern Type az Dot (pont) legyen.
A smudge (maszatoló) egy olyan eszköz, amely a festészetből ismert maszatolási technikát utánozza a digitális képszerkesztésben, célja a színek és textúrák keverése vagy elmosása egy képen.
Használata egyszerű, de ennek ellenére szükség van a próbálkozásra, illetve a megfelelő ecset és beállítás megtalálására.
Alapvetően úgy működik, hogy az ecsettel „rángatod” a kép színeit és textúráit, ezzel elérve a kívánt hatást.
Az eszköz az eszköztárában található, a „Blur” (elmosás) és a „Sharpen” (élesítés) eszközök mellett, és egérkattintással választható ki. Ha szeretnéd, beállíthatod a saját billentyűparancsát a smudge eszköznek a Photoshop beállításaiban.
Ez egy egyszerű szöveg effekt. Készítettem belőle egy rétegmásolatot, azt raszterizálni kell, bár meg is kérdezi, hogy akarod-e, amikor az eszközzel próbálnál dolgozni a szövegrétegen.
Az ecset típusa és beállításai nagyban befolyásolják, hogy milyen lesz a végeredmény, itt egy sima lágy ecsetet használtam.
A Photoshop számos szűrőt kínál a képek módosításához és átalakításához. Sokan jól ismerik és gyakran használják a népszerű szűrőket, mint például a Blur és a Filter Gallery, amelyekkel gyorsan és egyszerűen érhetünk el hatásos eredményeket. Azonban a Photoshop rengeteg olyan szűrőt is tartogat, amelyek kevésbé ismertek, és ennek ellenére fantasztikus kreatív lehetőségeket nyújtanak a felhasználók számára.
Ebben a cikkben egy olyan kevésbé ismert szűrőcsaládot mutatok be, amely méltatlanul marad a háttérben: a Stylize szűrőket. Ezek a szűrők egyedi hatásokat és megjelenést biztosítanak a képeknek. Az igaz, hogy talán nem az elsők között szerepelnek, amikor utazási képek szerkesztéséről van szó, hiszen ezeket a fotókat általában természetes megjelenésükben szeretnénk megtartani. Viszont a Stylize szűrők kiválóan alkalmasak például a fotókönyv borítóján megjelenő fotóhoz, vagy akár egy faliképhez, amikor egy különleges vizuális hatást szeretnénk elérni.
A Stylize ezt a kilenc szűrőt tartalmazza.
Diffuse
Ez a szűrő véletlenszerűen összekeveri a szomszédos képpontokat. Ennek eredményeként a kép textúrája lágyabb és kevésbé éles lesz, ami lehetővé teszi a digitális zaj csökkentését vagy a kép elmosásának imitálását.
Darken: Ebben a módban a szűrő csak a sötétebb szomszédos képpontokat keveri össze. A kép árnyékos részein a textúra lágyabb lesz, miközben a világos részek érintetlenek maradnak.
Lighten: Ebben a módban a szűrő csak a világosabb szomszédos képpontokat keveri össze. A kép világos részein a textúra lágyabb lesz, miközben az árnyékos részek érintetlenek maradnak.
Anisotropic: Ez a mód egy kifinomultabb diffúziós technikát alkalmaz, amely a képpontokat egy irányban összekeveri. Az Anisotropic mód egy simább, fémes hatást eredményez, ami különösen jól mutat a textúrák és felületek ábrázolásakor.
Ha ránézel a képre, nem nagyon látni a hatását, de ha az Alt+Ctrl+F-fel többször megismétled a filter használatát, érdekes, festői hatást érhetsz el.
Emboss
Az Emboss szűrő egy dombornyomott hatást hoz létre a képen, amely a fényforrástól és a dombornyomott felületektől függően változik. Ez a szűrő kiválóan alkalmas olyan esetekben, amikor hangsúlyozni szeretnénk a kép egyes részleteit, vagy egyedi textúrát szeretnénk hozzáadni.
Biztos vagyok benne, hogy még azok között is, akik rendszeresen használják a Photoshop-ot, sokan alig-alig ismerik a Channels panelt és az abban rejlő lehetőségeket.
A Channels panel a képek színinformációinak kezelésére és manipulálására szolgál. Az RGB (piros, zöld, kék) színtérben dolgozó képek esetében három színcsatorna található, amelyek egyenként felelnek a kép egy-egy alapszínének intenzitásáért. Ezek a csatornák összeadódva alkotják a teljes színes képet. A Channels panel segítségével ezeket a csatornákat külön-külön kezelhetjük, lehetővé téve beállításokat a színinformációk kezelésében és manipulálásában.
A Channels palettán a színcsatornák fekete-fehér árnyalatai a szín intenzitását és a fényerőt jelzik a képben.
Az árnyalatok a következőképpen fejezik ki a szín intenzitását és fényerőt:
Fekete: A fekete árnyalat azt jelenti, hogy az adott színcsatorna intenzitása nulla, vagyis a szín teljesen hiányzik az adott területen.
Fehér: A fehér árnyalat azt jelenti, hogy az adott színcsatorna intenzitása maximális, vagyis a szín teljes mértékben jelen van az adott területen.
Szürke árnyalatok: A szürke árnyalatok közötti különbségek azt mutatják, hogy mennyire intenzív az adott szín a kép adott területén. A világos szürke azt jelenti, hogy a szín intenzitása magas, míg a sötét szürke azt jelenti, hogy a szín intenzitása alacsonyabb.
Ebből máris adódik egy érdekes és hasznos funkció. Ha a Ctrl gombot lenyomva tartva kattintasz egy adott színcsatorna bélyegképére a Channels panelen, a Photoshop egy kijelölést hoz létre, amelynek az alapját az adott csatorna fényerejének értékei képezik.
A kijelölés intenzitása közvetlenül arányos a csatorna fényerejével, ami azt jelenti, hogy a világosabb területek nagyobb mértékben kerülnek kijelölésre, mint a sötétebbek. Ezt az ún. „luminance-based selection” módszernek nevezzük.
Itt a piros csatornából készítettem kijelölést, látni, hogy ebben a csatornában kék nincs, és a zöldből is nagyon kevés.
Már jó ideje nem írtam a textúrázásról, holott a téma kimeríthetetlen, így itt az ideje újra elmerülni ebben a szuper technikában. Arra gondoltam, mi lenne, ha egy kis pluszt is adnék a dologhoz, és összekötném ezt a folyamatot a fotózás egyik lenyűgöző történelmi eljárásával, az albumin nyomatokkal. Így nemcsak újra felfedezhetjük a textúrázás varázsát, hanem egy kis időutazásra is indulunk, miközben reprodukáljuk ezt a hatást Photoshopban. Történelmi fotóeljárásokról már több cikk is volt, így ha érdekel a téma, érdemes megnézni azokat is.
Az albumin egy egyszerű fehérje, az eljárás során tojásfehérjét kentek a papírlap felületére, majd ezüstvegyületet vittek fel rá. Így kapták a fényérzékeny papírt. Az eljárást Louis Désiré Blanquart-Evrard, francia fényképész és nyomdász találta fel 1850-ben. Az albumin nyomatok népszerűsége a 19. század második felében nőtt meg, és több évtizeden át volt az egyik legelterjedtebb fotográfiai eljárás. Népszerűségét a Carte de Visite-nek is köszönhette, ami egy kis fényképes látogatókártya volt, és általában a személy portréja volt rajta. Ezeket gyakran gyűjtötték, és albumokba rendezték.
Forrás: Wikipedia
Az albumin nyomatok és a Carte de Visite fontos szerepet játszottak a fotózás korai történetében, és hozzájárultak a fényképezés mint művészet és kommunikációs eszköz elterjedéséhez.
Hasonlót (hangsúlyozom: hasonlót) a Photoshop-ban is el lehet érni. Megjegyzem, még mindig vannak olyan fotográfusok és művészek, akik az albumin nyomatot vagy hasonló történelmi eljárásokat használnak. Gyakran azért választják ezeket a régi technikákat, mert különleges, egyedi és kézzel készített hatást akarnak elérni, amit a digitális technológiák nem tudnak teljes mértékben reprodukálni. Mivel gyanítom, hogy senki nem rohan tojásfehérjét, majd fényérzékeny réteget kenni egy papírra, maradjunk a digitális próbálkozásnál, ami ha nem is lesz olyan, biztos, hogy szórakoztató időtöltés lesz.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
