A smudge (maszatoló) egy olyan eszköz, amely a festészetből ismert maszatolási technikát utánozza a digitális képszerkesztésben, célja a színek és textúrák keverése vagy elmosása egy képen.
Használata egyszerű, de ennek ellenére szükség van a próbálkozásra, illetve a megfelelő ecset és beállítás megtalálására.
Alapvetően úgy működik, hogy az ecsettel „rángatod” a kép színeit és textúráit, ezzel elérve a kívánt hatást.
Az eszköz az eszköztárában található, a „Blur” (elmosás) és a „Sharpen” (élesítés) eszközök mellett, és egérkattintással választható ki. Ha szeretnéd, beállíthatod a saját billentyűparancsát a smudge eszköznek a Photoshop beállításaiban.
Ez egy egyszerű szöveg effekt. Készítettem belőle egy rétegmásolatot, azt raszterizálni kell, bár meg is kérdezi, hogy akarod-e, amikor az eszközzel próbálnál dolgozni a szövegrétegen.
Az ecset típusa és beállításai nagyban befolyásolják, hogy milyen lesz a végeredmény, itt egy sima lágy ecsetet használtam.
A Photoshop számos szűrőt kínál a képek módosításához és átalakításához. Sokan jól ismerik és gyakran használják a népszerű szűrőket, mint például a Blur és a Filter Gallery, amelyekkel gyorsan és egyszerűen érhetünk el hatásos eredményeket. Azonban a Photoshop rengeteg olyan szűrőt is tartogat, amelyek kevésbé ismertek, és ennek ellenére fantasztikus kreatív lehetőségeket nyújtanak a felhasználók számára.
Ebben a cikkben egy olyan kevésbé ismert szűrőcsaládot mutatok be, amely méltatlanul marad a háttérben: a Stylize szűrőket. Ezek a szűrők egyedi hatásokat és megjelenést biztosítanak a képeknek. Az igaz, hogy talán nem az elsők között szerepelnek, amikor utazási képek szerkesztéséről van szó, hiszen ezeket a fotókat általában természetes megjelenésükben szeretnénk megtartani. Viszont a Stylize szűrők kiválóan alkalmasak például a fotókönyv borítóján megjelenő fotóhoz, vagy akár egy faliképhez, amikor egy különleges vizuális hatást szeretnénk elérni.
A Stylize ezt a kilenc szűrőt tartalmazza.
Diffuse
Ez a szűrő véletlenszerűen összekeveri a szomszédos képpontokat. Ennek eredményeként a kép textúrája lágyabb és kevésbé éles lesz, ami lehetővé teszi a digitális zaj csökkentését vagy a kép elmosásának imitálását.
Darken: Ebben a módban a szűrő csak a sötétebb szomszédos képpontokat keveri össze. A kép árnyékos részein a textúra lágyabb lesz, miközben a világos részek érintetlenek maradnak.
Lighten: Ebben a módban a szűrő csak a világosabb szomszédos képpontokat keveri össze. A kép világos részein a textúra lágyabb lesz, miközben az árnyékos részek érintetlenek maradnak.
Anisotropic: Ez a mód egy kifinomultabb diffúziós technikát alkalmaz, amely a képpontokat egy irányban összekeveri. Az Anisotropic mód egy simább, fémes hatást eredményez, ami különösen jól mutat a textúrák és felületek ábrázolásakor.
Ha ránézel a képre, nem nagyon látni a hatását, de ha az Alt+Ctrl+F-fel többször megismétled a filter használatát, érdekes, festői hatást érhetsz el.
Emboss
Az Emboss szűrő egy dombornyomott hatást hoz létre a képen, amely a fényforrástól és a dombornyomott felületektől függően változik. Ez a szűrő kiválóan alkalmas olyan esetekben, amikor hangsúlyozni szeretnénk a kép egyes részleteit, vagy egyedi textúrát szeretnénk hozzáadni.
Biztos vagyok benne, hogy még azok között is, akik rendszeresen használják a Photoshop-ot, sokan alig-alig ismerik a Channels panelt és az abban rejlő lehetőségeket.
A Channels panel a képek színinformációinak kezelésére és manipulálására szolgál. Az RGB (piros, zöld, kék) színtérben dolgozó képek esetében három színcsatorna található, amelyek egyenként felelnek a kép egy-egy alapszínének intenzitásáért. Ezek a csatornák összeadódva alkotják a teljes színes képet. A Channels panel segítségével ezeket a csatornákat külön-külön kezelhetjük, lehetővé téve beállításokat a színinformációk kezelésében és manipulálásában.
A Channels palettán a színcsatornák fekete-fehér árnyalatai a szín intenzitását és a fényerőt jelzik a képben.
Az árnyalatok a következőképpen fejezik ki a szín intenzitását és fényerőt:
Fekete: A fekete árnyalat azt jelenti, hogy az adott színcsatorna intenzitása nulla, vagyis a szín teljesen hiányzik az adott területen.
Fehér: A fehér árnyalat azt jelenti, hogy az adott színcsatorna intenzitása maximális, vagyis a szín teljes mértékben jelen van az adott területen.
Szürke árnyalatok: A szürke árnyalatok közötti különbségek azt mutatják, hogy mennyire intenzív az adott szín a kép adott területén. A világos szürke azt jelenti, hogy a szín intenzitása magas, míg a sötét szürke azt jelenti, hogy a szín intenzitása alacsonyabb.
Ebből máris adódik egy érdekes és hasznos funkció. Ha a Ctrl gombot lenyomva tartva kattintasz egy adott színcsatorna bélyegképére a Channels panelen, a Photoshop egy kijelölést hoz létre, amelynek az alapját az adott csatorna fényerejének értékei képezik.
A kijelölés intenzitása közvetlenül arányos a csatorna fényerejével, ami azt jelenti, hogy a világosabb területek nagyobb mértékben kerülnek kijelölésre, mint a sötétebbek. Ezt az ún. „luminance-based selection” módszernek nevezzük.
Itt a piros csatornából készítettem kijelölést, látni, hogy ebben a csatornában kék nincs, és a zöldből is nagyon kevés.
Már jó ideje nem írtam a textúrázásról, holott a téma kimeríthetetlen, így itt az ideje újra elmerülni ebben a szuper technikában. Arra gondoltam, mi lenne, ha egy kis pluszt is adnék a dologhoz, és összekötném ezt a folyamatot a fotózás egyik lenyűgöző történelmi eljárásával, az albumin nyomatokkal. Így nemcsak újra felfedezhetjük a textúrázás varázsát, hanem egy kis időutazásra is indulunk, miközben reprodukáljuk ezt a hatást Photoshopban. Történelmi fotóeljárásokról már több cikk is volt, így ha érdekel a téma, érdemes megnézni azokat is.
Az albumin egy egyszerű fehérje, az eljárás során tojásfehérjét kentek a papírlap felületére, majd ezüstvegyületet vittek fel rá. Így kapták a fényérzékeny papírt. Az eljárást Louis Désiré Blanquart-Evrard, francia fényképész és nyomdász találta fel 1850-ben. Az albumin nyomatok népszerűsége a 19. század második felében nőtt meg, és több évtizeden át volt az egyik legelterjedtebb fotográfiai eljárás. Népszerűségét a Carte de Visite-nek is köszönhette, ami egy kis fényképes látogatókártya volt, és általában a személy portréja volt rajta. Ezeket gyakran gyűjtötték, és albumokba rendezték.
Forrás: Wikipedia
Az albumin nyomatok és a Carte de Visite fontos szerepet játszottak a fotózás korai történetében, és hozzájárultak a fényképezés mint művészet és kommunikációs eszköz elterjedéséhez.
Hasonlót (hangsúlyozom: hasonlót) a Photoshop-ban is el lehet érni. Megjegyzem, még mindig vannak olyan fotográfusok és művészek, akik az albumin nyomatot vagy hasonló történelmi eljárásokat használnak. Gyakran azért választják ezeket a régi technikákat, mert különleges, egyedi és kézzel készített hatást akarnak elérni, amit a digitális technológiák nem tudnak teljes mértékben reprodukálni. Mivel gyanítom, hogy senki nem rohan tojásfehérjét, majd fényérzékeny réteget kenni egy papírra, maradjunk a digitális próbálkozásnál, ami ha nem is lesz olyan, biztos, hogy szórakoztató időtöltés lesz.
Szövegszerkesztésről rengeteg bejegyzés volt már, érdemes rákeresni, ha nem tudod pontosan, melyik funkció mit jelent. Most a hibákról lesz szó. Ki nem aggódott már azon, hogy valamit elírt, félreütött, rosszul fogalmazott, helyesírási hibát vétett, és mindezt persze akkor veszi észre, ha már a kezében a legyártott könyv. A Photoshop sokat tesz azért, hogy megkönnyítse az ellenőrzést, bár nyilván mindent nem old meg helyettünk.
A mai bejegyzésben két rendkívül hasznos funkciót nézünk meg, a „Check Spelling” (helyesírás-ellenőrzés) és a „Find and Replace” (keresés és csere) funkciókat.
Ahhoz, hogy használd a helyesírás-ellenőrzést, az első fontos lépés, hogy a karaktertáblán a nyelvet állítsd magyarra (ha azon írtál:)) Egyébként ez már az írásnál is lényeges, hisz pl. az elválaszt is csak akkor lesz helyes.
Check Spelling (Helyesírás-ellenőrzés)
A Check Spelling funkció segít abban, hogy a Photoshop-ban lévő szövegek helyesírását ellenőrizd, és elkerüld a gépelési hibákat. A funkció használata egyszerű:
Edit → Check Spelling
Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel. Pár hibát szándékosan ejtettem. 🙂 Látni, hogy magyar nyelven ellenőriz, de itt már nem tudnánk megváltoztatni. Megjeleníti az általa hibásnak vélt szót, és felajánlja a helyeset. Elfogadhatjuk vagy nem, illetve beírhatjuk mi is, hogy mit szeretnénk helyette.
Nemrég írtam az Adobe Firefly-járól, amely az Adobe új AI-ja, és most itt van egy újabb áttörés: a Generative Fill. Ha azt gondolnátok, hogy túl sokat írok az AI-ról, csak azt mondhatom: egyszerűen elkerülhetetlen. Az AI és a gépi tanulás rohamléptekben változtatja meg a képszerkesztést és a vizuális művészet világát, és ezek a fejlesztések túl fontosak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket.
A napokban az Adobe bejelentette a Photoshop legújabb béta változatát, amely tartalmazza a Generative Fill funkciót. Ez a forradalmi új eszköz kibővíti a Photoshop képességeit, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és nem destruktívan adjanak hozzá vagy vonjanak el tartalmat a képekről. Az AI-alapú technológia nemcsak hogy jelentősen leegyszerűsíti a képszerkesztési folyamatot, hanem új lehetőségeket is nyit a kreativitás és az innováció előtt.
A Generative Fill a Firefly és a Photoshop integrációjának eredménye, amely sokkal többet tud, mint csak a képgenerálást. Az új funkció az Adobe fő figyelmének középpontjában áll, és hasonló, mint a DALL-E. Röviden, a funkció automatikusan összehangolja a perspektívát, a megvilágítást és a stílust egy képen, és lehetővé teszi a fotó kiterjesztését vagy területek eltávolítását a képről, nem destruktívan és néhány másodperc alatt, csak egyszerű szöveges utasítások segítségével.
Az első próbánál még szöveges utasítást sem adtam, a fej feletti rész megnöveléséből „kitalálta”, hogy mi is akarok.
A fotó alatt láthatod a szintén a Photoshop Beta verziójában található „Contextual Task Bars” névre hallgató eszköztárat, ami a használat során változik, mindig az aktuálisan használt eszközhöz igazodva. Jobbra a rétegpalettán látni, hogy a kitöltés egy külön rétegen jelenik meg. A Properties panelen három különböző variáció van, ha egyik sem tetszik, lehet újra generálni.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
