Utazási fotótippek – beállítások és egyéb ötletek

Utazási fotótippek – beállítások és egyéb ötletek

Az előző részben a pakolást és tervezést néztük át, most beállítások és egyéb ötletek jönnek.

Fényképezőgép beállításai.

Nincs általános szabály, hacsak az nem, hogy ismerd a gépedet. Az expozíció három dologból tevődik össze: blende, zársebesség, érzékenység. Ezekkel kell játszani. Mikor hogy. A Hamburger Fotospot oldal kreálta ezt a szuper kis kártyát, amit akár kis is nyomtathatunk magunknak, ha bizonytalanok vagyok.

cheatcard
Látni, hogy minél nagyobb a blende, annál kisebb a mélységélesség. Minél hosszabb az expozíciós idő, annál inkább bemozdul a mozgás, és minél nagyobb értéken áll az érzékenység, annál zajosabb lesz a kép. Persze ez azért nem mindig ilyen egyértelmű, de kezdő fotósoknak igazán jól jöhet.  Anélkül, hogy most a részletekbe belemennék, minden objektívnek van egy ideális blende értéke, amin a legszebb képet adja. A brutál szűk blendenyílás kifejezetten ronthat a kép minőségén, és a legtöbb esetben nem is indokolt. A záridő egyrészt attól függ, mit fotózunk, másrészt attól, hogy mi az az idő, amit még bemozdulás nélkül meg tudunk tartani. Ez gyakorlással nagyban növelhető. Az érzékenység gépfüggő. Van, amelyik már 200 iso értéken zajos, és van, ami egész magason is rendben van. Ez a fotó iso 6400-zal készült:

iso 6400 (tovább…)

Szemüveg

Ha fotózunk, hamar belefutunk abba a problémába, amit egy szemüveges ember fényképezése jelent. Mondják, hogy a szemüveg öltöztet, ez így igaz, de van még egy tulajdonsága, hogy tükröződik is. Ez nem csak műtermi felvételnél szokott zavaró lenni, de teljesen normális utcai képeknél is. Nézzük meg mi miért van, és mit tehetünk, hogy kiküszöböljük.

A tükröződéssel egyébként semmi bajunk nem szokott lenni, ha például egy tó partján vagyunk, és a környezetet látjuk meg a tó tükrében.

tökröződés

A szemüveg csillogását viszont szeretnénk elkerülni.  Nyilván, ha a szemüveges gyerekünket a játszótéren rohangálva szeretnénk lefotózni, elég nehéz megoldani, hogy a megfelelő szögben tartsa a fejét, de normális körülmények között van lehetőségünk arra, hogy  sikeresen kiküszöböljük ezt a zavaró tényezőt. A probléma közel sem a vaku használatával kezdődik, a szemüvegen minden más fény is becsillanhat. Ez a kép a lakásban készült, vaku nélkül, csak éppen a hátam mögött egy nagy ajtó van, ahonnan érkezik a fény.

szemüveg

(tovább…)

Fotósuli  – objektívek, látószög, gyújtótávolság,

Fotósuli – objektívek, látószög, gyújtótávolság,

Van egy rossz (vagy jó??) hírem. Megint egy csomó fogalommal kell megismerkednünk. Persze ez inkább jó ez, mert sokat tanulunk belőle, és egyébként is igyekszem csak a lényeget megragadni, mindenféle bonyolult elemzés helyett. (őszintén megmondva, az nem is menne:))
Objektív avagy lencse. Szerintem a fény terjedését, és az lencsék szerepét senki sem úszta meg az iskolában, csak ha nagyon utálta a fizikát, akkor igyekezett gyorsan elfelejteni. Kár volt, mert akkor most kezdhetjük elölről:) Azért próbálom egyszerűen, és érthetően.
Annyi biztosan megvan még, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Egészen addig, míg valami útjába nem kerül. Ekkor részben visszaverődik, részben pedig megtörve folytatja útját.
A fényképezésnél ahhoz, hogy az érzékelő lapkára juttassuk a fényt, lencsét, illetve egész lencserendszereket rakunk az útjába. Ezen lencserendszerek milyensége határozza meg, hogy mit is fogunk látni a képen.
Szerintem valami ilyesmi ábra mindenkiben felrémlik.

Nyugi, ennél jobban nem bonyolódunk bele.

(tovább…)

Fotósuli – mélységélesség

Fotósuli – mélységélesség

A mélységélesség az egyik legkreatívabb eszköze a fotózásnak. Kis mélységélességgel kiemeljük a számunkra lényeges dolgot a környezetéből, ezzel a szemlélőt is arra késztetjük, hogy arra a pontra fókuszáljon, amit mi meg szeretnénk mutatni. A nagy mélységélességnél gyakorlatilag minden éles, és ezzel egész más célt érünk el, mint az előzővel. Bár általában elmondható, hogy a kis mélységélességet inkább portékhoz, a nagy mélységélességet inkább tájképekhez használjuk, de azért az ilyen szabályok csak arra jók, hogy megszegjük őket.

A mélységélességgel is nagyon igaz, hogy a kép a fejben születik meg. Előre el kell dönteni, hogy mit is szeretnénk, és aszerint fotózni.

Elméletileg csak a tárgysíkban lévő képpontok tűélesek, de ehhez tartozik előre és hátrafelé is egy olyan tartomány, amelyet élesnek érzékelünk.Na, ez az a tartomány, amit mélységélességnek nevezünk.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mélységélességi tartomány nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy ugye van az élesség síkja, a mélységélesség kétharmada a síktól távolabbi részre esik, míg az egyharmada a sík elé. Talán egy ábra segít a megértésben.

Fentiek értelmében nem feltétlen jó, ha a végtelenbe tekerjük az élességet ahhoz, hogy nagy mélységélességet kapjunk, hiszen akkor a hozzánk közelebbi rész életlenebb lehet. Ha minden a távolban van, pl egy hegy tetején, akkor ez nem okoz gondot, de egy városi fotónál, ahol közel is vannak emberek vagy tárgyak, de a hátteret is élesen akarjuk látni, akkor az élesség síkját egy kicsit vissza kell venni a végtelenből. Bár ettől nem növekszik meg a mélységélességi tartomány, de az mindig jobb, ha a távoli dolog lesz egy kicsit életlenebb, amit egyébént még így is élesnek látunk, mint ha, az, ami elől van.

(tovább…)

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Van még pár alapfogalom, amit feltétlen tudni kell. Az már ismert (ugye ??), hogy mi a blende, záridő, érzékenység. Jöhet a többi. Lesz, amit ismétlek az előző cikkből, de mint tudjuk, az ismétlés a tudás atyja.

Fényérték: Az expozíció az a fénymennyiség, amivel megvilágítjuk a fényérzékeny érzékelőt.Amikor megállapítjuk a helyes expozíciót, akkor a fényérzékenység figyelembevételével megmérjük a szükséges blendenyílást és zársebességet. Az egyszerűség kedvéért van egy olyan fogalom, ami ezt az egészet egy számmal jelöli. Ez a fényérték, vagy Fé. Angolul EV (exposure Value), hátha a gépen úgy szerepel. Gyorsan el is mondom, hogy erre miért is van szükség, mielőtt nagy tiltakozás alakulna ki egy újabb számolgatás miatt. A mért érték ugyanis nem mindig pontos. Van, amikor korrigálni kell. Például a havas tájon készült felvétel tuti rossz lesz, ha automata módban mérünk fényt, és nem korrigálunk. Ennek oka, hogy a sok fehérség megzavarja a fénymérést, kevesebb expozíciós értéket állapít meg, a fotó alexponált lesz, a hó meg ronda szürke a vakító fehér helyett.
1 Fé növelés azt jelenti, hogy a blendét egy szabványos lépéssel nyitjuk, vagy (tehát nem és!) a megvilágítási időt egy szabványos lépéssel növeljük.
Ugyanígy (csak a jobb rögzülés kedvéért) 1 Fé csökkentés vagy egy szabványos lépés blende szűkítést, vagy egy szabványos lépés megvilágítási idő csökkentést jelent.
Talán egy kicsit bonyolultnak hangzik elsőre, de ezt a legjobban pont azoknak kell tudni, akiknek a gépén nincs manuális állítási lehetőség, mert expozíció korrekció -remélhetőleg- akkor is van, és akkor ezzel tudják korrigálni a mért fényt.

Fehéregyensúly, avagy színhőmérséklet.A különböző fényforrások általában a kék és sárga összetevők arányában különböznek egymástól. Erre persze megint van egy elnevezés, a színhőmérséklet. Mértékegysége a kelvin, röviden K. A szabványértékekből sem maradhatunk ki, miszerint a nappali fény 5500 K, a műfény meg 3200 K. A magasabb szám mindig sárgásabb fényt jelent, mint az alacsonyabb. A vaku fénye a nappali fénynek felel meg.

(tovább…)