Nagyon szeretek a mélységélességgel játszani, az életlen háttér szépen kiemeli a lényeget. Ezzel nincs is semmi gond, de mi van akkor ha minden ponton tűéles képet akarok. A probléma különösen a makro fotózásnál jön elő, amikor valamit egészen közelről fényképezünk le. Egy felvétellel ezt lehetetlen megoldani, ezért fókuszsorozatra van szükségünk.
A makro fotóknál az élességtartomány rendkívül kicsi, tehát ezt kell orvosolnunk. Ehhez elsősorban állványra van szükségünk. A téma így természetesen nem mozdulhat el, így mozgó bogárral ezt nem lehet megvalósítani. Tehát tárgy, állvány, majd lépésről lépésre annyi felvételt készítünk, amennyivel minden területről készül tűéles kép. Hogy ez mennyi, az teljesen változó. Függ attól, hogy mekkora, amit fotózunk, illetve az objektív mélységélességétől. Én a láncnál 14 felvételt készítettem, a kacsánál 24-t, de ez ne rémisszen el senki, nem ritka a 100-as sorozat sem:) A többi beállítási érték azonos marad természetesen, csak az élességet állítgatjuk. Annak ellenére, hogy a tárgy és gép mozdulatlan marad, az optika adottságaiból következően a képek nem fogják tökéletesen fedni egymást, de ezt majd a feldolgozásnál megoldjuk. A képek feldolgozására a több program is alkalmas, most a Photoshop-ot mutatom be, és egy Helicon Focus nevű programot.
Helicon Focus. Letölteni itt lehet, ugyan fizetős, de 30 napig használható. Nagyon egyszerű a használata. Nagyjából annyi, hogy behívjuk a képeket, majd a Run-ra kattintunk. Erre magától készít egy mélység térképet, és azzal maszkolja az egyes képekről az éles részeket.
És pillanatok alatt láthatjuk a végeredményt.
Nézzük, ugyanezt hogy tudjuk Photoshop-ban megcsinálni. Itt se bonyolultabb, csak egy lépéssel több. Először behívjuk a képeket, a File > Automate > Photomerge-re kattintva.
A múlt héten elkezdett videó szerkesztést folytatom még melegében, hátha valaki már annyira szeretne videót screppelni:) Téényleg, lehet, hogy új fogalom a videóscrap? Én mindenesetre igazán jól szórakoztam a készítése közben. Mivel az alapok már megvannak, a mostani trükköket a videóból lehet megismerni. Igazán nincs benne semmi bonyolult, akinek a Photoshop nem ismeretlen, gond nélkül nekikezdhet.
A végén így nézett ki a Timeline:
Lehet látni a réteg palettát is,hogy mi mindent tartalmaz, de egy scrapbook oldalnál ennél sokkal több réteget szoktunk kezelni. A videóban ki tudja miért, többször is képkockának nevezem a kulcskockát, kéretik nem rosszul megtanulni:) Szóval az keyframe, vagyis kulcskocka. Ezzel a videó egy adott képkockájához rendelünk valamilyen tulajdonságot. Én most átlátszóságot, és mozgást készítettem ezzel a módszerrel. A végén még hátteret és pár scrap elemet is tettem rá, erről is a korábbi cikkben volt szó.
A film főszereplője még nincs 16 hónapos, de megállás nélkül önállóan csúszdázik. (én meg rémüldözök) Nem véletlen hívom kis Terminátornak.:)
És akkor a videó a hogyanokról:
Annyira szeretném, ha valaki megmutatná, hogy kipróbálta:)
Hogy hogy jön össze ez a három? És miért akarok én egy fotókönyvvel foglalkozó blogban videószerkesztéssel foglalkozni? Meg tudom magyarázni. A Photoshop – bár alapvetően képszerkesztő – alkalmas videószerkesztésre is. Pláne a CS6-os verzió, ami bőven elég alap dolgokhoz. Természetesen az Adobe Premiere-hez nem hasonlítható, de nem is kell, az már annyira profi, hogy kellőképpen bonyolult is. PS-ben viszont bőven elég a program ismerete, nem kell újabb tanulásba fognunk. És mindez hogyan jön a fotókönyvhöz? A 2012-es Photokinán mutatta be a Cewe a videós fotókönyvet, ami belátható időn belül hozzánk is elér. A videós fotókönyv egyébként egy teljesen szokásos fotókönyv, azzal a különbséggel, hogy egy QR kóddal megadhatjuk a hozzátartozó videó linkjét, amit a netre töltöttünk fel. Ehhez a Cewe biztosít majd tárhelyet. A német oldalon bővebben olvashatsz róla. QR kódot sok oldal segítségével lehet készíteni, én ezt szoktam használni. Az okostelefonokra meg le lehet tölteni olyan alkalmazást, ami tudja olvasni.
Persze egyáltalán nem kell megvárni a Cewe tárhelyet, ha ilyet szeretnénk, a youtube-ot, vagy bármely videómegosztót ugyanúgy használhatjuk. Ma már sok fényképezőgéppel lehet videózni is, és a legtöbb telefon is alkalmas erre a feladatra, így egy utazós, mesélős, családi fotókönyv oldalunkhoz a videót is hozzá tudjuk tenni. Példának összedobtam egy oldalt, amihez van videó is. Akinek van a telefonján QR olvasó, meg is tudja nézni. Maga a kód simán elmegy scrap elemnek is:)
A videó szerkesztése Photoshop ismerettel annyira egyszerű, hogy nem is kell külön alap, meg haladó rész, rögtön érdekesebb trükköket mutatok. És, hogy senki ne riadjon el tőle, elmondom, hogy most szerkesztek először videót Photoshop-ban.
Először némi magyarázat, aztán jön a videó.
A legjobb, ha a munkaterületet rögtön a videóhoz állítjuk be, így minden azonnal kéznél lesz. Ehhez a Window > Workspace > Motion-t válasszuk.
Csak azért értem meg sokak borzongását a pen tool hallatán, mert eleinte én is rémüldöztem tőle. Aztán kiderült, hogy tulajdonképpen nagyon egyszerű a használata. Hogy mennyire gyors, az persze függ a gyakorlástól is. A lényeg, hogy nem érdemes menekülni előle. Kijelölések létrehozásához a legtutibb eszköz, és míg egyéb kijelölők pontatlanságával küzdünk, már rég körbejelöltük a pen tool-lal.
A pen tool-lal egy útvonalat adunk meg, ezt nevezi a Photoshop (és még ezer más alkalmazás) path-nak. Ez az útvonal nem pixelekből áll, mint egy kép, ez csak egy vonal. Magát a path-t ki sem lehet nyomtatni, ez csak egy segédeszköz számunkra, hogy a kitűzött célt elérjük.
Magát az eszközt az eszköztárban találjuk meg. Gyorsbillentyűje a P.
A legfelső maga a Pen Tool. Alatta a Freeform Pen Tool, ahol nem pontról pontra haladunk, hanem szabadkézzel rajzolhatunk, és annak alapján a PS magától berakja a csomópontokat, vagyis az Anchor Point-ot. Az eszközöknél egy Add Anchor Pont Tool jön, majd egy Delete Anchor Point Tool. Előbbi hozzáad csomópontot, utóbbi meg elvesz. Nem szükséges azonban kiválasztanunk ezt az eszközt, ha a normál Pen Tool-t egy létező Anchor Point fölé visszük, magától átvált Delete Anchor Point Tool-ra.
Ha meg a vonal fölé visszük, ahol egy új csomópontot hoznánk létre, akkor átvált Add Anchor Point Tool-ra.
Színház a heti játék témája, így eszembe jutott, hátha valakinek kedve lenne saját függöny elkészítésére. Ha a teljes oldalra szánjuk háttérnek, akkor nyissunk egy szokásos 3600 px x 3600 px-es üres dokumentumot, és rögtön töltsük is ki feketével. Ha a háttér színünk épp fekete, akkor már a megnyitáskor választhatjuk a Background-ot.
Ha nem az volt, akkor kitölthetjük az Edit > Fill-el, vagy az eszköztárból kiválasztjuk a Paint Bucket Tool-t , a festőszín legyen fekete, és katt a képre. A fekete festőszínt legegyszerűbben a D billentyű lenyomásával érhetjük el. Készítsünk ebből egy másolatot a Ctrl + J segítségével.
Filter > Render > Fibers , és valami hasonló értékkel próbálkozhatunk.
Erről a témáról többször volt már szó, mindegyikben más-más módszert igyekeztem megosztani. Ez most egy összefoglaló cikk lesz, ami persze tartalmaz majd új dolgokat is. Photoshop-ban mint mindent, a retusálást is többféle módon lehet elvégezni. Hogy melyiket válasszuk? Ez függhet a fotótól, a feladat típusától meg akár a kedvünktől is. Minél többféle lehetőséget ismerünk, annál könnyebb jól elvégezni egy munkát, mert tudjuk, hogy mikor melyiket akarjuk használni. Ehhez persze ismerni is kell őket:) Az apropóját ennek a cikknek az adta, hogy legkisebbik érettségizik, és bevállaltam, hogy szorgalmi feladatként elkészítem a tablót. Fotózással, szerkesztéssel meg mindennel, ami vele jár. Így a retust sem úszom meg. És itt máris jön egy lényeges pont. Nagyon nem mindegy, hogy egyetlen fotót akarunk elvarázsolni, vagy tonnányival kell megtennünk ugyanezt. Nem mindegy, hogy mi a cél. Egy címlapfotónál – sajnos – mindent eltüntetnek, se ránc, se pórus csak az elmosott bababőr. De van, mikor a retus célja pont az, hogy erősítse a karaktert és ezzel a ráncokat is. Egy tablókép is retusra szorul. Az élességet természetesen a fotózásnál kell biztosítani, de egy kis utómunka ebben sem árt. Nem hagyunk meg pattanást, sebhelyet, elrontott szemfestést, de nem cél a pórusok eltüntetése. Bár még a nagy tablón sem lesz egy-egy kép nagyobb 10 cm-nél, a kisebb változatról már nem is beszélve, de akkor is meg kell tenni, amit lehet. Ovisokat egyszerűbb fotózni, na ott még semmi bőrhiba nincs:) Szóval most jöjjön pár módszer, aztán lehet válogatni. A retusáló eszközökről volt már részletes cikk, ha valami itt nem egyértelmű, akkor érdemes elolvasni.
Klónozás
Eszköztár Clone Stamp (Klónozó). Gyorsbillentyűje az S. Válasszunk egy lágyszélű ecsetet, kicsit nagyobbat, mint a bőrhiba. (ez pattanásra, májfoltra, szeplőre vonatkozik) A gyors munkához nem árt, ha az ecset méretváltoztatásához is billentyűparancsot rendelünk, úgy sokkal gyorsabban megy a munka. Az opciós sávban válasszuk a Mode (Mód) legördülő menüben a Lighten-t (világosítás) Ennek szerepe az, hogy a klónozó eszköz csak a mintavételi területnél sötétebb részekre fog hatni, így csak a bőrhiba módosul. A bőrhiba közeléből keressünk egy tiszta területet, Alt + kattintással mintát veszünk, és katt a javítandó területre. Fontos, hogy közel legyen, hisz ott hasonló a bőr tónusa, és akkor nem látszódik a javítás. Ha ilyen nincs, akkor ne ezt a módszert válasszuk.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.