Kiegészítő pluginok – Alien Skin Exposure 4

Elég rég mutattam be Photoshop plugint, és mivel ez épp most jelent meg, persze, hogy gyorsan kipróbáltam. Maga a cég nem ismeretlen, hisz korábban már bemutattam a Snap Art 2 -t.

Az Exposure 4 innen tölthető le, és 15 napig korlátozás nélkül használható. Letöltés és telepítés után, a Photoshop filterei közé beépülve, a hagyományos fotózást szimuláló fekete-fehér vagy színes képeket tud pillanatok alatt kreálni.  Enélkül is bármit meg tudunk csinálni PS-ben, de ahhoz nagyobb szakértelem és lényegesen több idő kell. Itt meg a kezelőfelület segítségével gyorsan átfuthatjuk a lehetőségeket, tovább is alakíthatjuk, majd ha megtetszik az új variáció, el is tudjuk magunknak menteni.

A felhasználói felület könnyen áttekinthető, és minden különösebb angol-, és egyéb tudás nélkül kiismerhető. Elképesztő mennyiségű film tulajdonságát igyekeztek összeszedni, és a régi hatás erősítéséhez vignettálást, textúrázást és egyéb finomságokat is hozzátettek, csak győzzük kipróbálni.  Bár én szeretem magamnak csak a Photoshopban átdolgozni a képeket, mert akkor pontosan tudom, hogy mi miért is történik, kifejezetten élvezetes csak úgy „bután” össze-vissza nyomkodni a gombokat, húzogatni a csúszkákat, hogy a legjobban tetsző variációt elérjem.

Most egy-két mintafotó, majd egy videó, amiben közelebbről megismerkedhetünk a programmal. Vidd fölé az egeret, hogy meglásd a különbséget.

Alien Skin Exposure 4

(tovább…)

Infravörös fotózás Photoshopban

Némi alapinfó, mert ezt azért nem a Photoshop találta ki:)  A szemünk csak bizonyos tartományban érzékeli a napból érkező különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzást. Ez kb. 400 nm (nanométer) és 780 nm közé esik. Ahogy a képen is láthatjuk, innentől kb. 1 μm-ig (micrometer) beszélünk az infravörös tartományról.

Csak hogy idegesítsem a fizikát utáló népeket, 1 méter egyenlő 1 000 000 000 nm-rel, és 1 méter egyenlő 1 000 000 μm-rel, szóval egyik kisebb, mint a másik:)

Infrared tartomány

A szemünk számára láthatatlan tartomány megörökítése nem mai találmány. Az első infravörös fényre érzékeny fotólemez elkészítése még 1910-ben történt. Mivel a sötétben látás képessége a katonaság számára felmérhetetlen lehetőség volt, igen intenzíven fejlesztették a technikát. Hosszú idő telt el addig, míg ebből olyan film lett, amit egy fotózást kedvelő ember is fel tudott használni. A Kodak High Speed Infrared filmje 1954-ben került forgalomba, ezt már elég használhatónak lehet nevezni. Ezek a filmek mindig jóval drágábbak voltak a normálisnál, ráadásul gyorsan megromlottak,  így csak egy szűk réteget érintettek meg, akik művészi felvételeket készítettek ezzel a technikával.

Ugorjunk egy nagyot, nem akarok belebonyolódni a kérdésbe. A digitális fotózás nagy változást hozott, mert az érzékelő szenzor képes látni az infravörös fényt is, de mivel ez igencsak rontaná a normál fotó minőségét, kiszűrik ezekeket a sugarakat egy  IR zárószűrővel. Ennek kivédésére vagy egy speciálisan átalakított gép, vagy egy infraszűrő használata adhat lehetőséget. Senkit nem akarok egyikre sem rábeszélni, csak hogy legyen valami fogalmunk a témáról.

Hogy mitől érdekesek ezek a fotók? A látható fényben világos tárgyak IR-ben sötétek lesznek, amelyiknek meg sötétnek kellene lennie, az meg világos. És ez igen különleges képeket eredményez.

Ennyi bevezető után naná, hogy eljutunk a Photoshophoz, amivel nagyon jól lehet imitálni ezt a hatást. Megközelítőleg sem lesz olyan szép,  mint egy „igazi”, de ha olyat még úgysem láttunk, akkor nem észlelhető a különbség. 🙂

Mutatok pár oldalt inspirációként (meg ilyen jókat úgysem tudok csinálni:)) , majd jön egy-két tipp. A képre klikkelve eljutsz az eredeti oldalra, ahol még több szuper fotó található. (Ezek között van igazi, és PS-ben létrehozott is.)

Infravörös fotó

(tovább…)

Photoshop a legelejétől – Quick Mask

Photoshop a legelejétől – Quick Mask

A Quick Mask mód, vagy Gyorsmaszk módról még nem volt külön cikk, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is esett róla szó. Pl. A Tilt-Shift videójában és a  a Color Halftone-nál is ezzel az eszközzel dolgoztam. Most akkor legyen egy részletesebb áttekintés róla.

Aki tényleg kezdő, az először olvassa el a Kijelölő eszközök, és a Maszkok cikket. Végül is a maszk is egyfajta kijelölés, tehát a meghatározások között sok átfedés van. A gyorsmaszk egy átmeneti maszk, ami csak addig található meg a Channels (Csatornák) palettán, míg ki nem lépünk belőle.

Az eszközpanelen találjuk meg az ikonját:

Photoshop Quick Mask

Ha rákattintunk, a Csatornák panelen megjelenik a Quick Mask,  a festő- és háttér szín átvált fekete-fehérre, a rétegünk elszürkül, ezzel is jelezve, hogy Quick Mask módban vagyunk, és ha mindez nem lenne elég, akkor a kép címsorában is megjelenik Quick Mask szöveg. Ezt már csak azért is érdemes tudni, mert volt már rá példa, hogy valaki kérdezte miért is nem tud semmit sem csinálni a fotójával, és némi egyeztetés után kiderült, hogy ott sertepertélő kisgyerek ügyesen pont erre kattintott, amit a mama nem vett észre, csak aztán nem tudta, hogy mi is történhetett:)

Photoshop Quick Mask

(tovább…)

Betűjáték

Sok cikk volt már arról, hogy a scrapbook oldalakra kerülő szöveget, címet, hogyan is tudjuk tuningolni. Az egyik igen egyszerű mód, hogy vásárolunk, vagy szerencsés esetben ingyenesen letöltünk Alpha készleteket, és azzal dolgozunk. Itt, a galériában is van pár csomag.

A másik mód, ha magunk kísérletezünk valamilyen technikával. Például készítünk 3d-s szöveget.

3D-s szövegVagy bármilyen alakzat mentén írunk.

(tovább…)

Photoshop a legelejétől – Maszkok

Photoshop a legelejétől – Maszkok

Korábban a  Layers Panel avagy Rétegek panel cikkben és a hozzátartozó videóban már volt szó a rétegmaszkokról, javaslom először annak megtekintését, mert lesz olyan, amit itt már esetleg nem ismétlek meg.

Maszkokat a Photoshopban arra használunk, hogy bizonyos képrészleteket eltüntessünk, vagy éppen megjelenítsünk.

Kétféle maszk van, a rétegmaszk, ami pixeles, és a vektormaszk, ami értelemszerűen vektoros. Mindkét maszk lényege, hogy a kép sértetlen marad, azt, hogy mi látszódjon belőle, a maszkkal határozzuk meg, nem pedig radírral, ami egy visszafordíthatatlan módosítás. A maszkokat később tovább lehet szerkeszteni, illetve el is tudjuk menteni, ami igen nagy segítség például, ha egy bonyolult kijelölést mentünk el ily módon.

A maszk lehet fehér és fekete.  Valamint a kettő között a szürke bármilyen árnyalata.A maszkot úgy kell elképzelni, mint ha egy papírral letakarnánk a képet, majd valamilyen módon kilyukasztjuk ott, ahol azt szeretnénk, hogy az alatta lévő réteg látszódjon. Tehát, ha ez hagyományos scrap lenne, akkor a papírra rárakunk egy másik papírt, és azon kivágunk valamilyen mintát, és csak ott fog látszódni az alsó.

Photoshop maszkPhotoshop-ban ennél jóval több lehetőségünk van, egyrészt össze-vissza szerkesztgethetjük ezt a kivágást, másrészt nem feltétlen 100 %-os „lyukat” ütünk, hanem amilyet csak tetszik.

Maszkot úgy hozunk létre, hogy a rétegpalettán rákattintunk az Add Layer Mask ikonra. Ezen a maszkon ecsettel lehet festeni. Ha a maszkunk fehér, akkor a festőszín fekete legyen.

Kijelölésből is készíthetünk maszkot.. Ha megvan a kijelölés,  katt az Add Layer Mask ikonra, már ki is maszkoltuk, amit szeretnénk. (ha jól csináltuk a kijelölést:)

Photoshop rétegmaszk

(tovább…)

Kockuljunk

Legalábbis digitálisan:) Korábban volt már egy hasonló megoldás a Darabolás – megint másképp cikkben, de az egész más módszerrel készült, és sosem árt több technikával kísérletezni.

A videó felvételnél általában kapkodok, így nem feltétlen néz ki jól a végeredmény, így készítettem egyet felvétel nélkül is, ahol nyugodtan elszöszölhettem az oldallal. Így sikerült: (Anna Aspnes készleteivel, a videóban pedig a Createwings készletét használtam)

Ópusztaszer

 

Persze lehet ennél sokkal szebbet is, szóval  rajta, aztán mutassátok meg a galériában.