Majdnem 13 (!!!!) éve írtam egy háromrészes sorozatot arról, hogyan készítek fotókönyvet – innen eléred mind a három részt. Azóta sok minden történt: változtam én is, meg a világ is, de ami biztos, hogy a Photoshop azóta látványosan átalakult. Úgy gondoltam, ideje újra elővenni ezt a témát, és megnézni, hogyan dolgozom most, 2025-ben. Mi maradt meg, mi fejlődött tovább, és mik azok az új trükkök, amik már szinte elengedhetetlenek lettek a fotókönyv készítésében?
Meglepő – vagy inkább teljesen természetes –, hogy van, ami azóta sem változott. Például most is a Bridge-ben kezdem: létrehozok egy mappát, és mentek bele egy csomó dupla oldalt. Az elsőre ráteszem az egész könyvre szánt hátteret, majd a View > Guides > New Guidelayers segítségével berajzolok egy középvonalat és körben egy margót. Ez az alap, ebből készülnek a másolatok – innen indulhat az igazi munka.
Általában utazásnál a helyszínek szerint haladok. Az első csoport fotóit kijelölöm, jobb klikk > Label > lila – nálam ez jelenti az adott témát. Így gyorsan látom, hány képről van szó, és a Filter panelen egyszerűen tudok szín szerint szűrni. Ezeket gyorsan átnézem, ha valami nem kell, átváltom pirosra, ez a „már volt vagy nem kell” színem.
Az viszont gyakran előfordul, hogy több expót készítek, ha túl nagy a fénykülönbség a kép világos és árnyékos részei között. Amit a szemünk még könnyedén lát, azt a kamera szenzora már nem tudja egyszerre rögzíteni. Ilyenkor készítek 3 különböző expozíciót – egyik a csúcsfényre, másik az árnyékra, egy pedig középre exponálva.
Ehhez nem feltétlenül kell állvány: ha stabilan tartod a gépet, kézből is működik. A legtöbb modern vázon van bracketing funkció (automatikus expozíciósorozat), ami segít: csak beállítod a lépésközt (pl. ±1 EV), és a gép magától elvégzi a sorozatot.
Érdekes és izgalmas dolog a képszerkesztés. Vagy talán az emberi természet az:) Az új és jó képet öregítjük, a valóban régit retusáljuk. Van, hogy egy képre teszünk tükröződést, mint ha egy üveg mögött lenne (mint ahogy ebben a cikkben mutattam), ha meg tényleg ott van, el akarjuk tüntetni. Még szerencse, hogy mindenre van eszköz a Photoshop-ban. Pontosabban most már van, mert a júniusi frissítés tartalmazza a Reflection Removal eszközt, vagyis a tükröződés eltávolítót.
A Reflection Removal egy mesterséges intelligencia alapú eszköz, amely képes néhány kattintással eltávolítani az üvegen, vízen vagy fényes felületeken megjelenő tükröződéseket. Ha például kirakaton keresztül fotóztál, vagy egy ablakon át szeretnél éles, zavaró reflexióktól mentes képet kapni, ezt válaszd.
Nem generatív AI-t használ, hanem egy speciális, több millió fotón tanított modellt, amely megtanulta szétválasztani a valódi képi tartalmat a reflexióktól. Mi is a generatív vagy nem-generatív?
A generatív olyan mesterséges intelligencia, amely képes teljesen új tartalmakat létrehozni – például új képeket, szövegeket, zenét. Ilyen például a Photoshop Generative Fill vagy a MidJourney is.
A nem-generatív AI nem alkot új képrészleteket, hanem a meglévő adatokat elemzi, felismeri a mintákat, és ezek alapján módosítja vagy javítja a képet. Mint például a tükröződés eltávolító, amely megtanulta, hogyan különböztesse meg a valódi képi tartalmat a zavaró reflexióktól. Ezután a reflexiót eltávolítja, de nem úgy, hogy „kigenerál” egy teljesen új képrészletet, hanem a meglévő képadatokból dolgozik, és azok alapján javítja a fotót.
Nyisd meg a képet, majd jobb kattintás a rétegen: Convert to Smart Object. Így bármikor visszaléphetsz vagy finomhangolhatod a beállításokat. Filter > Camera Raw Filter
A Camera Raw jobb oldalán kattints a Remove eszközre (radír ikon).
Az Adobe 2025. júniusi frissítése minden eddiginél nagyobb szabadságot ad a fotósoknak és persze a fotókönyveket készítőknek a színek kezelésében. A Camera Raw-ba érkezett VARIANCE csúszka egy olyan újítás, amely kreatív színmanipulációkat is egyszerűvé és gyorssá tesz.
Variance megértéséhez szükség van a Camera Raw Point Color funkciójának ismeretére is. Erről már a megjelenésekor írtam, de nem árt egy kis ismétlés.
A Point Color eszköz az Adobe Camera Raw (és Lightroom) egyik legpontosabb és legsokoldalúbb színkezelő funkciója, amellyel egy adott színtartományt választasz ki és manipulálhatsz a képen.
A Point Color használatának első lépése, hogy a pipetta (eyedropper) eszközzel rákattintasz a képen arra a színre, amelyet módosítani szeretnél. Ez lehet például egy zöld falevél, egy kék égbolt, vagy akár egy árnyalat a bőrön. A kiválasztott szín azonnal megjelenik egy színmezőben, ahol a rendszer pontosan mutatja annak árnyalatát, telítettségét és világosságát. A kiválasztott színt ezzel a három fő paraméterrel tudod módosítani.
Hue (árnyalat): Elforgathatod a színt a színkörön, például a zöldet sárgásabbá vagy kékesebbé teheted.
Saturation (telítettség): Élénkebbé vagy fakóbbá varázsolhatod a színt.
Luminance (világosság): Világosabbá vagy sötétebbé állíthatod a kiválasztott árnyalatot.
Nemcsak egyetlen árnyalatot módosíthatsz, hanem egy egész színtartományt. A „Range” (tartomány) csúszkával beállíthatod, hogy a kiválasztott színhez mennyire hasonló árnyalatokat érintsen a módosítás. Balra húzva szűk, jobbra húzva széles tartományt kapsz. Ha csak egy adott árnyalaton szeretnél változtatni, szűkítsd a tartományt; ha több, hasonló színt akarsz egységesíteni, tágítsd ki.
És akkor térjünk is át a Variance felhasználására.
A VARIANCE egy új csúszka a Camera Raw „Point Color” paneljén, amely lehetővé teszi, hogy egy adott színtartományon belül szabályozzuk a színek közötti eltérést.Egy pipettával kiválasztod a kívánt referenciaszínt, majd a VARIANCE csúszkával meghatározhatod, mennyire legyenek hasonlóak vagy eltérőek a többi színek ehhez képest.
Balra húzva (negatív érték): a többi szín közelít a kiválasztotthoz, így egységes, harmonikus megjelenés érhető el.
Jobbra húzva (pozitív érték): növekszik a színek közötti különbség, így élénkebb, kontrasztosabb lesz a kép adott része
A VARIANCE csúszka kiválóan alkalmazható természetfotókon, például erdők, mezők vagy hegyvidéki tájak fotózásakor. Ha a fák lombjai vagy a növényzet különböző árnyalatú zöldjei zavaróan eltérnek egymástól, a VARIANCE segítségével egységesebbé tehetők. Tekintsünk el attól, hogy miért is lenne egyforma zöld minden, ha a teljesen balra húzod a csúszkát, a zöldek sokkal egységesebbek – a fű és a fák szinte azonos árnyalatban pompáznak.
A Pattern Preview (Mintázat előnézet) funkcióról szóló cikk írása közben ugrott be, hogy szerintem már írtam az „Extract from Image” (Kivonás képből) lehetőségről is. De akárhogy kerestem, nem találtam… 🙂 Lehet, másnak is kimaradt, pedig érdemes megismerni!
A Photoshop Libraries paneljében megbújó „Extract from Image” egy gyors és modern eszköz, amivel képekből pillanatok alatt nyerhetünk ki kreatív elemeket, és azonnal el is menthetjük őket a Creative Cloud könyvtárainkba. Mutatom is, hogyan működik!
A Libraries (Könyvtárak) panel lényege, hogy egy helyen tárolhass olyan elemeket – például színeket, betűtípusokat, logókat, mintázatokat, elemeket, vagy épp ecseteket –, amiket rendszeresen használsz. Ezeket nemcsak a Photoshopban, hanem más Adobe programokban is eléred, mint például az Illustrator vagy InDesign. Ehhez viszont szükség van egy Creative Cloud-fiókra, hiszen a könyvtárak a felhőben tárolódnak, és így mindig naprakészen, bárhonnan hozzáférhetők.
Amikor fotókönyvet készítek, szinte mindig nyitok hozzá egy külön Libraryt. Ide gyűjtök minden olyan elemet, amit többször is használni fogok: a kiválasztott betűstílust, egy-egy meghatározó színt, de akár olyan díszítő grafikákat vagy logókat is, amik több oldalon is visszatérnek. Így nem kell mindig újra megkeresni vagy újra beállítani őket – csak egy kattintás, és már mehet is a helyére. Szuper kis rendszer ez, ami rengeteg időt spórol.
A panelt a Window > Libraries menüből tudod megnyitni. Nyiss egy új könyvtárat, és máris húzhatsz bele elemeket, vagy megnyithatod az Extract from Image (Kivonás képből) funkciót, hogy egy képből rögtön színpalettát, mintázatot vagy más kreatív elemet nyerj ki.
Amikor elindítod az Extract from Image (Kivonás képből) funkciót, ez az ablak fogad. Bal oldalon a kép, amiből dolgozol, felül sorban látod a lehetőségeket: Patterns, Shapes, Color Themes, Gradients és Type. Ezek közül bármelyikre kattintva az adott típushoz tartozó beállítások jelennek meg.
A Patterns fül zseniális, és nehéz abbahagyni a típusok váltogatását és a csúszkák mozgatását. 😀 A Photoshop automatikusan seamless (illeszkedő) mintát készít a kiválasztott képből, amit alakíthatsz – miközben folyamatosan látod, hogyan ismétlődik a minta. Ez a valós idejű előnézet az egyik legjobb része az egésznek: gyors, látványos, és minden egyes mozdulatnál új mintát ad! Egy kattintással menthető a Libraries-ba, ahonnan bármikor felhasználható. Ide is beteszem a korábbi cikkben lévő videót:
Kedvelt technika fotókönyv szerkesztésnél, hogy egy személyt kivágunk a háttérből. Vagy épp egy AI által generált grafikát kell leválasztani a mögöttes képről. Ilyenkor nem ritka, hogy a kivágás után egy halvány szegély – az úgynevezett halo – marad a kontúrok mentén. Ez a világos vagy sötét perem zavaró tud lenni, különösen, ha a háttér és az előtér színei élesen eltérnek. Összeszedtem néhány Photoshop technikát, amellyel könnyedén eltávolíthatod ezeket a maradványokat.
Mielőtt nekilátnánk a szegélyek eltüntetésének, szükség van egy jó kijelölésre. Ebben a Photoshop elég erős, különösen a legújabb beta verzióban. Ha még nem próbáltad, érdemes megnézned ezt a cikket: Photoshop új szintre lép a kijelölés. Ha megvan a kijelölés, maszkká alakítva már kezdheted is a finomítást.
Ránézésre a kivágás szuperül sikerült, de amint aláteszünk egy sötét hátteret, rögtön látszik a világos, zavaró szegély a széleken.
Shift Edge (Él eltolás)
A Select and Mask panelben dolgozva a Shift Edge segítségével könnyedén beljebb tolhatod a maszk szélét. Miután megnyitottad a panelt, csak húzd balra a csúszkát, és gyakorlatilag „levágod” a halót.
Minimum filter (Szűrő > Egyéb > Minimum…)
Ha a maszk készen van, a Minimum filter kiváló megoldás arra, hogy pixelenként javítsd a kivágás szélét. Kiválasztod a maszkréteget, megnyitod a Filter > Other > Minimum lehetőséget, és 1-2 pixeles érték általában elég, bár itt 4 px kellett ahhoz, hogy eltűnjön a szegély.
Pattern – vagyis ismétlődő minta. Olyan motívum, ami egységként újra és újra megjelenik egy felületen. Lehet szabályos, rendezetlen, apró vagy harsány – egy biztos: az egész dizájn hangulatát meghatározza. Fotókönyv készítésnél is sokszor használunk ilyen mintákat, a megvásárolt vagy letöltött hátterek sokszor patternre épülnek, amit aztán a tervezők még koptatnak, maszkolnak, alakítanak, stb.
Aki kedvet érez rá, készíthet magának. A lehetőség régen is megvolt, azóta egyszerűbb a megvalósítás, mióta (Photoshop 2021) megjelent a Pattern Preview. Ez a funkció végre valós időben mutatja meg, hogyan ismétlődik a mintánk, miközben szerkesztjük.
Nyiss egy új dokumentumot – a scrapbook oldalak mérete általában 3600 × 3600 px, de mivel most mintát szeretnénk készíteni, bőven elég egy kisebb vászon. Legyen mondjuk 1000 x 1000 px.
Kezdjük valami nagyon egyszerűvel – készítsünk egy klasszikus pöttyös mintát.
A segítséghez jól jön egy elosztás: menj a View > Guides > New Guide Layout menüpontra, és állíts be 2 sor, 2 oszlopot. Ezzel négy egyforma mezőre osztjuk a vásznat, és könnyebben eltaláljuk a pontos középpontot.
Fogj egy kemény szélű ecsetet (Hard Round Brush), és fess egy fekete pöttyöt pont középre.
A menüből válaszd a View > Pattern Preview parancsot. Egy figyelmeztető ablak jelenik meg, hogy a Pattern Preview akkor működik a legmegbízhatóbban, ha a rétegek Smart Objectek, Egy pöttynél ez nem annyira érdekes, de ha később bonyolultabb mintát készítesz, érdemes majd átalakítani a rétegeket Smart Objectté (jobb klikk a rétegen > Convert to Smart Object).
Katt az OK-ra, és már látjuk is a mintát ismétlődni – teljesen mindegy, mekkora a vászon, a Photoshop automatikusan körberakja vele. A kék keret jelzi, hogy pontosan melyik az a terület, amit valójában szerkesztünk – vagyis a mintánk eredeti példánya. Minden más csak előnézet, ami segít átlátni, hogyan ismétlődik majd az egész minta nagyobb felületen.
A pötty nem marad feltétlenül fekete – ugyanúgy, mint bármely más rétegre, erre is alkalmazhatunk bármilyen Layer Style effektet. Például egy Gradient Overlay-vel színezhetjük, vagy Pattern Overlay-vel adhatunk neki textúrát.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.