A Photoshop legújabb fejlesztése tényleg új fejezetet nyit a kijelölés világában. A Select Subject (Cloud), vagyis a „Téma kijelölése (felhőalapú)” funkció nem csupán egy apró frissítés – ez egy igazi áttörés, különösen azoknak, akik gyakran dolgoznak összetett képekkel.Miért különleges ez az új funkció?
A Select Subject (Cloud) lényegében egyetlen kattintással képes bonyolult objektumokat kijelölni. Amit eddig csak hosszas manuális munkával lehetett pontosan kijelölni, azt most az új, mesterséges intelligenciára épülő algoritmus pillanatok alatt megoldja. A felhőalapú feldolgozás teszi lehetővé, hogy sokkal fejlettebb számítási kapacitást használjon, mint amit egy átlagos gép elbírna.
Ez a funkció jelenleg a Photoshop beta verziójában érhető el.
Hol állíthatod be az alapértelmezett működést?
Ahhoz, hogy a Select Subject (Cloud) legyen az alapértelmezett, először a Photoshop beállításain belül kell megadnod ezt az opciót. Ehhez menj a Preferences > Image Processing menüpontra, majd az „Select Subject and Remove Background” legördülő listájában válaszd a „Cloud (Detailed results)” lehetőséget. Ezután indítsd újra a Photoshopot, hogy a változtatás érvénybe lépjen.
A felhőalapú feldolgozás részletesebb kijelölést biztosít, míg az eszközön történő feldolgozás gyorsabb, de kevésbé precíz.
Gyors váltás a kijelölési módok között:
A Select Subject (Téma kijelölése) gomb mellett található kis nyílra kattintva bármikor kézzel válthatsz a két elérhető mód között:
Device (Quicker results) – helyi feldolgozás, gyorsabb, de kevésbé részletes eredménnyel
Cloud (Detailed results) – felhőalapú feldolgozás, lassabb, viszont sokkal precízebb maszkot ad
Ez a lehetőség akkor jön jól, ha egy adott munkafolyamatban gyors eredményre van szükséged, máskor pedig maximális részletességre. Nem kell belépned a beállításokba, elég csak egy kattintás, és máris az igényeidhez igazíthatod a működést.
A Select Subject (Cloud) több helyről is elérhető:
A Remove Background (Háttér eltávolítása) gombbal automatikusan eltávolítja a hátteret, miközben létrehoz egy maszkolt réteget.
A Select Subject (Téma kijelölése) opcióval csak a kijelölés készül el – ez elérhető a gyors kijelölő eszköz (Quick Selection Tool – Gyors kijelölés eszköz) lenyíló menüjéből vagy a kontextuális eszköztárról is.
A kontextuális eszköztár különösen praktikus: jobb egérgombbal kattints a vásznon kívül, és válaszd a „Show Contextual Taskbar” lehetőséget. Innen gyorsan elérheted a legfontosabb kijelölő funkciókat, beleértve az új felhőalapú Select Subject eszközt is.
Nézzünk egy példát. Az ilyen típusú képeknél a hagyományos kijelölő eszközök – beleértve a korábbi Select Subject funkciót is – gyakran csődöt mondtak. A küllők kimaradtak, eltűntek, vagy éppen nem kívánt részek is bekerültek a kijelölésbe.
A Photoshop legújabb bétaverziója egy igazán izgalmas új funkcióval bővült: megérkezett az Adjust Colors. Bár első pillantásra egy teljesen új eszköznek tűnhet, valójában egy Hue/Saturation korrekciós réteget hoz létre, amelyet finomhangolhatunk.
Az Adjust Colors funkció a Contextual Taskbar (Kontextuális eszköztár) részeként érhető el. Ha nem látod ezt az eszköztárat, kattints a vásznon kívüli területre a jobb gombbal, majd válaszd a Show Contextual Taskbar (Kontextuális eszköztár megjelenítése) opciót. Vagy a Window menüben is bekapcsolhatod a Contextual Taskbar lehetőséget.
Amikor rákattintasz az Adjust Colors gombra a Contextual Taskbar-on, a Photoshop automatikusan létrehoz egy Hue/Saturation korrekciós réteget a Layers panelen. Ezzel egy időben megjelenik:
Contextual Taskbar (Kontextuális eszköztár) – Itt látható hat domináns szín, amelyeket a Photoshop az adott képből azonosított. Ezek a színek kattintható ikonokként jelennek meg, így könnyedén kiválaszthatod azt, amelyiket módosítani szeretnéd.
Properties panel – A Hue/Saturation beállítások itt is megjelennek. A Prominent Colors (Domináns színek) előbeállítás automatikusan felismeri és megmutatja a kép főbb színeit. Itt is finomhangolhatod az egyes színek Hue (árnyalat), Saturation (telítettség) és Lightness (világosság) értékeit.
Az eszköz tehát két helyen is elérhető: a gyors módosításokhoz használhatod a Contextual Taskbar-on megjelenő színikonokat, míg a Properties panel részletesebb szerkesztési lehetőségeket kínál, például a színtartományok finomhangolását az alsó csúszkák segítségével.
Mindkét esetben van egy pipetta, amivel színmintát vehetsz, ha a PS által választott színek közt nem találod, amit szeretnél.
Ha rákattintasz egy színre a Contextual Taskbar-on, megnyílik a Hue/Saturation/Lightness (HSL) ablak, ahol módosíthatod az adott szín árnyalatát, telítettségét és világosságát.
A kiválasztott szín ikonja frissül, és mutatja az átalakulást: a kör egyik fele az eredeti színt, a másik fele pedig a módosított színt jelzi. Ez segít vizuálisan nyomon követni a változtatásokat.
Az előnézet nem teljesen pontos, de arra jó, hogy látod, melyik szín lett megváltoztatva.
Legutóbb mutattam egy klasszikus tablós elrendezést (érdemes megnézni, mert fontos tippek vannak abban is), de tudjuk jól, hogy ez csak a kezdet. A variációk száma végtelen… vagyis azt hinnénk, amíg az osztály rá nem jön, hogy nekik pont nem elég a végtelen – mert a tanárokat ívesen szeretnék látni. És most jön a trükk: hogyan csináljuk meg ezt szépen és pontosan?
Persze, meg lehet oldani hagyományos módszerekkel: segédvonalak, rács, kézi szögbeállítás… de ez rengeteg macera. Mutatok egy egyszerűbb, sokkal gyorsabb és pontosabb megoldást.
Ezt szeretnénk elérni: egy szépen ívelt sor, amely pontosan követi a meghatározott görbét. Ehhez először létre kell hozni egy alapot, amihez igazíthatunk.
Az Ellipse Tool-lal húzz egy oválist, majd alakítsd úgy, hogy a felső íve megfelelő legyen a portrék elhelyezéséhez. A szélei érjenek a tabló margójához, hogy szimmetrikus legyen az elrendezés. Fontos, hogy jelöld meg az alakzat vízszintes és függőleges középvonalát, mert ez segít a pontos igazításban.
Helyezd az első sablont az ovális fölé, pontosan középre.
Most jön egy trükkös, de nagyon hasznos lépés: Ctrl + Alt + T. Ez a Free Transform másolással együtt – vagyis az eredeti réteg érintetlen marad, miközben egy új példányt hozol létre, amit átalakíthatsz.
Mivel az ívet követjük, a transformáció középpontját állítsd az ovális középpontjára. Így minden forgatás és elmozdítás ehhez fog igazodni.
Bár még csak március van, a végzős diákok már biztosan gőzerővel tervezik a ballagást – és persze a tabló készítését. Sok osztály dönt úgy, hogy nem profi grafikussal csináltatja, hanem valamelyik szülő veszi kézbe a szerkesztést. Így jelentősen csökkenthetők a költségek, és ha csak egy anyuka vagy apuka is jártas a fotószerkesztésben, máris nyert ügyük van.
Én is készítettem már tablót a gyerekeimnek, és most is éppen egy új projekten dolgozom. Ezért gondoltam, hogy összegyűjtök néhány hasznos tippet, amelyek megkönnyítik a tabló tervezését és szerkesztését Photoshopban. De persze más rétegkezelő program is megteszi.
Az első lépés a tervezés
Ami persze rengeteg egyeztetéssel jár. Megsúgom, többel, mint az egész szerkesztés. Addig el se kezd, míg el nem döntik, mit szeretnének, különben szerkesztheted többször át.
Gyakran előfordul, hogy az osztálynak vagy a tanároknak teljesen más elképzeléseik vannak, mint neked. Ezért még a Photoshop megnyitása előtt tisztázd az alábbiakat:
Keretek és díszítőelemek: Legyenek-e, és ha igen, milyen stílusban?
Betűtípusok és színek: Hivatalos, elegáns vagy lazább, barátságosabb megjelenés?
TIPP: Kérd meg őket, hogy keressenek referenciákat! A net tele van tablóötletekkel, és sokkal könnyebb elindulni, ha van egy vizuális példa.
Ha ezek nincsenek előre tisztázva, garantált, hogy feleslegesen dolgozol, mert az első verziót úgyis át kell alakítani. Ne hagyd, hogy a saját idődet pazarolják!
A fotók
Feltételezzük, hogy profi fotós készíti a portrékat, tehát ezzel neked nincs dolgod. Megkapod a kész, retusált képeket, és kezdődhet a szerkesztés.
Ideális esetben a fájl neve tartalmazza a diák nevét (pl. Kovacs_Anna.jpg). Ha nem, akkor kell egy lista, amely egyértelműen megmondja, ki kicsoda. Kérd ezt el időben, mert utólag összepárosítani a képeket és neveket rémálom!
Nyilván azonos méretben kapod a fotókat. Ha mégsem, akkor ne te próbáld egyesével méretezgetni őket – az ilyesmit a fotósnak kell megfelelően elvégezni.
Ok, kezdődhet a szerkesztés
Bár előbb egy kis matek jön. 🙂A tabló általában 70 × 50 cm, tehát nyiss egy új dokumentumot ebben a méretben, 300 dpi-vel Kell körben egy margó, hiszen a legszélére nyilván nem kerül semmi. Ez legalább 3 cm legyen, amit a View > Guides > New Guide Layout menüben gyorsan beállíthatsz.
Nem a képeket húzzuk a tablóra, hanem először sablont készítünk. De mekkorát?
Tegyük fel, hogy 31 gyerek van, és a legszélesebb sorban 12 kép fér el.
A tablóból a margót levonva 64 cm szélesség marad. Egy kép szélességét és a közte lévő helyet kell meghatározni.
Ha a képek szélessége 4 cm, akkor:
12 kép × 4 cm = 48 cm
Marad 16 cm, amit 11 térközre kell osztani → 16 cm ÷ 11 = kb. 1,5 cm térköz.
A képek általában 2:3 arányúak, így egy sablon mérete 4 cm × 6 cm. Ehhez nyiss egy új réteget, majd a Rectangular Marquee Tool (Téglalap kijelölő eszköz) beállításánál válaszd a Fixed Size (Rögzített méret) opciót, és add meg a szélességet 4 cm, a magasságot pedig 6 cm. A kijelölést helyezd el a margón belül, és töltsd ki egy semleges színnel – ez lesz az első kép helye.
Készíts 11 másolatot, helyezd az első és utolsó elemet a margón belülre, majd jelöld ki az összeset, és használd az Align Top Edges (Felső szélek igazítása) és a Distribute Horizontal Centers (Vízszintes középre osztás) opciókat, hogy a képek egy vonalban és egyenletes távolságra legyenek.
Ha rendes vagy, át is nevezheted a rétegeket, és egy csoportba rakhatod, hogy egy sor egy mappában legyen. Egy másolatot készítünk a csoportról, majd mivel itt 11 kép lesz, egyet ki lehet dobni. Ha a Group (Csoport) van kijelölve, minden elem együtt mozog, így könnyebb igazítani. A View > Smart Guides (Intelligens segédvonalak) mutatják a távolságokat, így pontosan elhelyezheted a második sort.
Így elkészíted az összes sablont, majd jöhetnek a fotók.
Érthető okokból én itt AI képeket használok, de nálad remélhetőleg már a végleges portrék várnak a helyükre. Ha a fotós jól dolgozott, akkor nem minden diák néz ugyanabba az irányba – mert az furcsán mutatna.
Mielőtt beilleszted a képeket, tervezd meg az elrendezést! A portrék mindig a tabló közepe felé nézzenek, tehát a bal oldalon lévők jobbra, a jobb oldalon lévők balra. Ettől sokkal természetesebb és kiegyensúlyozottabb lesz a kompozíció.
Húzd rá a képet a megfelelő helyre, majd vágómaszkkal (Create Clipping Mask) rögzítsd a sablonhoz, hogy pontosan illeszkedjen. Ez még nem garantálja az egységes megjelenést, ezért húzz segédvonalakat a szemek, az áll és akár a fej teteje vonalába is, hogy a portrék egy magasságban legyenek, így az elrendezés rendezettebb és esztétikusabb lesz.
Ha az összes kép a helyére került, tedd az összes Group-ot egy újabb Group-ba. Így egyszerre tudsz minden portréra keretet vagy árnyékot tenni, és ha később változtatnál rajta, ugyanolyan könnyen módosíthatod az összeset egyszerre.
Nevek hozzáadása a tablóra
Ezt a lépést akár a sablonok készítésekor is elvégezhettük volna, így a szövegdobozokat együtt másolhattuk volna a sablonokkal. Azonban a fotók behelyezése után jobban látható, milyen elrendezés és betűtípus harmonizál leginkább a tabló összképével.
Az olvasható és esztétikus tipográfia hozzájárul a tabló professzionális megjelenéséhez, és segít abban, hogy minden diák könnyen felismerhető legyen, így lehetőleg beszéljük le az osztályt a túl extrém betűtípusokról, mivel ezek nehezítik a nevek felismerését. Válassz letisztult, könnyen olvasható betűtípust, amely illeszkedik a tabló stílusához. Mindenképp ellenőrizd, hogy a betűkészlet tartalmazza a magyar ékezetes karaktereket (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű), mert ha nem, az utólagos javítás rengeteg felesleges munkát jelenthet.
Húzz a Text Tool-lal egy szövegdobozt, amely pontosan a fotó szélességével megegyező, 4 cm széles. Írd bele a leghosszabb nevet, hogy ellenőrizd, jól olvasható-e, és válassz megfelelő betűtípust és méretet. A szöveg legyen középre zárt, így minden név pontosan középre igazítva kerül a hozzá tartozó fotó alá, függetlenül attól, hogy rövidebb vagy hosszabb. A kész szövegdobozból annyi másolatot hozz létre, ahány fotó van egy sorban. Ezeket ugyanúgy rendezd el, mint korábban a sablonokat: helyezd el az elsőt és az utolsót a két szélső fotó alá, majd a Distribute Horizontally opcióval oszd el őket egyenletesen. Végül már csak át kell írni a neveket.
Ha menet közben meggondoltad magad a betűtípussal, mérettel vagy színnel kapcsolatban, nem kell egyesével módosítani. Jelöld ki az összes szövegréteget a Layers panelen, és egyszerre tudod változtatni a betűtípust, méretet vagy színt a Character vagy Properties panelen. Így pillanatok alatt egységesítheted a teljes tabló szövegstílusát.
Háttér és színek
A háttér legyen visszafogott, hogy ne vonja el a figyelmet a portrékról. Ha az iskola színeit használod, ügyelj arra, hogy harmonizáljanak a képekkel és a szöveggel. A túl kontrasztos vagy túl élénk háttér zavaró lehet. Persze ezerféle elrendezés lehetséges, a tanárok soráról még nem is beszéltünk, és ott van az iskola neve és logója is. Remélem, hogy azért ez a pár tipp segít eligazodni a tabló készítésében!
Utolsó, de legfontosabb lépés: az ellenőrzés
Mielőtt véglegesítenéd a tablót, többen is nézzék át alaposan! Ellenőrizd a neveket, az ékezeteket, nincs-e elírás vagy névcsere. Egy apró hiba is kellemetlen lehet, ha csak a nyomtatás után derül ki.
Ha olyan peched van, hogy ilyen íves elrendezést szeretnének, legközelebb megmutatom, hogy azt hogy csináld.
Képzeld el, hogy a szitanyomás és a fénymásolás találkozik egy japán találmányban, amely élénk színekkel és egyedi textúrákkal varázsolja el a papírt. Ez a risograph, egy különleges nyomtatási technika, amelyet eredetileg iskolák és politikai pártok használtak nagy volumenű nyomtatáshoz, de az elmúlt évtizedben a kreatív közösség is felfedezte magának. A risograph nyomtató úgy néz ki, mint egy hagyományos fénymásoló, de valójában a szitanyomás elvén működik: stencileket és gazdag, élénk színeket használva hoz létre tapintható és vibráló nyomatokat.
A risograph nyomtató egyedi módon működik: a fekete-fehér képedből először egy stencil készül, amelyet egy festékkel töltött henger, az úgynevezett „drum” köré feszítenek. A papír egyenesen áthalad a gépen, miközben a henger forog, és nagy sebességgel nyomtatja rá a mintát. Minden egyes színhez külön stencil és külön drum szükséges, tehát ha több színt akarsz használni, a papírt többször is át kell futtatni a nyomtatón, mindig egy másik festékező hengerrel. Ez a folyamat gyakran apró eltolásokat eredményez a színek között, ami hozzájárul a risograph jellegzetes, kissé elcsúszott, kézműves hatásához.
Forrás: https://risottostudio.com/
A risograph nyomtatás varázsát nem lehet teljesen digitálisan lemásolni, de Photoshopban létrehozhatunk egy „risograph inspirálta” effektet, amely visszaadja ennek a technikának néhány jellegzetességét. A valódi risograph nyomatokra jellemző festéktextúra, a véletlenszerű elcsúszások és az egyedi papírhatás persze hiányozni fognak, de a durva raszterezés, a korlátozott színek és az átfedések segítségével így is nagyon hasonló vizuális világot alkothatunk.
Bár a hagyományos risograph nyomatok gyakran egyszerű formákat és élénk színeket használnak, a digitális technikák lehetővé teszik, hogy fotókat is átalakítsunk risograph stílusú képekké Photoshopban.
Nyiss egy új dokumentumot a szokásos scrapbook méretben, majd húzd rá a fotót. Maszkolással távolítsd el a nem kívánt részeket, így csak a fontos elemek maradnak meg a kompozícióba.
Alakítsd a képet fekete-fehérré az Image > Adjustments > Black & White paranccsal. Adj hozzá egy Threshold (Küszöb) réteget (Image > Adjustments > Threshold), és állítsd be az értéket úgy, hogy jól kivehető kontrasztot kapj. Ezzel egy erős, grafikus hatású képet hozol létre.
A Photoshop legújabb frissítésében (2025. januári kiadás, 26.3-as verzió) a Frame Tool (keret eszköz) kapott egy hatalmas fejlesztést: mostantól nemcsak téglalap és ellipszis alakú kereteket használhatunk, hanem egyedi alakzatokat is létrehozhatunk.
De vajon miben jobb ez a módszer, mint ha simán csak a fotót húznánk az oldalra? És hogyan viszonyul a sablonok használatához? Nézzük meg!
Mi az a Frame Tool, és hogyan működik?
A Frame Tool (K) egy olyan eszköz, amellyel előre meghatározott formájú helyőrzőket hozhatsz létre, amelyekbe később képeket húzhatsz be. A Photoshop automatikusan méretezi és maszkolja a képet a keret határain belül, így sokkal precízebben lehet elrendezni az oldalakat.
Hogyan hozhatsz létre egy keretet?
Válaszd ki a Frame Tool-t az eszköztáron (vagy nyomd meg a K billentyűt).
A felső opciós sávban válaszd ki a kívánt alakzatot (téglalap, ellipszis, háromszög vagy egyedi forma).
Húzd ki a vásznon a kívánt méretű keretet.
Helyezz be egy képet: húzd be a számítógépedről, vagy kattints a keretre, és válaszd az Import Image (Kép importálása) lehetőséget.
A kép automatikusan igazodik a kerethez.
Ezzel egy nem roncsoló maszkolási módot kapsz, vagyis a kép bármikor mozgatható és szerkeszthető anélkül, hogy elveszne az eredeti mérete vagy minősége.
Ha kiválasztod a Frame Tool-t, a felső opciós sávban az eddigi téglalap és ellipszis mellett megjelent a háromszög és a Custom Shape (egyéni alakzat) lehetőség is. Én most a háromszöget választottam ki.
👉 Ha a Shift-et nyomva tartod, akkor a háromszög arányosan méreteződik, vagyis az oldalak egyenlő hosszúságúak maradnak.
👉 Ha nem tartod nyomva a Shift-et, akkor szabadon torzíthatod a háromszöget, azaz bármilyen méretarányban kihúzhatod, így lehet laposabb vagy nyújtottabb is.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
