Üvegbe zárt szörnyek

Ezzel a címmel készítettem egy oldalt a Halloween-i kihívásra, és most szeretném megmutatni, hogy hogyan kerültek az üvegbe azok a szörnyek.

Persze, ha olyan készletünk van, ahol egy megfelelően előkészített png fájl van, átlátszósággal és csillogással, akkor semmi teendőnk nincs, de, ha esetleg fotózunk, vagy máshol találunk nekünk tetsző üveg fotót, akkor valahogy csak meg kell oldani ezt a feladatot.

Vannak nagyon jó ingyenes oldalak, ahonnan le lehet tölteni képeket. Pl. innen ezt a helyes üveget  nagy méretben.

Ez enyém egy sima befőttes üveg volt.  Innentől mutatom, mit és hogy kell csinálni, a többi most lényegtelen.

(tovább…)

Fotósuli – mélységélesség

Fotósuli – mélységélesség

A mélységélesség az egyik legkreatívabb eszköze a fotózásnak. Kis mélységélességgel kiemeljük a számunkra lényeges dolgot a környezetéből, ezzel a szemlélőt is arra késztetjük, hogy arra a pontra fókuszáljon, amit mi meg szeretnénk mutatni. A nagy mélységélességnél gyakorlatilag minden éles, és ezzel egész más célt érünk el, mint az előzővel. Bár általában elmondható, hogy a kis mélységélességet inkább portékhoz, a nagy mélységélességet inkább tájképekhez használjuk, de azért az ilyen szabályok csak arra jók, hogy megszegjük őket.

A mélységélességgel is nagyon igaz, hogy a kép a fejben születik meg. Előre el kell dönteni, hogy mit is szeretnénk, és aszerint fotózni.

Elméletileg csak a tárgysíkban lévő képpontok tűélesek, de ehhez tartozik előre és hátrafelé is egy olyan tartomány, amelyet élesnek érzékelünk.Na, ez az a tartomány, amit mélységélességnek nevezünk.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mélységélességi tartomány nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy ugye van az élesség síkja, a mélységélesség kétharmada a síktól távolabbi részre esik, míg az egyharmada a sík elé. Talán egy ábra segít a megértésben.

Fentiek értelmében nem feltétlen jó, ha a végtelenbe tekerjük az élességet ahhoz, hogy nagy mélységélességet kapjunk, hiszen akkor a hozzánk közelebbi rész életlenebb lehet. Ha minden a távolban van, pl egy hegy tetején, akkor ez nem okoz gondot, de egy városi fotónál, ahol közel is vannak emberek vagy tárgyak, de a hátteret is élesen akarjuk látni, akkor az élesség síkját egy kicsit vissza kell venni a végtelenből. Bár ettől nem növekszik meg a mélységélességi tartomány, de az mindig jobb, ha a távoli dolog lesz egy kicsit életlenebb, amit egyébént még így is élesnek látunk, mint ha, az, ami elől van.

(tovább…)

Knockout (kiejtés) létrehozása

A bélyegkeretes cikk videójában ígértem, hogy a bemutatott technikát egy kicsit bővebben ismertetem. Az Advenced Blending már eddig sem volt teljesen ismeretlen (már a fanatikus olvasóknak:)),  hiszen egy korábbi cikkben is ezt használtam, igaz, egy másik funkcióját.

A Knockout-tal meg tudjuk határozni, hogy mely réteg tűnjön el, hogy más réteget láthatóvá tegyen, és ez az effect meddig terjedjen. Na, most ha nem tudnám, miről van szó, én sem érteném ezt a mondatot, szóval nekiállok elmagyarázni.  Pár mondat után áttérek videóra, mert a képi anyagon látványosabb.

Mit látunk ezen a képen? (ránagyítva talán jobban) Elsősorban pár szép dolgot, ami a legújabb szerzeményem, és Roben-Maria készítette. Ezen kívül a réteg palettát kell megnézni. Legalul van egy mintás háttér réteg, azon egy zöld papír, majd egy cetli, és végül a szöveg. És bár itt nem kivehető – de majd a videóban!- de a betű mintája a legalsó papír, ami jóval lejjebb van. Hogy lehet ez? Nagyon egyszerűen.

(tovább…)

Out of Bound

Out of Bound

Múlt heti vizes kihívásra készített oldalamhoz többen is odaírták, hogy szívesen megnéznék, hogyan készült.

Ez egy nagyon látványos technika, és bár igen csábító abban tetszelegni, hogy valami különlegeset készítettem, meg kell mondanom, hogy ez közel sem olyan nehéz, mint amilyen látványos. A technikának Out of  Bound, rövidítve OOB a neve, legalábbis angolul. Magyarul szerintem csak körülírják, de egyébként az angol kifejezés jelentése kb. lépj ki a keretből. Az angol elnevezést azért jó ismerni, mert erre keresve sok ilyen oldalt és képet nézhetünk meg inspiráció végett.

Azért két kedvenc linkemet  mutatom, ez az egyik, és ez a másik. A látvány kedvéért  pár szuperség.

Forrás/Source

(tovább…)

Bélyeg keret

Tulajdonképpen eszembe sem jutott volna, hogy erről írjak, hogy miért lett mégis cikk, az majd a videóból derül ki, ahol egy sokkal érdekesebb technikát mutatok be. De ha már bélyeg, kezdjük az alapokkal.

Méretezzünk be egy alapot. Én egy három fotóhoz valóval készítettem el, és rögtön egy vintage hátteret tettem rá, persze ez lehet egyszínű is.  A vonalzó behúzása azért jó, mert akkor a felosztást biztosan pontosan fogjuk elvégezni. Ahhoz, hogy a bélyeg kinézetet megadjuk, bele kell radírozni a félköröket. Ehhez válasszunk egy szép kerek ecsetet, éles széllel. Az ecset méretét próbálkozással állíthatjuk be.  A Spacing-gel azt határozzuk meg,  hogy milyen távolságra legyenek egymástól a pöttyök.

A Shape Dynamics-nál az Angel Jitter>Control legyen Direction, mert ettől fogja az ecset követni  a path (görbe) vonalát.

(tovább…)

Darabolás – kicsit másképp

Darabolás – kicsit másképp

Korábban már volt egy cikk a fotó szeleteléséről. Ott egy sablon, és egy action volt hozzá, így előre meghatározott kinézete lett a műveletnek. Most egy olyat mutatok, ahol kedvünkre darabolhatjuk a fotónkat.

Keressünk, vagy készítsünk hozzá ecsetet. Én most először egy kör alakút készítettem, amit körbe vesznek további kis körök.

Legjobb ha rögtön egy háttér papírra húzzuk a képet, jobban látjuk az eredményt. Erre egy fotó, majd a fotóra egy fekete maszk.  Ezt ugye úgy kell, hogy a rétegpalettán balról a harmadik ikonra klikkelünk, miközben az alt gombot nyomva tartjuk. Ettől a kép rögtön eltűnik. Lehet rögtön árnyékot, vagy valami más effectet is hozzáadni, csak annak eredménye bizonytalan a kész képen, de ki lehet előre próbálni még a maszk nélkül, és akkor nem kell majd a sok rétegre másolgatni. Ugyanis ebből csinálunk egy csomó rétegmásolatot. Mindegy mennyit, ha sok, majd töröljük, ha kevés, teszünk hozzá.  Akkor most így néz ki, amin dolgozunk:

(tovább…)