Annyi lecke volt már, ami arra alapoz, hogy van egy bizonyos Photoshop alapismeret, viszont van, aki csak most kezdene megbarátkozni a programmal.
Ezért új sorozat indul, teljesen az alapoktól. Onnan, hogy megnyitjuk a programot. Én angol nyelvű PS-en fogom magyarázni, szövegben igyekszem, mint eddig is, odaírni a magyar megfelelőjét, videóban ez nehezebben megvalósítható, mert nem mindent tudok fejből, puskázni meg nincs idő közben, de a képi anyagból szerintem egész jól be lehet azonosítani. Ha valami nincs, vagy másképp van, annak az lehet az oka, hogy régebbi verziót használsz. Ha bármi kérdés van, tedd fel a fórumban, megbeszéljük.
Szóval kezdjük a legelején:) Ez a rész mindenképpen jobb videóban, így ott mutatom meg. Lehet közben jegyzetelni, vagy újrajátszani, ha valami nem világos. Ha valamivel kapcsolatban már született cikk, azt majd linkelem, így könnyebb lesz felzárkózni a kezdőknek is. Ha bármi ötlet, kérdés van, csak szóljatok, hátha nekem nem jut eszembe:)
Első „óra” a kezelőfelület, ezt látod, amikor elkezded a munkát. Illetve nem is biztos, hogy pont ezt:) Talán ez egy kicsit titokzatosra sikerült, de a videóból mindenre fény derül.
Írhattam volna erről a Cross Processing kapcsán is, mert digitálisan hasonlóan oldható meg, de aztán úgy gondoltam, megérdemel ez egy külön bejegyzést.
Ennek a kezdete is a filmes korszakba nyúlik. Igazság szerint én sosem próbáltam, mert valahogy túl őrültnek tűnt, és jobban tiszteltem a szabályokat, mintsem megszegjem őket. De attól ez még nagy dili, s ha már nem is veszünk hozzá gépet, a hatást persze lehet képszerkesztővel imitálni.
Mikor kerestem ezt a fotót, kiderült, hogy a FED-2 típusú gépet is újra gyártják. Ez is egy orosz gép, 1955-1970 között kb. 2 millió darabot gyártottak belőle. Érdekessége számomra, hogy Apukámnak ilyen gépe volt, és én is ezen fényképeztem először:) Szóval én már akkor lomoztam, amikor még ki sem találták:) A gép még megvan, még az is lehet, hogy veszek bele egy tekercs filmet.
A kifejezés magyarul keresztbehívás, és még a filmes korban használt technika. A lényege, hogy nem a megfelelő vegyszerben hívták elő a negatívot. Sok variáció létezik, a legismertebb, amikor a negatívot a szokásos C-41-es vegyszer helyett a diához használatos E-6-ban hívták elő, és ezzel érdekes hatásokat értek el.
Természetesen hasonló eredményt digitális technikában is tudunk produkálni, ezt mutatnám most be. Az ötletet az adta, hogy egyre több manipulált fotót látok a galériában, sokszor „csak úgy”, sokszor azért, mert az adott készlethez, stílushoz mindenképp muszáj alakítani rajta.
Megnyitunk egy fotót, majd nyitunk rá egy korrekciós réteget, mégpedig a Curves-t vagyis görbéket.
A fórumban vetődött fel a kérdés, ezért úgy gondoltam írok róla.
A HDR (High Dynamic Range) technika a digitális fotózással született. A filmes gépek nagyobb dinamikai tartományt voltak képesek (jó, van, aki még most is azzal fotóz) megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy sokkal több részletet lehetett látni az árnyékos és a nagyon világos területeknél.
Ezt a 8 bites (de még a ritkább 16 bites) digitális gépek rosszabbul oldják meg. Persze a technika rohamosan fejlődik, egy idő után talán már nem is lesz miről beszélni, mert a gép majd képes lesz úgy korrigálni, mint a szemünk. És pont emiatt van szükség az egészre, ugyanis a szemünk (és az agyunk persze) képes arra, amire a gép még nem. Viszont jó lenne a fotón is azt látni, mint amit a valóságban érzékeltünk. Na, erre való a HDR technika.
Természetesen a fotózásnál kezdődik a történet. Ha Raw-ban fotózunk, egy képből is lehetséges hdr-hez hasonlatos felvétel összehozni, hiszen a raw sokkal több informásciót képes tárolni, mint a jpg-nek mentett kép. Ebben az esetben egy képből készítünk a Camera Raw-ban több változatot, és az lesz az alapja a további munkának. (akinek ez kínai, az a fent linkelt cikket olvassa el.
A Photoshop CS5 már egy fotóból is képes hdr típusú képet készíteni, ezt az Image>Adjustments>HDR Toning-gal (Kép> Korrekciók> HDR tónusbeállítás) érhetjük el.
A panorámafotózásban elengedhetetlen, hogy ne kelljen több expozíciót használni, hisz 360 °-ban körbe biztosan van nagyon sötét, és nagyon világos rész. Töredelmesen bevallom, hogy én inkább maszkolom a képeket, mert eddig még mindig ez bizonyult a legszebb megoldásnak, de azért megmutatom, hogy hogyan működik.
Mint írtam egy raw is ad némi lehetőséget, de az igazi, ha több felvétel készül. Ehhez a legjobb az állvány. Persze nem mindenki mászkál állvánnyal, vész esetén lehet próbálkozni kézből fotózással is.
Itt például olyan nagy volt a fénykülönbség, hogy 7 felvételt készítettem.
Ez olyan lágy, álomszerű effectet jelent. Most is csak azért írom angolul a nevét, mert a google-ban erre kell keresni, ha többet szeretnénk tudni róla. Ahhoz nem is kell nyelvtudás, hogy legalább hasonló fotókat nézegessünk inspirációként.
Mint mindent, ezt is többféleképpen lehet megoldani Photoshopban, ez a megoldás igazán egyszerű. (egészen addig, míg el nem kezdem bonyolítani:))
Csatornáknál kiválasztjuk azt, ahol a legnagyobb a különbség a világos és a sötét részek között. Ctrl +klikk a kisképre, ezzel kijelöljük a világos területeket. (nem ismeretlen a dolog, volt már ilyen cikk, csak nem találom:))
Vissza a rétegpalettára, és Ctrl+J-vel rétegmásolat. Ekkor ugye a világos részek másolódnak, annyira átlátszóan, amennyire világosak voltak. 100 % a teljesen fehér.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
