Lomo

Írhattam volna erről a Cross Processing kapcsán is, mert digitálisan hasonlóan oldható meg, de aztán úgy gondoltam, megérdemel ez egy külön bejegyzést.

Ennek a kezdete is a filmes korszakba nyúlik. Igazság szerint én sosem próbáltam, mert valahogy túl őrültnek tűnt, és jobban tiszteltem a szabályokat, mintsem megszegjem őket. De attól ez még nagy dili, s ha már nem is veszünk hozzá gépet, a hatást persze lehet képszerkesztővel imitálni.

Mikor kerestem ezt a fotót, kiderült, hogy a FED-2 típusú gépet is újra gyártják. Ez is egy orosz gép, 1955-1970 között kb. 2 millió darabot gyártottak belőle. Érdekessége számomra, hogy Apukámnak ilyen gépe volt, és én is ezen fényképeztem először:) Szóval én már akkor lomoztam, amikor még ki sem találták:)   A gép még megvan, még az is lehet, hogy veszek bele egy tekercs filmet.

(tovább…)

Cross Processing

A kifejezés magyarul keresztbehívás, és még a filmes korban használt technika. A lényege, hogy nem a megfelelő vegyszerben hívták elő a negatívot. Sok variáció létezik, a legismertebb, amikor a negatívot a szokásos  C-41-es vegyszer helyett a diához használatos E-6-ban  hívták elő, és ezzel érdekes hatásokat értek el.

Természetesen hasonló eredményt  digitális technikában is tudunk produkálni, ezt mutatnám most be. Az ötletet az adta, hogy egyre több manipulált fotót látok a galériában, sokszor „csak úgy”, sokszor azért, mert az adott készlethez, stílushoz mindenképp muszáj alakítani rajta.

Megnyitunk egy fotót, majd nyitunk rá egy korrekciós réteget, mégpedig a Curves-t vagyis görbéket.

(tovább…)

HDR technika

A fórumban vetődött fel a kérdés, ezért úgy gondoltam írok róla.

A HDR (High Dynamic Range) technika a digitális fotózással született. A filmes gépek nagyobb dinamikai tartományt voltak képesek (jó, van, aki még most is azzal fotóz) megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy sokkal több részletet lehetett látni az árnyékos és a nagyon világos területeknél.
Ezt a 8 bites (de még a ritkább 16 bites) digitális gépek rosszabbul oldják meg. Persze a technika rohamosan fejlődik, egy idő után talán már nem is lesz miről beszélni, mert a gép majd képes lesz úgy korrigálni, mint a szemünk. És pont emiatt van szükség az egészre, ugyanis a szemünk (és az agyunk persze) képes arra, amire a gép még nem. Viszont jó lenne a fotón is azt látni, mint amit a valóságban érzékeltünk. Na, erre való a HDR technika.
Természetesen a fotózásnál kezdődik a történet. Ha Raw-ban fotózunk, egy képből is lehetséges hdr-hez hasonlatos felvétel összehozni, hiszen a raw sokkal több informásciót képes tárolni, mint a jpg-nek mentett kép. Ebben az esetben egy képből készítünk a Camera Raw-ban több változatot, és az lesz az alapja a további munkának. (akinek ez kínai, az a fent linkelt cikket olvassa el.

A Photoshop CS5 már egy fotóból is képes hdr típusú képet készíteni, ezt az Image>Adjustments>HDR Toning-gal (Kép> Korrekciók> HDR tónusbeállítás) érhetjük el.

A panorámafotózásban elengedhetetlen, hogy ne kelljen több expozíciót használni, hisz 360 °-ban körbe biztosan van nagyon sötét, és nagyon világos rész. Töredelmesen bevallom, hogy én inkább maszkolom a képeket, mert eddig még mindig ez bizonyult a legszebb megoldásnak, de azért megmutatom, hogy hogyan működik.

Mint írtam egy raw is ad némi lehetőséget, de az igazi, ha több felvétel készül. Ehhez a legjobb az állvány. Persze nem mindenki mászkál állvánnyal, vész esetén lehet próbálkozni kézből fotózással is.

Itt például olyan nagy volt a fénykülönbség, hogy 7 felvételt készítettem.

(tovább…)

Crop avagy a képek vágása

Remélem, a cím láttán senki nem zárja be az ablakot azzal, hogy ugyan már állandóan kell a képeket vágni, ebben mi érdekes lehet.

Szerintem, azért sikerül valami újat is mondanom:)  Például azt tudtad, hogy megvágsz egy képet, de ott marad minden? Nézd meg a videót! 🙂

Ja, és szombaton megint videóscrap! (vagy pénteken, a többség kívánsága szerint) Toni szuper feladatot állított össze:) Jelentkezni a fórumban.

Dreamy Effect

Ez olyan lágy, álomszerű effectet jelent. Most is csak azért írom angolul a nevét, mert a google-ban erre kell keresni, ha többet szeretnénk tudni róla. Ahhoz nem is kell nyelvtudás, hogy legalább hasonló fotókat nézegessünk inspirációként.

Mint mindent, ezt is többféleképpen lehet megoldani Photoshopban, ez a megoldás igazán egyszerű. (egészen addig, míg el nem kezdem bonyolítani:))

Csatornáknál kiválasztjuk azt, ahol a legnagyobb a különbség a világos és a sötét részek között. Ctrl +klikk a kisképre, ezzel kijelöljük a világos területeket. (nem ismeretlen a dolog, volt már ilyen cikk, csak nem találom:))

Vissza a rétegpalettára, és Ctrl+J-vel rétegmásolat. Ekkor ugye a világos részek másolódnak, annyira átlátszóan, amennyire világosak voltak. 100 % a teljesen fehér.

Valamennyire látni a képen, hogy hogy néz ki:

(tovább…)

Vanishing Point

avagy Távlatpont. A szűrők között találjuk meg ezt az eszközt, amellyel síkokat tudunk meghatározni a képeinken. Ezzel aztán egyszerűbben és pontosabban tudunk szerkeszteni, nem kívánt elemeket eltüntetni,  vagy odahelyezni.

Ha a megrajzolt síkokkal mentjük el a képet (tif, jpg vagy psd formátumban), akkor megőrzi, és legközelebb is használni tudjuk.

Most csak a síkokra történő ez-az elhelyezését mutatom meg egy videóban, legközelebb az eltüntetést. Addig lehet ezt gyakorolni:)

A megnyíló ablakban eszközök vannak, ebből némely nem sok magyarázatot kíván. (nagyító, kéz) Amit a mostani videóban használtam, az a Create Plane Tool (sík létrehozása eszköz) , az Edit Plane Tool (sík szerkesztése eszköz) , és a Transform Tool (átalakítás eszköz) .

Ezek segítségével festettem graffitit a falra:

(tovább…)