A Photoshop legújabb fejlesztései között találkozhatunk egy új funkcióval, az Adjustments Presettel, amit korábban a béta verzióban mutattak be, röviden meg is említettem egy bejegyzésben. Most, hogy ez a funkció már a végleges Photoshop verzió része, itt az ideje, hogy mélyebben is belemerüljünk a lehetőségeibe. Az Adjustments Presetek jelentős mértékben gyorsíthatják a munkafolyamatot, és egyszerűsíthetik a képek szerkesztését, így egyedi megjelenésű képeket hozhatunk létre minimális erőfeszítéssel.
Ha még nem találkoztál presettel, tulajdonképpen mi is ez? A presetek, más néven előbeállítások, előre beállított értékeket tartalmaznak különböző beállításokhoz, például szín, kontraszt, élesség, stb.
A legújabb verzióban a Photoshop hozzáadott körülbelül 30 új Adjustment Presetet, amelyek a Portraits, Landscape, Photo Repair, Creative, Black & White és Cinematic kategóriákban találhatóak. Mindezek a presetek előnézetet biztosítanak a képhez, mielőtt alkalmaznád őket, és lehetőséged van tovább finomítani a beállításokat a Layers panelen. Amennyiben valamiért mégis a korábbi Adjustments panelt szeretnéd látni, a panel jobb felső sorában lévő vonalas ikonra kattintva megteheted.
A borító a könyv arca. Olyan, mint egy belépő a könyvben rejlő világba. Egy jól megtervezett borító nem csupán arra ösztönöz, hogy kivegyük a könyvet a polcról, de azzal is segít, hogy a könyv tartalma és hangulata előre látható legyen. Az igazán különleges borítók azok, amelyeket nem csupán könyvként, hanem műalkotásként is szívesen látunk a polcon, kifele fordítva, hogy mindig szem előtt legyenek. Ezek a könyvek nem csak olvasmányként, hanem dekorációként is funkcionálnak, és saját történetüket mesélik el, még mielőtt felnyitnánk őket. Én így oldottam meg.
Két különböző méretben vettem ilyen képtartót:
És kis kampókkal még kiemelt könyveket is elhelyeztem, ahogy ezen a képen is látszódik:
Ez a polc, ahol a kedvenc CEWE FOTÓKÖNYVEIMET tartom, egy folyamatosan változó tárlat. A könyvespolcokon általában a könyvek gerince látszik, itt viszont az aktuális kedvencek kapnak kiemelt helyet. Mindez még inkább megnöveli számomra a borító tervezésének fontosságát.
Ebben a bejegyzésben egy egyszerű, de hatásos tippet szeretnék megosztani. Ezekről sokszor azt gondolom, hogy kár lenne egy egész cikket szentelni neki, de lehet, hogy pont az egyszerűsége kelti fel az érdeklődésedet.
Az első lépés egy egyszerű, talpatlan és robosztus betűtípus kiválasztása. Mivel a hangsúly a szövegen és annak módosításain lesz, fontos, hogy a betűméret olyan nagy legyen, hogy a borítót teljesen kitöltse. Ne felejtsd el, hogy a könyv kötésénél a borító behajlik, így minden oldalon hagyj legalább 3-3 cm üres teret, hogy a szöveg ne érjen a borító széléig.
Ebben a tipográfiai technikában nem szokás használni elválasztójelet, így a cím betűit egyszerűen csak írd egymás alá. Ha szerencséd van, a karakterek számát egyenlően el tudod osztani, és vizuálisan az is javítja a megjelenést, ha a szöveg két széle egy vonalban van. A betűközök állításához használd a Character panelt. Ha lehet, az ékezetes betűket kerüld, mert így a sorokat szorosabban tudod elhelyezni.
Egy korábbi cikkemben már bemutattam a Photoshop új, forradalmi eszközét, a Generative Fill-t. Ha még nem hallottál róla, érdemes beleolvasni abba a korábbi írásba is.
A Photoshop béta verziójának eléréséhez rendelkezned kell Adobe Creative Cloud (CC) előfizetéssel, mivel a azon keresztül érhető el.
A Generative Fill-t sokat használom. Készülő fotókönyvemben például eltüntetem vele a zavaró elemeket – legyen az szemetes, konténer, oda nem illő tárgy, vagy akár egy (vagy több) ember. Néhányan talán a valóság manipulálásának tekintik ezt, de véleményem szerint inkább arról van szó, hogy megszabadulok a felesleges zajoktól. Nem változtatok meg napszakot, sem égboltot, bár a technológia adott volna rá. Nem szeretem a családi képeken az idegeneket, és nem mindig van lehetőség kivárni, hogy senki ne járjon ott. Pár kattintás a korrekció, és még a villanyvezeték is eltűnt.
Ennél a képnél egy szemetes és az autó eleje tűnt feleslegesnek.
De ennél bonyolultabb feladatokkal is megküzd:
Természetesen nem minden esetben gond, ha idegenek vannak a képen. Sokszor a véletlenszerű járókelők, az elhaladó emberek éppen hogy hozzáadnak a fotó történetéhez, életet és mozgást visznek bele, kontextust és valóságérzetet kölcsönöznek. Ebben az esetben nem érdemes őket eltávolítani.
A borító tervezésekor fontos szem előtt tartani, hogy a borító az, ami először megragadja az olvasó figyelmét. Ez az, amit először lát, ez adja meg az első benyomást. Egy jól megtervezett borító felkelti az érdeklődést, megragadja a szemet, és ösztönöz a további olvasásra. Egy borító tehát nem csupán egy kép, hanem egy kommunikációs eszköz, amely segít felkelteni az érdeklődést.
Amit most mutatok, egy nagyon egyszerű technika, amit bárki könnyedén elsajátíthat. A legfontosabb, hogy olyan képet válassz, amelyik mögé természetesen illeszkedik a cím, és amelyiket könnyű körbevágni, mert szinte ez az egyetlen feladat, amit el kell végezni.
Figyelj arra, hogy a borítónál körben legalább 2-2 cm behajtódik a kötésnél, így oda nem kerüljön fontos rész.
A legjobb, ha olyan képet választasz, amelyben van egy kiemelkedő elem, amely körbevágható és a cím mögé helyezhető. Ez lehet egy személy, egy épület, egy tárgy, vagy akár egy természeti jelenség is, mint például egy hegy vagy egy fa.
A háttér lehetőség szerint legyen egyszerű és nem túl részletes, hogy ne vonja el a figyelmet a címről. A kis mélységélességű, vagy „bokeh“ hatású képek ideálisak erre a célra, hiszen ezekben a képekben a háttér elmosódott, és így a fókuszban lévő elem kiemelkedik.
Kedvenc eszközöddel készítsd el a kijelölést. Én a Select Object-tel dolgoztam, majd egy kis finomítást tettem rá a Select and Mask-nál. A lábánál nem is javítottam, mert a cím nem oda kerül, így teljesen mindegy, hogy ott jó-e a kijelölés.
A hagyományos scrapbook-ban, ahol kézzel készülnek az oldalak, millió lehetőség van arra, hogy különleges megoldásokat, apró meglepetéseket rejtsünk el. A papírok sarkainak behajtása, a titkos üzenetek és a háttérpapírok rejtett részei mind hozzáadnak a varázslatos élményhez és érdekességhez. Amikor átlépünk a digitális scrapbook világába, elsőre úgy tűnhet, hogy ezek a lehetőségek korlátozottak. Sok esetben így is van, hiszen nem tudjuk előhúzni egy rejtett sarokból a kis cetlire írt történetet vagy üzenetet, nem lehet megtapogatni a papírok textúráját, de a digitális technikák is számtalan lehetőséget és kreatív szabadságot kínálnak. A Photoshop vagy más képszerkesztő programok segítségével könnyedén alakíthatjuk a papírok és a képek megjelenését, a felhajtott sarkok mögé rejthetünk különleges tartalmakat. Igaz, hogy ezt nem lehet előhúzni, de a néző elgondolkodhat azon, hogy vajon mi is lehet ott. Ezek a kreatív trükkök nemcsak tovább fokozzák a történetmesélést, hanem egyedi és személyre szabott fotókönyvet eredményeznek.
Ezt a felpöndörödő sarkot igazán egyszerű elkészíteni, és nem csak a kép tartalmát emeli ki, hanem a vizuális élményt is fokozza.
Készíts az egyik sarokban egy kijelölést, és a gradient eszközzel húzzál rajta egy feketéből fehérbe menő átmenetet. A Photoshop legújabb verziójában frissítették a gradient eszközt. Húzás közben azonnal láthatjuk az átmenetet a kiválasztott színek között, így valós időben finomhangolhatjuk az átmenetet. Ha neked régebbi van, a szokásos módon járhatsz el.
A kijelölés miatt rögtön egy maszkot kapunk, így a gradient csak az adott területen jelenik meg.
A „torn photo” fordítása magyarra nem teljesen egyértelmű, mert a magyar nyelvben nincs közvetlen megfelelője ennek a kifejezésnek. A „torn” szó jelentése ebben az esetben „tépett” vagy „szakított” A fordítás nem tükrözi teljes mértékben a technika összes aspektusát, ezért gondoltam, hogy inkább az eredeti elnevezésnél maradok.
A torn photo technika lényege, hogy a kép egyik (vagy több) oldala úgy néz ki, mint ha el lenne tépve – így megteremtve egy vizuálisan izgalmas hatást. Vannak ilyen letölthető sablonok is, de könnyen elkészítheted magadnak. Találtam hozzá egy klassz ecsetet, innen töltsd le.
A tépett szél megragadja a néző figyelmét, és ráirányítja a kép központi elemére, miközben a szokatlan struktúra és textúra hozzáadódik a kép kompozíciójához. Pont ezért – legalábbis szerintem – egy oldalon elég egy tépett fotó, a legfontosabb, ami leginkább elmesél egy történetet. Tehetsz még mellé képeket, de inkább kisebb méretben és tépés nélkül.
Ez a fotó:
Ha már a Photoshop Beta-ban van Generative Fill, akkor kiegészítettem a fotót alul és jobb oldalon is.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
