Albumin nyomat

Albumin nyomat

Már jó ideje nem írtam a textúrázásról, holott a téma kimeríthetetlen, így itt az ideje újra elmerülni ebben a szuper technikában. Arra gondoltam, mi lenne, ha egy kis pluszt is adnék a dologhoz, és összekötném ezt a folyamatot a fotózás egyik lenyűgöző történelmi eljárásával, az albumin nyomatokkal. Így nemcsak újra felfedezhetjük a textúrázás varázsát, hanem egy kis időutazásra is indulunk, miközben reprodukáljuk ezt a hatást Photoshopban. Történelmi fotóeljárásokról már több cikk is volt, így ha érdekel a téma, érdemes megnézni azokat is.

Az albumin egy egyszerű fehérje, az eljárás során tojásfehérjét kentek a papírlap felületére, majd ezüstvegyületet vittek fel rá. Így kapták a fényérzékeny papírt. Az eljárást Louis Désiré Blanquart-Evrard, francia fényképész és nyomdász találta fel 1850-ben. Az albumin nyomatok népszerűsége a 19. század második felében nőtt meg, és több évtizeden át volt az egyik legelterjedtebb fotográfiai eljárás. Népszerűségét a Carte de Visite-nek is köszönhette, ami egy kis fényképes látogatókártya volt, és általában a személy portréja volt rajta. Ezeket gyakran gyűjtötték, és albumokba rendezték.

Forrás: Wikipedia

Az albumin nyomatok és a Carte de Visite fontos szerepet játszottak a fotózás korai történetében, és hozzájárultak a fényképezés mint művészet és kommunikációs eszköz elterjedéséhez.

Hasonlót (hangsúlyozom: hasonlót) a Photoshop-ban is el lehet érni. Megjegyzem, még mindig vannak olyan fotográfusok és művészek, akik az albumin nyomatot vagy hasonló történelmi eljárásokat használnak. Gyakran azért választják ezeket a régi technikákat, mert különleges, egyedi és kézzel készített hatást akarnak elérni, amit a digitális technológiák nem tudnak teljes mértékben reprodukálni. Mivel gyanítom, hogy senki nem rohan tojásfehérjét, majd fényérzékeny réteget kenni egy papírra, maradjunk a digitális próbálkozásnál, ami ha nem is lesz olyan, biztos, hogy szórakoztató időtöltés lesz.

olvasd tovább
Szöveg a fotókönyvben

Szöveg a fotókönyvben

Szövegszerkesztésről rengeteg bejegyzés volt már, érdemes rákeresni, ha nem tudod pontosan, melyik funkció mit jelent. Most a hibákról lesz szó. Ki nem aggódott már azon, hogy valamit elírt, félreütött, rosszul fogalmazott, helyesírási hibát vétett, és mindezt persze akkor veszi észre, ha már a kezében a legyártott könyv. A Photoshop sokat tesz azért, hogy megkönnyítse az ellenőrzést, bár nyilván mindent nem old meg helyettünk.

A mai bejegyzésben két rendkívül hasznos funkciót nézünk meg, a „Check Spelling” (helyesírás-ellenőrzés) és a „Find and Replace” (keresés és csere) funkciókat.

Ahhoz, hogy használd a helyesírás-ellenőrzést, az első fontos lépés, hogy a karaktertáblán a nyelvet állítsd magyarra (ha azon írtál:)) Egyébként ez már az írásnál is lényeges, hisz pl. az elválaszt is csak akkor lesz helyes.

Check Spelling (Helyesírás-ellenőrzés)

A Check Spelling funkció segít abban, hogy a Photoshop-ban lévő szövegek helyesírását ellenőrizd, és elkerüld a gépelési hibákat. A funkció használata egyszerű:

  1. Edit → Check Spelling
  2. Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel. Pár hibát szándékosan ejtettem. 🙂 Látni, hogy magyar nyelven ellenőriz, de itt már nem tudnánk megváltoztatni. Megjeleníti az általa hibásnak vélt szót, és felajánlja a helyeset. Elfogadhatjuk vagy nem, illetve beírhatjuk mi is, hogy mit szeretnénk helyette.
olvasd tovább
Photoshop Beta Generative Fill

Photoshop Beta Generative Fill

Nemrég írtam az Adobe Firefly-járól, amely az Adobe új AI-ja, és most itt van egy újabb áttörés: a Generative Fill. Ha azt gondolnátok, hogy túl sokat írok az AI-ról, csak azt mondhatom: egyszerűen elkerülhetetlen. Az AI és a gépi tanulás rohamléptekben változtatja meg a képszerkesztést és a vizuális művészet világát, és ezek a fejlesztések túl fontosak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket.

A napokban az Adobe bejelentette a Photoshop legújabb béta változatát, amely tartalmazza a Generative Fill funkciót. Ez a forradalmi új eszköz kibővíti a Photoshop képességeit, és lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és nem destruktívan adjanak hozzá vagy vonjanak el tartalmat a képekről. Az AI-alapú technológia nemcsak hogy jelentősen leegyszerűsíti a képszerkesztési folyamatot, hanem új lehetőségeket is nyit a kreativitás és az innováció előtt.

A Generative Fill a Firefly és a Photoshop integrációjának eredménye, amely sokkal többet tud, mint csak a képgenerálást. Az új funkció az Adobe fő figyelmének középpontjában áll, és hasonló, mint a DALL-E. Röviden, a funkció automatikusan összehangolja a perspektívát, a megvilágítást és a stílust egy képen, és lehetővé teszi a fotó kiterjesztését vagy területek eltávolítását a képről, nem destruktívan és néhány másodperc alatt, csak egyszerű szöveges utasítások segítségével.

Az első próbánál még szöveges utasítást sem adtam, a fej feletti rész megnöveléséből „kitalálta”, hogy mi is akarok.

A fotó alatt láthatod a szintén a Photoshop Beta verziójában található „Contextual Task Bars” névre hallgató eszköztárat, ami a használat során változik, mindig az aktuálisan használt eszközhöz igazodva. Jobbra a rétegpalettán látni, hogy a kitöltés egy külön rétegen jelenik meg. A Properties panelen három különböző variáció van, ha egyik sem tetszik, lehet újra generálni.

olvasd tovább
Photoshop – Pattern

Photoshop – Pattern

Nem véletlenül jutott eszembe ez a téma, nemrég írtam a MidJourney-ról, amiben a megadott szavak alapján mintázatot is lehetett „kérni”.

A mintázatok olyan ismétlődő képelemek, amelyeket úgy használhatsz, mint egyfajta tapétát. Ezzel teljesen egyedi háttereket tudsz készíteni magadnak. Akinek a scrapbook a hobbija, annak nincs az a háttér, ami elég lenne, így ez igazán szuper lehetőség.

Egy egyszerű mintázatot, pl. pöttyös, csíkos nem nehéz elkészíteni, a bonyolultakat már nem annyira, de az interneten rengeteg mintázatot találsz, amiket ingyen vagy némi fizetség ellenében letölthetsz. Korábban írtam egy cikket, hogy a Libraries segítségével hogy tudsz szuper mintázatokat csinálni.

A Photoshop-ban eleve vannak mintázatok, ezeket a Patterns panelen találod. (ha nem látod a panelt, akkor a Window menüpontban keresd meg, és kattints rá)

Csak húzd rá a kívánt mintázatot a képre, és máris ott is lesz.

Ezzel egy Pattern korrekciós réteg jön létre. Ugyanez az eredmény, ha a rétegpalettán alul a Create new fill or adjusment layer-nél kiválasztod a Pattern-t. Ha a bélyegképre duplán kattintasz, megnyílik egy ablak, amivel könnyen módosíthatod a mintázat megjelenését.

A Pattern Fill ablakban a következő opciók állnak rendelkezésre:

  • Angle (Szög): Ezzel az opcióval elforgathatod a mintázatot a megadott szögben.
  • Scale (Méret): Növelheted vagy csökkentheted a mintázat méretét a képen.
  • Link with Layer (Kapcsolat a réteggel): Ha bekapcsolod és a réteget elmozdítod, a mintázat is vele együtt mozog. Ha kikapcsolod, mozgathatod a réteget, a minta ugyanott marad .
  • Snap to Origin (Igazodás a kezdőponthoz): Ezzel az opcióval a mintázat kezdőpontja igazodik a kép bal felső sarkához.

Mivel ez külön rétegen van, a szokásos módon alkalmazhatsz blendinget, változtathatod az átlátszóságát, maszkolhatod, vagy akár valamilyen réteghatást is tehetsz rá.

olvasd tovább
Adobe Firefly

Adobe Firefly

Ha már a MidJourney-ról írtam, nem maradhat ki az Adobe Firefly. Azért csak most, mert ez egy béta verzió, és a hozzáféréshez jelentkezni kell. Én ezt megtettem, és most kaptam lehetőséget a kipróbálásra.

Elkerülhetetlen, hogy összehasonlítsam a MidJourney-val, ami nem feltétlen igazságos, hisz a MidJourney már a v5-nél tart, ami döbbenetes minőségváltozást hozott még a 4-es verzióhoz képest is, pláne a 3-ashoz. Mielőtt belemennénk a Midjourney és az Adobe Firefly összehasonlításába, azért jelzem, hogy nem a MidJourney az egyetlen képgeneráló eszköz, van még pl. a Stable Diffusion, a Dall-E, vagy a Leonardo AI. A Dall-E-ről már írtam, a többit még nem próbáltam.

Az Adobe Firefly és a Midjourney közötti lényeges különbség az, hogy a Firefly képgeneráló funkciója csak az eszközkészlet egy részét képezi. Míg jelenleg a Midjourney „csak” egy képgeneráló alkalmazás.

Az Adobe Firefly egy AI-alapú eszközkészlet, amelyet az Adobe fejlesztett ki. Bár rengeteg izgalmas újítás fog bekerülni, jelenleg három eszköz érhető el. Az egyik a képgeneráló eszköz, amely képek létrehozására használható a felhasználó által megadott szöveges promptok alapján (ez gyakorlatilag olyan, mint a MidJourney). A másik szöveggenerálás, amellyel szövegeket generálhatunk különböző stílusokban. A harmadik vektorok átszínezését készíti el a megadott szöveg alapján. A képen azt is látod, hogy milyen fejlesztések jönnek még.

olvasd tovább
Radír vagy maszk?

Radír vagy maszk?

Maszkolásról rengeteg cikk volt már, a radír eszközről szinte semmi, szóval épp ideje, hogy azt is jobban megnézzük.

A Photoshop-ban sokszor felmerül a kérdés, hogy melyik módszer a legjobb a képek szerkesztése során, így például az is, hogy az Eraser (Radír) eszközt vagy a rétegmaszkot érdemes használata. Mindkét módszer előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, és a felhasználásuk céltól függően változhat.

A radír eszköz egyszerű és gyors, hátránya, hogy visszafordíthatatlan, radírozás után a kép eredeti adatai elvesznek, és nem állíthatók vissza (kivéve, ha a végrehajtott lépéseket visszavonjuk).

A rétegmaszk megőrzi a kép eredeti adatait, bármikor változtathatunk, az eredeti információk nem vesznek el. Hátránya talán az, hogy bonyolultabb, és több hozzáértést igényel, mint az egyszerű radír.

És akkor nézzük is, hogy mit tud a radír.

Három típusa van, ha az eszköztárban a jobb alsó sarokban lévő kis háromszögre kattintasz, ki is lehet választani, hogy melyikre van szükséged.

  1. Az alap Eraser eszköz (E a hozzárendelt billentyűparancs)

Az alap Eraser eszköz olyan, mint egy kézi radír, amely eltávolítja a pixelrétegen lévő színeket és áttetszővé teszi azt. A méret és a keménység a felső beállítási sávban szabályozható, ahol az Eraser eszközt választottuk. Ha egy egyszerű radírozásra van szükségünk, az alap Eraser tökéletes választás.

Ha a kép Background, akkor a radírozás hatására a háttérszín fog megjelenni, ha réteg, akkor meg átlátszó lesz.

Tudjuk szabályozni az áttetszőséget és a radírozás erejét az Opacity és Flow beállításokkal. Az átlátszóság csökkentésével finomabb eredményt érhetünk el, mivel a radírozás kevésbé lesz látható. A flow csökkentése esetén pedig a radírozás intenzitása lesz kevésbé erőteljes, ami lehetővé teszi a fokozatos eltávolítást vagy a lassabb átmeneteket a különböző színek és rétegek között. Erre nem a legjobb példa a fenti kép, de azért remélem, érthető:)

olvasd tovább