Nemrég volt egy cikk A fotó a középpontban, amiben arról volt szó, hogy mennyire fontos a fotók kidolgozása. Az egyik legjobb módszer a Camera Raw, mert abban egy helyen szinte minden korrekciót el tudunk végezni. Mostanában jött ki a 16.3-as verzió, annak egyik újdonságát mutatom be ebben a cikkben.
De nézzük kicsit az alapokat. Van maga a Camera Raw és a Camera Raw Filter. Miben különböznek?
Az Adobe Camera Raw (ACR) és a Camera Raw Filter két különböző, de összefüggő eszköz, amelyek különböző célokra használhatók a Photoshop-ban. Mindkettő a képfeldolgozásra szolgál, de eltérő módon és lehetőségekkel rendelkeznek.
Az Adobe Camera Raw (ACR) egy beépített modul, amely a nyers képfájlok (RAW formátumú fotók) megnyitására és szerkesztésére szolgál. Az ACR automatikusan megnyílik, amikor egy RAW képfájlt nyitsz meg Photoshopban vagy Adobe Bridge-ben.
Formátumtámogatás: Az ACR alapértelmezés szerint a RAW fájlokat nyitja meg, de az Adobe Bridge-ből más formátumú képeket is megnyithatsz vele, például JPEG-et is. Ehhez az Adobe Bridge-ben jobb gombbal kell kattintani a képre, és kiválasztani az „Open in Camera Raw” (Megnyitás Camera Raw-ban) opciót.
Több fájl egyszerre: Az ACR lehetőséget nyújt több fájl egyidejű megnyitására és szerkesztésére is. Ha több képet választasz ki az Adobe Bridge-ben, majd megnyitod őket az ACR-ben, a bal oldali panelen megjelennek a kiválasztott képek miniatűrjei, így egyszerre szerkesztheted őket.
Funkciók: Az ACR számos szerkesztési lehetőséget kínál, beleértve a vágást (Crop), expozíció korrekciót, színkorrekciót, élesítést, zajcsökkentést és még sok mást. Az ACR nem destruktív szerkesztést kínál, ami azt jelenti, hogy az eredeti fájl érintetlen marad, és bármikor visszaállítható az eredeti állapotába. Az „eredeti” is érdekes kérdés, mert a RAW csak egy adathalmaz, ami látsz, az egy előnézeti kép, amit a fényképezőgéped generál. A szerkesztések mindig a nyers adatokon alapulnak, és azok megőrzik az eredeti információkat.
Amikor fotókönyvet vagy scrapbook oldalt készítesz, hajlamos lehetsz a maszkok, keretek és díszítőelemek használatára fókuszálni. Ezek valóban feldobják az oldalakat, de a legfontosabb mégiscsak maga a fotó. Így érdemes ugyanolyan figyelmet szentelni annak minőségére és feldolgozására is. A legtöbben jpg-ben fotóznak, így annak szerkesztéséről is szó lesz, először nézzük azt, hogy miért is jobb a RAW?
Miért jobb a RAW, mint a JPEG?
Több adat és szélesebb színtartomány: A RAW formátum több adatot és szélesebb színtartományt biztosít, mint a JPEG. Míg egy 12-bites RAW fájl ezer színárnyalatot tartalmaz, egy 14-bites RAW fájl trilliónyi színt képes megjeleníteni. Ezzel szemben a JPEG formátumban a fényképezőgép automatikusan tömöríti a képet, és így az eredeti adat nagy része elveszik. A JPEG képek kevesebb színt és részletet tartalmaznak, mivel a tömörítési folyamat során a fényképezőgép meghatározza az optimális fehéregyensúlyt, kontrasztot és élességet, majd ezekkel a beállításokkal menti el a képet.
Magasabb dinamikatartomány: A RAW fájlok magasabb dinamikatartománnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több részletet rögzítenek az árnyékokban és a csúcsfényekben. Ez különösen fontos, ha a képek túlexponáltak vagy alulexponáltak, mivel a RAW formátumban könnyebb helyreállítani ezeket a részleteket szerkesztéskor. A JPEG formátumban a dinamikatartomány korlátozott, az erősen alul- vagy túlexponált részeket nehezebb vagy lehetetlen helyreállítani, mivel a tömörítési folyamat során ezek az információk elveszhetnek.
Korrigálhatóság és rugalmas szerkesztés: A RAW fájlok lehetővé teszik a könnyebb és rugalmasabb szerkesztést. Az olyan beállítások, mint a fehéregyensúly, expozíció és kontraszt könnyen módosíthatók anélkül, hogy a kép minősége romlana. A JPEG formátumban ezek a beállítások „beleégnek” a képbe, így utólagos módosításuk jelentősen ronthatja a kép minőségét. A RAW formátumban azonban megőrizheted az eredeti kép minden részletét, és szabadon módosíthatod a beállításokat az utómunka során, hogy a legjobb eredményt érd el.
A JPEG képek egyértelmű előnye, hogy már „kész” formában érkeznek a kamerából, vagyis a fényképezőgép már elvégezte a képfeldolgozást. Az eredmény egy tömörített, kisebb méretű fájl, amely azonnal használható. Ezzel szemben a RAW fájl egy hatalmas adathalmaz, amelyet még fel kell dolgozni. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbat hozd ki a képből.
A JPG-t is lehet szerkeszteni, még ha korlátozottabbak is a lehetőségek. Pontosabban a lehetőségek itt is adottak, csak az eredmény nem lesz olyan, mint a RAW esetében. Mivel én mindig RAW-ban fotózok, kerestem egy ősrégi (17 éves), és elég rossz minőségű RAW-t, ami talán nem jobb, mint egy mai jpg.
A RAW-t a Camera Raw ablakban nyitja meg a Photoshop, de az Adobe Bridge-ből meg tudod nyitni a jpg-t is itt, vagy a Filtereknél válaszd a Camera Raw filtert. Az első egy Automata korrekció, alapnak már az is valami.
Erre még igazítottam.
A sötét részek további világosítása zajossá teszi a sötét részeket, ezen is mindjárt javítok, de előbb az Optics jön.
Itt az objektív torzítását lehet javítani, látni is a képen, hogy kicsit hordós az egyenes vonal. Az Optics Profile Correction segítségével kijavíthatod az objektíved okozta torzításokat és a vignettálást. A Photoshop az exif adatokból automatikusan felismeri az objektívet, és ennek alapján végzi el a korrekciót.
Ezenkívül itt javítható a kromatikus aberráció, ami az objektív színbontásából adódó hiba. Ez általában a kép szélein jelenik meg színes (például zöld vagy lila) szegélyek formájában, ahol nagy kontraszt van a világos és sötét területek között.
A Chromatic Aberration (Kromatikus aberráció) korrekcióval ezeket a színeltolódásokat kijavíthatod, így a képed tisztább lesz.
Amennyiben a vonalak nem egyenesek, a Geometry segít kiigazítani.
Jöhet a zajszűrés. Erre szintén van egy szuper eszköz a Camera Raw ablakban, viszont jelenleg csak a RAW képekhez érhető el. Ha neked jpg van, akkor a korábbi eszközökkel tudsz dolgozni.
Most már kiléptem a Camera Raw-ból. Ha már adott a mesterséges intelligencia tudása, ki is használtam. Az az autó nem hiányzik oda, jobb eltüntetni, és a behajtani tilos tábla is túl piros, így vonzza a tekintetet, amire semmi szükség.
Pár másodperc alatt meg is lett. Nem tökéletes, még generálhattam volna többször is, de a hibái csak akkor látszódnak, ha ránagyítunk a képre, azt meg nyomtatásban nem lehet:) Még egy kis korrekció:
Ez a sötét részeknek nem tett jót, így maszkoltam.
Ha összehasonlítod a kiindulási képet a végeredménnyel, belátható, hogy érdemes időt szánni a szerkesztésre. Némi gyakorlattal ez csak pár percet vesz igénybe.
Ez a heti Bingó feladat. Izgi, mert ilyet még nem csináltam, bár a fotókönyv tervezésekor nagyjából átgondolom, hogy mit is akarok. Nem csak a hátterek és kütyük választása fontos, hanem az is, hogy mi történik a fotókkal. Ha nem is kell az egész könyv összes fotóját azonos stílusra hozni, az nem árt, ha egy dupla oldal minden fotója harmonizál egymással. Ehhez lehet például preset-eket használni. Preset-ek vannak a Photoshop Camera Raw ablakában és a Lightroom-ban is. Lehet vásárolni, ingyen letölteni, illetve magunknak készíteni. Tulajdonképpen nem más, mint mindenféle beállítás elmentve. Egy fotó ezerféleképp nézhet ki aszerint, hogy mit hogyan állítunk be, milyen hangulatot akarunk elérni. Nézd meg a pár másodperces videóban, hogy a beállítások mennyire befolyásolják a kép hangulatát.
Valamikor réges-régen (2013-ban) írtam a Tych panelről, sokat használtam, aztán valamelyik Photoshop frissítéssel már nem működött. Láttam különböző fórumokban, hogy másnál sem, így beletörödtem, hogy ennyi volt. Időközben a készítője megoldotta a problémát, így ismét használni lehet, most már akár a Photoshop 2020-ban és a Bridge-ben is.
A Tych panel egy nyílt forráskódú Photoshop kiterjesztés, amivel szabályos sorokba és oszlopokba rendezhetünk tetszőleges számú képet. Tartozik hozzá egy kezelőfelület, amin mindenféle beállítást megadhatunk.
Letölteni a github oldaláról lehet, de mivel ott azért nem annyira egyértelmű, hogy melyiket, legjobb, ha ide kattintva töltöd le.
Kicsomagolás után ez lesz a mappában:
Photoshop-ban File > Scripts, legalul a Browse, majd a te Photoshop verziódnak megfelelő mappából katt az installer.jsx-re.
Photoshop-ot újraindítani, majd a Window > Extensions menüpontban ott lesz (remélhetőleg) a Tych panel.
A The Orange Box pluginjai közül párat már bemutattam korábban, most a 3D map generator-ról lesz szó. 2011-ben jött ki, akkor még fizetős volt, de valószínűleg a kora miatt tették ingyenessé. Mivel a legfrissebb Photoshop-pal sincs gondja, érdemes kipróbálni. Kétféle is van, az egyiket innen lehet letölteni, a másikat meg innen.
Kezdjük az elsővel. Tartalmaz egy action-t és egy style-t, valamint egy psd-t, amiben mindenféle kiegészítő van. Ebből a psd-ből egy másolat kell, hogy az eredeti megmaradjon a további próbálkozásokhoz. Erre a legjobb módszer, ha a psd kiterjesztést átnevezed psdt-re. Ugyan jön egy üzenet, hogy ezt nehogy megtedd, de hagyd figyelmen kívül, és okézd le. Így, ha ezt a fájlt nyitod meg, vagy Bridge-ben duplán kattintasz rá, rögtön egy másolatot nyit meg, az eredeti meg marad érintetlen.
A fájl jó sok rétegből áll, csoportokba rendezve.
A felső öt csoportban mindenféle kiegészítő elemek vannak, amivel díszíthetjük a térképet.
A hatodik az example_shapes, ahol tépkép alakzatok vannak.
Ha valamelyik ebből jó, akkor azt lehet használni, ha nincs közte megfelelő, akkor a neten kell keresgélni. Én a Balatonról kerestem egyet, és betettem a my_shape csoportba. Ha a meglévőkből választasz, azt is át kell húzni ebbe a csoportba.
A letöltött action-t és style-t kell telepíteni, legegyszerűbben úgy, hogy egérrel „megfogod”, és a Photoshop üres munkaterületére húzod. Ha már meg van nyitva valami, akkor a neve melletti részre.
Három irány közül lehet választani, és indulhat az action.
Több rétegből áll, mindegyikhez tartozik Layer Style. A mérete kisebb lesz az action során, de ha a my_terrien mappa van kijelölve, egyszerre lehet nagyobbra méretezni.
A különböző réteghez ezek a style-ok állnak rendelkezésre.
A vízhez jobb lenne valami kék, bár a Balaton inkább zöldes színű. A legfelső réteg layer style ablakában a Pattern Overlay-t kell megváltoztatni, hogy más felületet kapjunk. Az újabb Photoshopban van is pár vizes mintázat.
Jöhetnek a díszítő elemek, ami tetszik, azt láthatóvá kell tenni a rétegpalettán a szem ikonra kattintva. Ami külön figyelmet érdemel, az a tó és folyó réteg, mert mind a kettő shape, és a Direct Selection Tool-lal szabadon alakítható a formája.
A 3d map generator pro ennek a továbbfejlesztett változata. Azért érdemes mind a kettőt letölteni, mert több díszítő elemünk lesz. Ugyanúgy van action és style a csomagban, illetve egy psd is. Az elemek nem csak a psd-ben találhatók, hanem egy külön mappában is.
Lehet akár útvonalat is készíteni hozzá. Az action nagyon sok variációt tesz lehetővé. Nézzünk egy lehetséges megoldást. Ez nem feltétlen a legegyszerűbb variáció, az egyszerűhöz csak simán indítsd el az egyik terrian kezdetű action-t. Utána a surface kezdetűekkel lehet más felszínt hozzátenni, kiszáradt föld, hó, fű, stb. A route az útvonalhoz kell, arról mindjárt szó lesz.
Én most a Google maps-ből monitorfotóztam egy részletet, és beraktam a my_shape mappába.
Ez így túl szabályos lenne, így a Pen Tool-lal kijelöltem egy területet, majd abból kijelölés, és egy maszk a térképre.
Tettem rá útvonalat is, hogy bonyolítsam a dolgot:) Ezt a Ellipse és Line Tool-lal. Fontos, hogy ennek a my_route csoportban kell lennie. Ha az első pötty megvan, akkor az ALT lenyomása mellett az egérrel arrébb húzva lehet belőle másolatokat csinálni, majd a Line Tool-lal az összekötő vonalakat.
Most jönnek az action-ök. Először a my_shape group legyen kijelölve, és a terrian közül right, left vagy front-t kell indítani.
Majd a my_route csoport legyen aktív, és a route_for_terrian action-ök közül azt az irányt kell választani, amit a shape-hez is használtunk. Ez meg is lenne, de a térkép így még nem látszik. Itt egy kicsit trükközni kell, hogy megfeleljen az action lépéseinek, különben nem tud lefutni. Ezen a ponton van egy my_final_route group, ezt át kell nevezni akárminek, csak ez nem maradhat. Szóval legyen mondjuk útvonal. És kell egy my_route group, amibe bele kell tenni a Google térképet. Leírva lehet, hogy bonyolultnak tűnik, pedig nem az:) A fotón is látszódik, hogy kell kinéznie.
Az action lefuttatása után:
Már csak egy feladat van, a Color Overlay kikapcsolása:
Tulajdonképpen csak ez a Google maps bonyolította meg a dolgot, anélkül tényleg csak pár kattintás.
A kis kütyüket is könnyen szerkeszthetjük. Az útvonal színét a Color Overlay határozza meg, az action fehérre állítja, de lehet bármilyen szín:
Az iránytű smart object, megnyitva a belső részét el lehet forgatni a megfelelő irányba:
Érdemes mindenre ránézni, hogy mit lehet alakítani rajta. Egy egyszerű térképet tényleg csak pár kattintás:
Ééééés, sima szövegrétegen is működik:)
Igazán látványos, jól mutat például egy CEWE FOTÓKÖNYV borítóján.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
