Tudom, hogy nem mindenki szerkeszti órákig az összes fotóját, amely fotókönyvbe kerül. Ez a technika leginkább azoknak szól, akik a legtöbbet szeretnék kihozni a képeikből. Ennek ellenére mindenkinek érdemes megismerni, mert ha szükség lesz rá, tudni fogod, milyen eszközzel érheted el a kívánt hatást.
A fotók készítésekor gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy a képeink laposnak tűnnek, hiányzik belőlük a mélység és a térérzet.
A távolsággal kapcsolatos fény-, szín- és kontrasztváltozásokat az okozza, a távolabbi objektum, illetve a rajta visszaverődő fény több levegőn halad át. A levegőben lévő részecskék és szennyeződések elnyelik és szórják a fényt, ami miatt a távoli tárgyak színei kevésbé telítettek, világosabbak és kevésbé kontrasztosak lesznek. Ez a természetes jelenség segít a szemünknek érzékelni a mélységet és a távolságot a valóságban.
Bár a való világban ez a jelenség mindig jelen van, a kamerák gyakran nem tudják megfelelően visszaadni ezt a hatást. A digitális képek gyakran kiegyenlítik a kontrasztot és a színtelítettséget, hogy egységesebb képet adjanak, de ez laposabbá teszi a fotókat. Ezért van szükség arra, hogy utólagosan, szoftveresen hangsúlyozzuk ki ezeket a különbségeket, hogy visszaadjuk a természetes mélységet. Ehhez mi most a Neural Filter Depth Blur szűrőjét fogjuk használni.
A Photoshop Neural Filter Depth Blur szűrője egy olyan eszköz, amelyet eredetileg a mélységélesség (depth of field) szimulálására fejlesztettek ki. Ezzel a szűrővel könnyedén elérhetjük azt a hatást, hogy a kép egyes részei élesek maradnak, míg más részei elmosódnak, mintha különböző távolságokra lennének fókuszálva.
Azonban ennél a szűrőnél van egy másik, kevésbé ismert felhasználási mód is: a mélységtérkép készítése. A mélységtérkép egy fekete-fehér kép, ahol a szürke árnyalatai azt mutatják, hogy az adott pixelek milyen távol vannak a nézőtől. Ezt a térképet felhasználhatjuk arra, hogy különböző szerkesztési műveleteket végezzünk a kép közeli és távoli részein.
Nyisd meg a fotót PS-ben, majd Filter → Neural Filters. A jobb oldali kis képen megjelölheted egérkattintással, hogy hol legyen éles a kép, illetve választhatod a Focus subject opciót is.
A mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt szűrő elemzi a képet, és meghatározza az egyes pixelek távolságát a nézőhöz képest. Nem mindig jól, de hát ez még csak egy béta filter, vagyis még van mit fejleszteni rajta. Nekünk eleve nem életlenítéshez kell, így például az előtérnél is korrekcióra lesz szükség.
A beállításoknál pipáld be az „Output Depth Map Only” lehetőséget, és válaszd ki a „New Layer” opciót. Ez létrehoz egy fekete-fehér réteget a háttérképed fölött. Sajnos itt nem tudsz rajta korrigálni, de van rá megoldás.
Nemrég volt egy cikk A fotó a középpontban, amiben arról volt szó, hogy mennyire fontos a fotók kidolgozása. Az egyik legjobb módszer a Camera Raw, mert abban egy helyen szinte minden korrekciót el tudunk végezni. Mostanában jött ki a 16.3-as verzió, annak egyik újdonságát mutatom be ebben a cikkben.
De nézzük kicsit az alapokat. Van maga a Camera Raw és a Camera Raw Filter. Miben különböznek?
Az Adobe Camera Raw (ACR) és a Camera Raw Filter két különböző, de összefüggő eszköz, amelyek különböző célokra használhatók a Photoshop-ban. Mindkettő a képfeldolgozásra szolgál, de eltérő módon és lehetőségekkel rendelkeznek.
Az Adobe Camera Raw (ACR) egy beépített modul, amely a nyers képfájlok (RAW formátumú fotók) megnyitására és szerkesztésére szolgál. Az ACR automatikusan megnyílik, amikor egy RAW képfájlt nyitsz meg Photoshopban vagy Adobe Bridge-ben.
Formátumtámogatás: Az ACR alapértelmezés szerint a RAW fájlokat nyitja meg, de az Adobe Bridge-ből más formátumú képeket is megnyithatsz vele, például JPEG-et is. Ehhez az Adobe Bridge-ben jobb gombbal kell kattintani a képre, és kiválasztani az „Open in Camera Raw” (Megnyitás Camera Raw-ban) opciót.
Több fájl egyszerre: Az ACR lehetőséget nyújt több fájl egyidejű megnyitására és szerkesztésére is. Ha több képet választasz ki az Adobe Bridge-ben, majd megnyitod őket az ACR-ben, a bal oldali panelen megjelennek a kiválasztott képek miniatűrjei, így egyszerre szerkesztheted őket.
Funkciók: Az ACR számos szerkesztési lehetőséget kínál, beleértve a vágást (Crop), expozíció korrekciót, színkorrekciót, élesítést, zajcsökkentést és még sok mást. Az ACR nem destruktív szerkesztést kínál, ami azt jelenti, hogy az eredeti fájl érintetlen marad, és bármikor visszaállítható az eredeti állapotába. Az „eredeti” is érdekes kérdés, mert a RAW csak egy adathalmaz, ami látsz, az egy előnézeti kép, amit a fényképezőgéped generál. A szerkesztések mindig a nyers adatokon alapulnak, és azok megőrzik az eredeti információkat.
A heti Bingó feladathoz kapcsolódóan pár tippet osztanék meg veletek. Ebben a cikkben most nem a szövegszerkesztés eszközeire fókuszálok, hiszen erről már rengeteg cikk született, legyen szó akár a Photoshop, az Affinity Photo, vagy az inDesign szövegszerkesztő funkcióiról. Ehelyett most a tervezési tippekről lesz szó, amelyek segítenek abban, hogy a fotókönyved szöveges részei harmonikusan illeszkedjenek a vizuális tartalomhoz.
1. Hányféle betűtípus legyen?
Az általános szabály az, hogy ne használj túl sok különböző betűtípust. Ideális esetben 2-3 betűtípus elegendő: egy a címsorokhoz, egy a törzsszöveghez és esetleg egy harmadik az idézetekhez, képaláírásokhoz vagy kiemelésekhez. Ez segít megőrizni az egységes megjelenést és elkerülni a zsúfoltság érzetét.
2. Na, de hogyan is válasszunk betűtípust?
Hol keressünk betűtípusokat?
Ingyenes oldalak: Az ingyenes betűtípusokat számos weboldalon megtalálhatod. Néhány népszerű oldal a Google Fonts, ahol rengeteg jól megtervezett és könnyen használható betűtípust találhatsz. További források pl. a Font Squirrel és a DaFont, amelyek szintén széles választékot kínálnak különböző stílusokban.
Fizetős oldalak: Ha professzionálisabb vagy egyedibb betűtípusokra van szükséged, érdemes körülnézni fizetős oldalakon is, mint például a Creative Market vagy a Font Bundles. Ezek az oldalak magas minőségű betűtípusokat kínálnak, gyakran különleges promóciókkal és csomagokkal. A Creative Market-en sokszor letölthető a fizetős betűkészlet ingyenesen is a heti akciók keretében.
A legtöbb oldalon lehetőség van arra, hogy saját szöveget írj be, így rögtön kiderül, ha a készlet nem tartalmazza a magyar ékezetes betűket. Én például nem szeretem ezt a fajta z és r betűt sem, de nem egyszerű minden óhajunknak megfelelőt találni:)
A heti Bingóban fakeretekkel kell alkotni, így gondoltam, hátha valaki faragna is valamit a fába:)
Először is válassz egy hátteret.
Hozz létre egy új réteget a „Layer” -> „New” -> „Layer” menüpont alatt, vagy nyomd meg a Shift + Ctrl + N billentyűkombinációt. És ha egyik sem tetszik, még a rétegpaletta alján lévő + jelre kattintva is megteheted.
Alakítsd át a réteget Smart Object-té úgy, hogy jobb gombbal kattintasz a rétegre a „Layers” panelen, és kiválasztod a „Convert to Smart Object” opciót.
Nyisd meg a Smart Objectet, ehhez dupla kattintás a réteg ikonra a „Layers” panelen.
Helyezd el a kívánt szöveget és/vagy grafikát a megnyíló dokumentumban.
Ha készen vagy, mentsd el a változtatásokat a „File” -> „Save” menüpont alatt, vagy nyomd meg a Ctrl + S billentyűkombinációt.
Miért ne lehetne a kedvenc fényképed egy óriásplakát központi eleme? Ez egy igazán jópofa ötlet, amit könnyedén megvalósíthatsz a saját fotóiddal. Szuperül mutathat a fotókönyv borítóján is.
Alapnak legjobb, ha saját fotót használsz, mert így a végeredmény teljesen egyedi lesz, és személyes emlékeket idézhet. Ha nincs megfelelő fotód, az sem probléma! Töltsd le, amit én használtam. Ezt az AI generálta, de tökéletesen megfelel a célnak. Ha van saját fotód, akkor ott először el kell tüntetni az igazi plakátot. Ehhez a kezdő lépések megegyeznek azzal, amit mindjárt leírok, csak ebben az esetben majd fehér színnel kell kitölteni a plakátot lefedő réteget, amire próbálj az eredetire hasonló árnyékolást tenni.
Tulajdonképpen mi most egy mockup-ot szerkesztünk, amit később többször is felhasználhatsz különböző képekkel. A mockup már használatra kész, csak a fotót kell belehelyezni. Ezáltal a folyamat gyorsabb lesz, hiszen nem kell az elejétől kezdve felépíteni a kompozíciót.
Első lépés, hogy le kell mérni a plakátot. Válaszd ki a „Ruler Tool”-t az Eyedropper Tool mögül a bal oldali eszköztárban. Kattints és húzz egy vonalat a plakát két pontja között, hogy megmérd a távolságot. A pontos méretek érdekében mozgathatod a vonal végpontjait. Az infó panelről leolvashatod a W, vagyis szélesség értéket. Ugyanígy mérd meg a H, vagyis magasság értéket is.
Korábban írtam pár szuper Photoshop kiegészítő panelről, ezek között van a Specs is, amivel ilyen látványosan lehet megjeleníteni a méreteket.
Nyiss egy új réteget. Ezt megteheted a „Layer” menüben a „New” > „Layer…” opcióval, vagy használd a Shift + Ctrl + N (Windows) billentyűkombinációt, vagy a rétegpaletta alján a + jelet.
Amikor fotókönyvet vagy scrapbook oldalt készítesz, hajlamos lehetsz a maszkok, keretek és díszítőelemek használatára fókuszálni. Ezek valóban feldobják az oldalakat, de a legfontosabb mégiscsak maga a fotó. Így érdemes ugyanolyan figyelmet szentelni annak minőségére és feldolgozására is. A legtöbben jpg-ben fotóznak, így annak szerkesztéséről is szó lesz, először nézzük azt, hogy miért is jobb a RAW?
Miért jobb a RAW, mint a JPEG?
Több adat és szélesebb színtartomány: A RAW formátum több adatot és szélesebb színtartományt biztosít, mint a JPEG. Míg egy 12-bites RAW fájl ezer színárnyalatot tartalmaz, egy 14-bites RAW fájl trilliónyi színt képes megjeleníteni. Ezzel szemben a JPEG formátumban a fényképezőgép automatikusan tömöríti a képet, és így az eredeti adat nagy része elveszik. A JPEG képek kevesebb színt és részletet tartalmaznak, mivel a tömörítési folyamat során a fényképezőgép meghatározza az optimális fehéregyensúlyt, kontrasztot és élességet, majd ezekkel a beállításokkal menti el a képet.
Magasabb dinamikatartomány: A RAW fájlok magasabb dinamikatartománnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több részletet rögzítenek az árnyékokban és a csúcsfényekben. Ez különösen fontos, ha a képek túlexponáltak vagy alulexponáltak, mivel a RAW formátumban könnyebb helyreállítani ezeket a részleteket szerkesztéskor. A JPEG formátumban a dinamikatartomány korlátozott, az erősen alul- vagy túlexponált részeket nehezebb vagy lehetetlen helyreállítani, mivel a tömörítési folyamat során ezek az információk elveszhetnek.
Korrigálhatóság és rugalmas szerkesztés: A RAW fájlok lehetővé teszik a könnyebb és rugalmasabb szerkesztést. Az olyan beállítások, mint a fehéregyensúly, expozíció és kontraszt könnyen módosíthatók anélkül, hogy a kép minősége romlana. A JPEG formátumban ezek a beállítások „beleégnek” a képbe, így utólagos módosításuk jelentősen ronthatja a kép minőségét. A RAW formátumban azonban megőrizheted az eredeti kép minden részletét, és szabadon módosíthatod a beállításokat az utómunka során, hogy a legjobb eredményt érd el.
A JPEG képek egyértelmű előnye, hogy már „kész” formában érkeznek a kamerából, vagyis a fényképezőgép már elvégezte a képfeldolgozást. Az eredmény egy tömörített, kisebb méretű fájl, amely azonnal használható. Ezzel szemben a RAW fájl egy hatalmas adathalmaz, amelyet még fel kell dolgozni. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbat hozd ki a képből.
A JPG-t is lehet szerkeszteni, még ha korlátozottabbak is a lehetőségek. Pontosabban a lehetőségek itt is adottak, csak az eredmény nem lesz olyan, mint a RAW esetében. Mivel én mindig RAW-ban fotózok, kerestem egy ősrégi (17 éves), és elég rossz minőségű RAW-t, ami talán nem jobb, mint egy mai jpg.
A RAW-t a Camera Raw ablakban nyitja meg a Photoshop, de az Adobe Bridge-ből meg tudod nyitni a jpg-t is itt, vagy a Filtereknél válaszd a Camera Raw filtert. Az első egy Automata korrekció, alapnak már az is valami.
Erre még igazítottam.
A sötét részek további világosítása zajossá teszi a sötét részeket, ezen is mindjárt javítok, de előbb az Optics jön.
Itt az objektív torzítását lehet javítani, látni is a képen, hogy kicsit hordós az egyenes vonal. Az Optics Profile Correction segítségével kijavíthatod az objektíved okozta torzításokat és a vignettálást. A Photoshop az exif adatokból automatikusan felismeri az objektívet, és ennek alapján végzi el a korrekciót.
Ezenkívül itt javítható a kromatikus aberráció, ami az objektív színbontásából adódó hiba. Ez általában a kép szélein jelenik meg színes (például zöld vagy lila) szegélyek formájában, ahol nagy kontraszt van a világos és sötét területek között.
A Chromatic Aberration (Kromatikus aberráció) korrekcióval ezeket a színeltolódásokat kijavíthatod, így a képed tisztább lesz.
Amennyiben a vonalak nem egyenesek, a Geometry segít kiigazítani.
Jöhet a zajszűrés. Erre szintén van egy szuper eszköz a Camera Raw ablakban, viszont jelenleg csak a RAW képekhez érhető el. Ha neked jpg van, akkor a korábbi eszközökkel tudsz dolgozni.
Most már kiléptem a Camera Raw-ból. Ha már adott a mesterséges intelligencia tudása, ki is használtam. Az az autó nem hiányzik oda, jobb eltüntetni, és a behajtani tilos tábla is túl piros, így vonzza a tekintetet, amire semmi szükség.
Pár másodperc alatt meg is lett. Nem tökéletes, még generálhattam volna többször is, de a hibái csak akkor látszódnak, ha ránagyítunk a képre, azt meg nyomtatásban nem lehet:) Még egy kis korrekció:
Ez a sötét részeknek nem tett jót, így maszkoltam.
Ha összehasonlítod a kiindulási képet a végeredménnyel, belátható, hogy érdemes időt szánni a szerkesztésre. Némi gyakorlattal ez csak pár percet vesz igénybe.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
