Az Adobe újabb szuper eszközzel lepte meg felhasználóit, a legújabb frissítésbe bekerült egy új zajszűrő, amit a Camera Raw ablakban érhetünk el. (A Lightroom-ban ugyanígy megtalálható)
Eddig nekem a Topaz DeNoise plugin volt a csúcsok csúcsa, amiről írtam is, szóval nagyon érdekelt, hogy a Photoshop megugorja-e azt a szintet.
Kezdjük azzal, hogy mi is a zaj. A képzajok az olyan véletlenszerű pixelértékek, amelyek a képek digitális feldolgozása során jönnek létre. Ezek a zajok számos tényezőtől függenek, például az ISO értéktől, a kamera minőségétől, a kép megvilágításától és az objektív minőségétől. Többféle is van belőle, de a lényeg ugyanaz: nagymértékben rontja a kép minőségét, akár a felhasználhatatlanságig.
A Photoshop új DENOISE funkciója megkísérli a zajos képek javítását, amelyeket magas ISO-értékeken készítettek. A DENOISE algoritmus az Adobe Sensei mesterséges intelligencia rendszerre épül, amelyet az Adobe többi alkalmazásában is alkalmaznak. Az algoritmusok automatikusan érzékelik és eltávolítják a képzajokat, javítják a képminőséget, és növelik a részleteket.
Első próbának elővettem azt a fotót, amit a Topaz cikknél is használtam. Az ISO-t jó alacsonyan tartani, de van, amikor erre nincs lehetőség. Például este, mikor nincs nálunk állvány, vagy hiába van, sok ember mászkál, így nem lehet az expozíciós időt túl hosszúra venni. Így néz ki egy zajos kép.
Ez egy nyers kép, lehetne vele még sok mindent csinálni, de most csak a Topaz DeNoise-ban nyitottam meg.
A Topaz DeNoise AI többféle beállítási lehetőséget kínál, amelyekkel kísérletezhetünk, vagy rábízhatjuk magunkat a mesterséges intelligenciára. Beállíthatjuk a zajcsökkentés mértékét, az élességi szintet, a részletek megjelenésének mértékét is.
A Photoshop-ban kezdjük rögtön a rosszal. Jelenleg – és reméljük, ez változni fog – kizárólag raw nyers képeken lehet alkalmazni, jgp, tif stb. nem jöhet szóba. Ez azért elég erős korlát. A zajszűréskor létrehoz egy külön dng fájlt is, amit tovább szerkeszthetünk.
Itt csak egy csúszka van, amivel a zajcsökkentés mértéket állíthatjuk be.
Ahogy egy korábbi cikkben leírtam, az Adobe Creative Cloud alkalmazásban minden előfizető számára elérhetőek a nyilvános béta programok.
Így már a végleges verzió megjelenése előtt meg lehet lesni, ki lehet próbálni az új funkciókat. A legjobb az egészben, hogy egyszerre telepítheted az alkalmazás végleges és béta verzióját, akár különböző beállításokkal, nem zavarják egymást.
Azóta újabb izgalmas frissítések kerültek be a beta verzióba, ezekről lesz most szó.
Contextual Task Bar
A Contextual Task Bar segítségével gyorsan és könnyen elérheted azokat a beállításokat és parancsokat, amelyekre szükséged van, anélkül, hogy meg kellene keresned őket a menükben vagy a panelekben.
Az eszköztárban megjelenő beállítások és parancsok automatikusan változnak az eszköz vagy objektum szerint, így mindig a legrelevánsabb opciókhoz férhetsz hozzá a munkavégzés során.
Egyszerűsíti, felgyorsítja és kényelmesebbé teszi a munkát.
A Frequency Separation, vagyis frekvencia szétválasztós technikáról ezer éve (na, jó, csak 9) volt már egy cikk, de abban a Mixer Brush-ról nem volt szó. Érdemes ezzel is megismerkedni. Kezdjük a Frequency Separation-nel.
A technika lényege, hogy két rétegben dolgozol. Az egyik réteg tartalmazza a magasfrekvenciás részleteket (például a bőr textúráját), a másik réteg pedig az alacsony frekvenciájú részleteket (például az árnyékokat, csúcsfények, színek).
Ez az alap.
Tekintsünk el attól a ténytől, hogy itt inkább szeplők és anyajegyek vannak, de mivel nem volt a közelemben pattanásos alany, aki ráadásul mindenképp a cikkben akart szerepelni, a MidJourney-t kértem meg, hogy generáljon egy képet, neki meg így sikerült.
Azzal kell kezdeni, hogy a nagyobb hibákat pl. a Spot Healing Brush eszközzel kijavítjuk. Ebből két másolat, amit át is nevezhetünk.
A Low Frequency legyen kijelölve, Filter → Blur → Gaussian Blur. Húzd a csúszkát jobbra, addig a pontig, míg a bőr textúrája eltűnik.
Ezzel sikeresen el is tüntettük a részleteket, ezért lesz szükségünk a High Frequency rétegre, ahol csak azokat jelenítjük meg. Image → Apply Image. Itt ezeket az értékeket kell megadni. A Layernél a Low réteg legyen kiválasztva, mert abból veszi ki a részleteket.
Ezzel a címmel indítottam játékot a héten. És bár különösebb megkötés nem volt benne, én azért egy kicsit bonyolítottam a feladatot, és ez lett belőle:
A régi újságokat még az Aracanum oldalról töltöttem le, a régi fotóhoz jobb a régi újság. A lépéseket persze nem kell pont így követni, inkább csak inspiráció, hogy milyen lehetőségek vannak.
Először összeraktam pár újságot.
Rátettem egy háttérre egy masszkkal, hogy csak a szélén látszódjon. Blending Multiply, és egész kicsi az átlátszóság.
A következő feladat apukám fotójának körbevágása, mivel egy csomó újság kerül rá, az sem baj, ha nem tökéletes a kivágás.
A halftone effekt egy olyan grafikai technika, amely segítségével egy kép pontozott formában jelenik meg. William Henry Fox Talbot az 1830-as években kísérletezett fotográfiai eljárásokkal, és az egyik fő célja az volt, hogy reprodukálhatóvá tegye a képeit. A továbbfejlesztett eljárást 1852-ben szabadalmaztatta is. A halftone technika azóta is a nyomdai és az elektronikus média területén széles körben alkalmazott módszer.
Mi persze nem nyomdatechnikai célból készítünk ilyet, hanem képmanipulációként, mert jól néz ki az oldalon:)
A fotó:
Legyen belőle fekete-fehér kép, ezt akár a Filter → Camera Raw filterrel, vagy a Black & White korrekciós réteggel is el lehet érni. Utóbbi esetben a kontrasztot a Levels vagy Curves korrekcióval lehet erősíteni. Camera Raw-nál egy ablakban megoldható mindez.
Új réteg, amit az Edit → Fill-lel tölts ki 50% szürkével. A rétegből legyen Smart Object, így később is visszaléphetsz, hogy változtass az értékeken.
Channels, azaz csatornák a Photoshop-ban és az Affinity Photo-ban is vannak, így ennek szuper tulajdonságait mind a két programban el lehet érni.
A csatornák olyan fekete-fehér maszkok, amelyek a kép színkódjában található különböző színértékek szerint jönnek létre. A csatornák meghatározzák a kép minden színének intenzitását, így lehetővé teszik a különféle színű elemek elkülönítését és külön kezelését. RGB színmódban minden egyes alapszínhez (vörös, zöld és kék) létrejön egy csatorna, illetve egy kompozit csatornát is.
Általánosságban elmondható, hogy az adott színcsatorna világosabb árnyalatai azok a területek, ahol a megfelelő szín erősebben van jelen a képen, míg a sötétebb árnyalatok, ahol az adott szín gyengébb vagy teljesen hiányzik.
Ha megnézel egy összetettebb hátteret, látni, hogy több alapból áll, amiket mindenféle technikával kevertek össze. Lehet ez blending, Blend if vagy éppen a Channels is.
A Channels panelen, ezt látod:
Erre a célra érdemes azt választani, amelyiknél legnagyobb a kontraszt.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
