Valentine

Hamarosan Valentin nap lesz, gondoltam, nem árt előre készülni rá.

Szent Valentin ünnepe egyre elterjedtem nálunk, s bár eleinte sok ellenzője is akadt, mégis csak győzött a szerelem és szeretet napja. Eredetéről több verziót is lehet olvasni, a nekem tetsző a 3. sz. Rómájából ered, amikoris Claudius nem engedte házasodni a férfiakat, hogy szívesebben álljanak katonának. Valentine, a pap, titokban adta össze a szerelmeseket, ami persze,  kiderült, ezért halálra is ítélték. „Szerelemmel Valentinodtól” üzente mindenkinek halála előtt, ezzel is kifejezve hitét az igaz szerelemben.
A katolikus egyház vértanúként tiszteli, halála napja, február 14-e lett a szerelmesek ünnepe. Persze ilyenkor nem csak szerelmünknek, bárkinek adhatunk, készíthetünk ajándékot, akit szeretünk.
A hangulat megörökítéséhez készítettem egy kit-et,én ezt küldöm mindenkinek szeretettel. Megtalálod a  a galéria Kisebb – nagyobb készletek mappájában.

Tépett szél készítése

Kis technikai trükk, amit akár a játékban is fel tudsz használni.

Tépett szélből is lehet kapni mindenféle sablont, előregyártott elemet, de mi van, ha pont nem olyan, amilyet szeretnénk?  Nekünk kisebb, nagyobb, más formájú vagy éppen színű kellene.

Nem marad más hátra, el kell készíteni.  Akkor – reményeink szerint  – olyan lesz, amilyet kigondoltunk és még a készítés sikerélménye is a miénk lehet.

Persze, mint mindenre, erre is sokféle megoldás létezik, én most az egyiket mutatom be.    A path-okról és custom shape-ről  már esett szó, most is azt fogjuk használni. A programban alapból is vannak alakzatok, rengeteget akár ingyenesen is  le lehet tölteni  a netről, de bármilyen kijelölésből is készíthetünk custom shape-et oly módon, hogy a path paletta jobb oldalán kis nyíllal előhozzuk az ablakot és kiválasztjuk a Make Work Path-t.

Használhatunk ehhez bármilyen meglévő alkatrészt is, ha a stílusához passzol a tépett szél. Ctrl és klikk a layer palettán lévő kis ikonra, ezzel kijelöljük az elemet, majd az előbb leírt módon path-t készítünk belőle.

Ha custom shapet választasz, akkor a figyelj, hogy a felső sorban a path ikon legyen aktív.

Én most egy szívecske alakzatot használtam, és egy olyan papírt, amit a hamarosan letölthető Valentin napi készlethez készítettem. Az alatta lévő háttér csak a jobb láthatóság kedvéért van, arra viszont figyelj, hogy amin dolgozol, az réteg legyen ne background, vagyis háttér .

Rajzoltam egy szívecskét,  majd a radír eszközre klikkelve, választunk egy megfelelő ecsetet. Ismét csak azt tudom mondani, már sokadszorra, hogy sosem kell ezeket a beállításokat pontosan lemásolni, próbálkozni kell különböző beállításokkal, értékekkel, amiből rengeteget lehet tanulni. Szóval bármilyen grunge ecset jó,  én a Chalk-ot használtam, ami gyárilag ott van.  A mérete elég nagy, mert a szív is nagyra sikerült.   Az ecsethez különböző tulajdonságokat rendelünk még, hogy  össze-vissza forogjon, más-más szögben álljon és a méretét is változtassa, ettől lesz olyan szabálytalan, tépett hatás.

31

Mikor ez megvan, akkor a path palettán legyen kijelölve a Work path (ilyenkor ugye kék),  jobbklikk és Stroke path. A megjelenő ablakban az Eraser-t (radírt) választjuk, és ok.

Valami ilyesmit kell kapnunk. Ha neked nincs alatta egy másik papír, akkor természetesen ott üres lesz.

Következő lépés, hogy a path-ból kijelölést kell készíteni, mégpedig úgy, hogy megint jobbklikk a path palettán az ikonra és Make selection, Ctrl+I-vel megfordítjuk a kijelölést. Ezt megtehetjük a Select – Inverse-zel is , majd delete, és ezzel a felesleges rész eltűnik.

Ctrl+klikk a szív layerre a palettán, amire kijelölődik a szív, majd Select – Modify – Expand-dal megnagyobbítjuk a kijelölést. Hogy mennyire, az már megint ízlés kérdése, nézd meg, neked mekkora tetszene, ez lesz a tépett felület.

Létrehozunk egy új réteget, ami a szív alá teszünk. ( Ha miközben rányomunk az új layer ikonra a rétegpalettán, nyomva tartjuk a Ctrl gombot, magától alá teszi)

Ez a réteg legyen aktív, kijelölés ugye megvan, válasszunk egy színt, én a fehéret választottam és öntsük ki vele a kijelölést.

Ezután már csak pár réteghatás van hátra, először a szív rétegen. Duplaklikk az palettán a rétegre, vagy alul a palettán az fx gomb, és válasszuk a drop shadow-t. Itt is tetszés szerinti, hogy mennyi árnyékot teszünk hozzá.

Most aktiváljuk a tépés rétegét és megint hozzuk elő a Layer Style ablakot. Itt is kísérletezgessünk, nézzük meg mi milyen hatást okoz.  Én valamilyen textúrát is hozzátettem.

Ugye, nem túl bonyolult? A tiéd biztos még szebb is lesz.   Megint ismétlem magam, nem elég, hogy egy dolgot többféleképpen meg lehet oldani, természetesen egy technika is alkalmazható más esetekben is, csak kreatívnak kell lenni. Pl. ezt a path-os „él-tépkedést” tudjuk használni fotók, vagy fotókeretek kicsit rusztikusabbá tételéhez is. Próbálkozz más ecsetekkel és más beállításokkal is.

Azért, ha már megcsináltam, a képre klikkelve letöltheted az enyémet.

cewe_sziv_preview

Esküvői fotókönyv – negyedszer

Feltettem a  következő adag quickpage  csomagot, amiben ezeket találod:

A képre kattintva, vagy a galériából töltheted le.

Ezek között is találsz olyat, aminél nekem egy fotó van a háttérbe mosva, természetesen ez itt nincs. Ha üresnek érzed a helyét, tegyél oda egy fotót, vagy írjál valami szöveget.

Előfordulhat, hogy a fotó nem tölti ki a teljes átlátszó részt a cirádáknál, akkor az a legjobb megoldás, hogy csinálsz egy rétegmásolatot a fotóból, és az alsót egy kicsit arrébb húzod. Persze egy olyan részt keress, ahol nem egy fej van, hanem valami a háttérből, mert ez passzol majd legjobban a képhez. Tehetsz oda valamilyen háttérpapírt is, de abból lehet, hogy nehezebb hasonló színt találnod.  Ha nem teljesen világos, amit írtam, nézd meg a videót, abban is megmutatom.

Kézi festésű háttér és ismét csapatmunka

Természetesen jön még a többi esküvős anyag is, de hátha már unjátok, ezért most egy egész más stílus következik.

A dolognak története is van, elmesélném. Pár évvel ezelőtt megtanultam a copt kötést. Ez egy óegyiptomi technika, amit  már a 2. században is alkalmaztak. Az első könyvhöz, amit ezzel kötöttem, kézzel festettem a lapokat és a borítót is. Természetesen sosem írtam bele, sajnáltam összefirkálni. Utána még rengeteg ilyen könyvet kötöttem, ez bekerült emlékként a fiókba, és most véletlen ráakadtam.




Iszonyatosan béna vagyok rajzolás és hasonlók terén, de emlékszem, hogy mennyire élveztem, hogy csak össze-vissza kenem a színeket, és valami jópofa keveredik ki belőle.

Most pedig egy teljesen más aspektust kapott a dolog, rájöttem, hogy ezek az oldalak fantasztikusan mutatnak scrapbook háttérként is. Gyorsan bescanneltem a lapokat, átszabtam négyzetesre, és tényleg nagyon tetszenek. A színei, a textúrája, az összes kihullott ecsetszőr nyoma, mert biztos valami gyerektől levetett ecsetet használtam.

Azon gondolkodtam, hogy milyen alkatrészek illenének ezekhez az oldalakhoz. Mert hogy szolídak, az biztos:) És akkor jött az ötlet, hogy legyen megint csapatmunka, most ezekhez a hátterekhez kellene hozzávalókat készíteni. Háttér van bőven,  az eredeti A4-es is, meg a négyzetes is.  Van olyan, amin meghagytam a spárgakötést is szóval szerintem, jól néznek ki.

Ha van kedvetek, készítsetek hozzá kellékeket, és ahogy múltkor is, most is emailben várom, hogy rajtam kívül ne lássa más, aztán egyben felteszem az egészet a galériába.

A határidő legyen február 15,  és akkor az első tavaszi napokhoz már fel lehet használni, hiszen színeiben ragyogóan passzol a vidám, napos tavaszi képekhez. Mutatok két képet, aminél ezt használtam, meg egy kis ízelítőt a papírokból (ennél sokkal több is van ), hogy színmintát lehessen belőle venni.

Remélem lesz kedvetek a játékhoz, én nagyon várom a kütyüket.

Fotókönyv sablonok

Az előző bejegyzéshez linkelt fotókönyv sablonok kapcsán több kérést is kaptam, hogy a többi mérethez is szeretnének sablont.

Onnan most leszedtem, és a lenti képre kattintva,  vagy a galériából lehet letölteni az összeset egy csomagban.  Az XL-esnél észrevettem, hogy elkövettem egy kis hibát, szóval, aki már letöltötte, az  dobja azt ki és töltse le ezt. Mivel ezek teljesen üres psd fájlok, nagyon kis méretű még így is, ezért nem szedtem szét méretek szerint. Tartalmaz egy infó fájl is, de azért ide is beírom a fontosabb dolgokat.

a 21 x 21 cm-es méretnél a borító sablon a keménykötésű és a vászonhatású borítóra vonatkozik. A puhánál és a fotófüzetnél lehet használni a duplaoldal sablonját, mert ott nem hajlik be a borító kötése.
Néhány mm-t a gerincrész felvesz, ez a lapszámtól függ, azt érdemes beleszámítani.

A sablonoknál körbe a duplavonalból a külső egy 4mm-es levágást jelöl, utána még 5 mm pedig abban segít, hogy az oldalra kerülő fotók vagy elemek a levágódás után is  legalább fél cm-re az oldal szélétől kerüljenek.

A középrészen a 3 vonal közül a középső a könyv közepe, jobb-balra 3mm, a kötészetből adódó „eltűnés” . Tapasztalat szerint, ha fontos elem nem kerül ide, akkor egyáltalán nem zavaró, ha keresztülmegy valami a közepén.

A fotófüzeteknél ez a középső 3-3 mm nincs jelölve, hiszen azt úgy állítják össze, mint egy iskolai füzetet, ott nem vész el semmi, de mivel az oldalak speciálisan vannak nyomtatva, hiszen a duplaoldal is szétválasztásra kerül, minimális elcsúszás lehetséges.

A nyomda ívekre nyomtat, majd ezeket az íveket utána vágja fel az adott méretre. Ebből kifolyólag minimális eltérés lehetséges a sablonhoz képest.

A borítónál a sablon egy 7 mm gerincmérettel számol, ami a magasabb lapszámú könyveknél természetesen több lesz.

Vászonhatású könyveknél a borítón  beillesztett kép középrehelyezéséről a program gondoskodik.

A nagyméretű puhaborítású illetve a fotófüzet esetében ugyanaz érvényes, mint, amit írtam a 21×21 cm-esnél, vagyis, hogy a kötészetnél nem fordul be a papír, így  a duplaoldal sablonját lehet használni, illetve, ha egész pontosan akarunk szerkeszteni, akkor a gerinc vastagságát figyelembe kell venni hozzá.

Igyekeztem nagyon odafigyelni, ha mégis hibát találnál valamelyikben, kérlek jelezd, hogy javítani tudjam.

Esküvői fotókönyv – összegzés

Mint, ahogy ígértem, tüzetesen megnéztem az elkészült könyvet, hogy át tudjam adni a tapasztalatokat.

Mivel az XL méret itthon újdonság, még nem készítettem ilyet, ezért úgy álltam neki a munkának, hogy az oldalakhoz készítettem egy sablont.

A széleken behúztam a vonalzót 5 és 10 mm-re. 5-öt számoltam a levágásra, a másik 5-öt meg arra, hogy ha valamit a szélére teszek, az a levágás után se kerüljön teljesen a vágott részhez. Bejelöltem a közepét, és onnan mindkét irányban 3-3 mm-re tettem a jelölő vonalat, hogy a könyv kötése miatt fontos rész ne tűnjön el.  Ebből természetesen mindig egy másolatot készítettem, így csak egyszer kellett megcsinálni. Ugyanígy a szimplaoldalhoz is készült, illetve a borítóhoz is. A borítóhoz másmilyen kellett, hiszen ott nem levágódik, hanem behajtódik a papír, viszont a közepe nem tűnik el, hanem a gerincre kerül. Ez a méret így nagyobb is lett a többinél, körbe 3 cm-rel.  Nem bonyolult, és csak egyszer kell megcsinálni, elmenteni, és bármikor elő lehet szedni.

Az első tapasztalat, hogy a borítónál a körbe 3 cm sok volt.  Elég a 2 cm is. Természetesen a letölthető sablonban már ez a 2 cm van bejelölve. Nekem emiatt nem teljesen középen van a fotó.  Minimális eltérést a könyv vastagsága is okozhat, hiszen más a gerinc szélessége egy 26 oldalas és egy 98 oldalas könyvnél.

A többinél a tervezett levágás tökéletesen bevált, körbe 4-4 mm-t mértem. A középső kötészeti „eltűnést” nem igazán lehet lemérni, de kb. ez a 3-3 mm lehet, és mivel figyeltem arra, hogy lényeges rész ne legyen itt akkor sem, ha kép megy át a közepén, egyáltalán nem zavaró a végeredmény.

Maga a nyomat és a kötészet nagyon szép.

Készítettem pár képet, bár nem igazán adja vissza, amit én látok, de nem túl könnyű a fényes lapokat lefotózni.  Ha bármilyen kérdésed van, csak szólj.