A fotó a középpontban

2024. június 6. | Photoshop tippek, trükkök

Amikor fotókönyvet vagy scrapbook oldalt készítesz, hajlamos lehetsz a maszkok, keretek és díszítőelemek használatára fókuszálni. Ezek valóban feldobják az oldalakat, de a legfontosabb mégiscsak maga a fotó. Így érdemes ugyanolyan figyelmet szentelni annak minőségére és feldolgozására is. A legtöbben jpg-ben fotóznak, így annak szerkesztéséről is szó lesz, először nézzük azt, hogy miért is jobb a RAW?

Miért jobb a RAW, mint a JPEG?

Több adat és szélesebb színtartomány: A RAW formátum több adatot és szélesebb színtartományt biztosít, mint a JPEG. Míg egy 12-bites RAW fájl ezer színárnyalatot tartalmaz, egy 14-bites RAW fájl trilliónyi színt képes megjeleníteni. Ezzel szemben a JPEG formátumban a fényképezőgép automatikusan tömöríti a képet, és így az eredeti adat nagy része elveszik. A JPEG képek kevesebb színt és részletet tartalmaznak, mivel a tömörítési folyamat során a fényképezőgép meghatározza az optimális fehéregyensúlyt, kontrasztot és élességet, majd ezekkel a beállításokkal menti el a képet.

Magasabb dinamikatartomány: A RAW fájlok magasabb dinamikatartománnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több részletet rögzítenek az árnyékokban és a csúcsfényekben. Ez különösen fontos, ha a képek túlexponáltak vagy alulexponáltak, mivel a RAW formátumban könnyebb helyreállítani ezeket a részleteket szerkesztéskor. A JPEG formátumban a dinamikatartomány korlátozott, az erősen alul- vagy túlexponált részeket nehezebb vagy lehetetlen helyreállítani, mivel a tömörítési folyamat során ezek az információk elveszhetnek.

Korrigálhatóság és rugalmas szerkesztés: A RAW fájlok lehetővé teszik a könnyebb és rugalmasabb szerkesztést. Az olyan beállítások, mint a fehéregyensúly, expozíció és kontraszt könnyen módosíthatók anélkül, hogy a kép minősége romlana. A JPEG formátumban ezek a beállítások „beleégnek” a képbe, így utólagos módosításuk jelentősen ronthatja a kép minőségét. A RAW formátumban azonban megőrizheted az eredeti kép minden részletét, és szabadon módosíthatod a beállításokat az utómunka során, hogy a legjobb eredményt érd el.

A JPEG képek egyértelmű előnye, hogy már „kész” formában érkeznek a kamerából, vagyis a fényképezőgép már elvégezte a képfeldolgozást. Az eredmény egy tömörített, kisebb méretű fájl, amely azonnal használható. Ezzel szemben a RAW fájl egy hatalmas adathalmaz, amelyet még fel kell dolgozni. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbat hozd ki a képből.

A JPG-t is lehet szerkeszteni, még ha korlátozottabbak is a lehetőségek. Pontosabban a lehetőségek itt is adottak, csak az eredmény nem lesz olyan, mint a RAW esetében. Mivel én mindig RAW-ban fotózok, kerestem egy ősrégi (17 éves), és elég rossz minőségű RAW-t, ami talán nem jobb, mint egy mai jpg.

A RAW-t a Camera Raw ablakban nyitja meg a Photoshop, de az Adobe Bridge-ből meg tudod nyitni a jpg-t is itt, vagy a Filtereknél válaszd a Camera Raw filtert. Az első egy Automata korrekció, alapnak már az is valami.

Erre még igazítottam.

A sötét részek további világosítása zajossá teszi a sötét részeket, ezen is mindjárt javítok, de előbb az Optics jön.

Itt az objektív torzítását lehet javítani, látni is a képen, hogy kicsit hordós az egyenes vonal. Az Optics Profile Correction segítségével kijavíthatod az objektíved okozta torzításokat és a vignettálást. A Photoshop az exif adatokból automatikusan felismeri az objektívet, és ennek alapján végzi el a korrekciót.

Ezenkívül itt javítható a kromatikus aberráció, ami az objektív színbontásából adódó hiba. Ez általában a kép szélein jelenik meg színes (például zöld vagy lila) szegélyek formájában, ahol nagy kontraszt van a világos és sötét területek között.

A Chromatic Aberration (Kromatikus aberráció) korrekcióval ezeket a színeltolódásokat kijavíthatod, így a képed tisztább lesz.

Amennyiben a vonalak nem egyenesek, a Geometry segít kiigazítani.

Jöhet a zajszűrés. Erre szintén van egy szuper eszköz a Camera Raw ablakban, viszont jelenleg csak a RAW képekhez érhető el. Ha neked jpg van, akkor a korábbi eszközökkel tudsz dolgozni.

Most már kiléptem a Camera Raw-ból. Ha már adott a mesterséges intelligencia tudása, ki is használtam. Az az autó nem hiányzik oda, jobb eltüntetni, és a behajtani tilos tábla is túl piros, így vonzza a tekintetet, amire semmi szükség.

Pár másodperc alatt meg is lett. Nem tökéletes, még generálhattam volna többször is, de a hibái csak akkor látszódnak, ha ránagyítunk a képre, azt meg nyomtatásban nem lehet:) Még egy kis korrekció:

Ez a sötét részeknek nem tett jót, így maszkoltam.

Ha összehasonlítod a kiindulási képet a végeredménnyel, belátható, hogy érdemes időt szánni a szerkesztésre. Némi gyakorlattal ez csak pár percet vesz igénybe.

Fotókeret egyszerűen

2024. május 30. | Photoshop tippek, trükkök

Inkább el sem mondom, hogy mennyi scrapbook készletem van 🙂 Pont ezért egy ideje Zero Waste módon gondolkodom róla (már előbb kellett volna :D), így ha valami megtetszik, vagy megcsinálom, vagy keresek valami hasonlót a meglévők között. A legutóbbi csábítás ez volt: Merge and Slide Digital Scrapbooking Photobook Templates, amiben a széles keret fogott meg annak ellenére, hogy tulajdonképpen csak a nagy fotókat szeretem 🙂 Ezt elkészíteni igazán nem nagy ügy. Nézzük, hogyan készül.

Mindig a fotó a lényeg, így először azon szerkesztettem kicsit. Nehéz elkerülni, hogy a képen ne legyenek idegenek, pláne egy népszerű helyen.

A Generative Fill-el pár másodperc eltüntetni.

A keretet a legjobban a „Rectangle Tool” (Téglalap eszköz) segítségével alakíthatod ki, mert ezzel könnyedén beállíthatod a színét, méretét, valamint a sarkak gömbölyítését. Minden szükséges beállítást a „Properties” (Tulajdonságok) panelen találsz meg. Nézzük, hogyan készíthetsz egy két részből álló keretet, amely egy belső, kerekített sarkú téglalapból és egy külső keretből áll.

1. Belső keret létrehozása:
   • Válaszd ki a „Rectangle Tool”-t (Téglalap eszköz) az eszköztáron, és húzz egy téglalapot arra a részre, ahová a keretet szeretnéd. (Mindent meg lehet változtatni később is, csak így nagyjából látod, hogy mekkora kell.)
   • A „Properties” panelen láthatod a téglalap méreteit (szélesség és magasság) a „W” és „H” mezőkben. Ha pontos méretre van szükséged, itt beírhatod, egyébként tökéletes úgy is, ha szabadon húzod a formát. A „Transform” eszköznél nem csak pixel értékeket adhatsz meg, hanem más mértékegységeket is használhatsz, például inch, centiméter, milliméter, pont, pica és százalék. Ezeket az egységeket könnyen megváltoztathatod a vonalzón jobb klikkre lenyíló ablakban. Ha a vonalzót sem látod, akkor a View menüből tudod előhívni, vagy egyszerűen Ctrl-R. A „Rulers” beállításai meghatározzák, hogy a Photoshop hogyan jeleníti meg a méreteket, és ez befolyásolja a „Transform” eszköz értékeit is. Ha például a vonalzók mm-ben vannak beállítva, akkor a „Transform” eszköz is mm-ben fogja megjeleníteni. Ezzel a módszerrel könnyen átválthatsz a különböző mértékegységek között, hogy pontosan dolgozhass. Ha nem akarod a Rulers-t megváltoztatni, egyszerűen írd be az értéket és a mértékegységet a Properties panelen a Trasform ablakba.
2. A „Corner Radius” (Sarok sugár) mezőkben állíthatod be a sarkak gömbölyítését. Módosíthatod mind a négy sarkot külön-külön, vagy egyszerre is, hogy egyenletesen kerekített sarkokat kapj.
3. Keret színének beállítása: jelen esetben a belső keretnél lényegtelen, mert arra kerül a fotó, egyébkén a Fill melletti színes négyzetre kattintva választhatsz színt. A Stroke-kal meg keretet adhatsz hozzá.
4. Külső keret létrehozása:
   • Hozz létre egy új téglalapot a „Rectangle Tool” segítségével, amely nagyobb, mint a belső téglalap. Ezzel fogod kialakítani a külső keretet.
   • Ismét a „Properties” panelen állíthatod be a méreteket. Itt már érdemes a Properties panel Transform méreteit használni, mert így biztos, hogy minden irányban pont annyival lesz nagyobb, mint amilyet szeretnél.
   • Állítsd be a külső keret színét a „Fill” mezőben, illetve itt is mindegy, ha pl. egy textúrát húzol rá.
5. Keretek egymáshoz igazítása:
   • Helyezd a belső keretet a külső keret közepére úgy, hogy az egyenletesen legyen elhelyezve. Használhatod az igazítási eszközöket, hogy pontosan középre tedd.

A rétegpalettán látni az elrendezést.

Leírni lényegesen több volt, mint elkészíteni:) Ez maradhat fehér, vagy más színű, de tehetsz rá valamilyen textúrát is.

Hogy ez se legyen akadály, összecsomagoltam öt textúrát, ha tetszik, a képre kattintva letöltheted.

Jöhet rá egy kis réteg stílus. Az alsóra Drop Shadow.

A felsőre Inner Shadow. (Nem a fotóra, hanem a sablonra.)

A nagy fotót lehet még maszkolni, az oldalt díszíteni, én ehhez a meglévő Anna Aspnes készletekből választottam.

Gyorsabb egy kész sablon? Természetesen az, de sokszor azon is kell módosítani, mert nem pont tökéletes a mi fotónkhoz vagy elképzelésünkhöz. Érdemes saját keretet, sablont készíteni, mert ez is egy alkotó tevékenység, amely lehetőséget ad a kreativitásunk kibontakoztatására. Ezenkívül így pontosan olyan eredményt érhetünk el, amilyet elképzeltünk, és a folyamat során tanulhatunk is új technikákat. Némi átalakítással több egymáshoz passzoló oldalt hozhatunk létre.