A heti Bingó feladathoz kapcsolódóan pár tippet osztanék meg veletek. Ebben a cikkben most nem a szövegszerkesztés eszközeire fókuszálok, hiszen erről már rengeteg cikk született, legyen szó akár a Photoshop, az Affinity Photo, vagy az inDesign szövegszerkesztő funkcióiról. Ehelyett most a tervezési tippekről lesz szó, amelyek segítenek abban, hogy a fotókönyved szöveges részei harmonikusan illeszkedjenek a vizuális tartalomhoz.

1. Hányféle betűtípus legyen?

Az általános szabály az, hogy ne használj túl sok különböző betűtípust. Ideális esetben 2-3 betűtípus elegendő: egy a címsorokhoz, egy a törzsszöveghez és esetleg egy harmadik az idézetekhez, képaláírásokhoz vagy kiemelésekhez. Ez segít megőrizni az egységes megjelenést és elkerülni a zsúfoltság érzetét.

2. Na, de hogyan is válasszunk betűtípust?

Hol keressünk betűtípusokat?

• Ingyenes oldalak: Az ingyenes betűtípusokat számos weboldalon megtalálhatod. Néhány népszerű oldal a Google Fonts, ahol rengeteg jól megtervezett és könnyen használható betűtípust találhatsz. További források pl. a Font Squirrel és a DaFont, amelyek szintén széles választékot kínálnak különböző stílusokban.
• Fizetős oldalak: Ha professzionálisabb vagy egyedibb betűtípusokra van szükséged, érdemes körülnézni fizetős oldalakon is, mint például a Creative Market vagy a Font Bundles. Ezek az oldalak magas minőségű betűtípusokat kínálnak, gyakran különleges promóciókkal és csomagokkal. A Creative Market-en sokszor letölthető a fizetős betűkészlet ingyenesen is a heti akciók keretében.

A legtöbb oldalon lehetőség van arra, hogy saját szöveget írj be, így rögtön kiderül, ha a készlet nem tartalmazza a magyar ékezetes betűket. Én például nem szeretem ezt a fajta z és r betűt sem, de nem egyszerű minden óhajunknak megfelelőt találni:)

A heti Bingóban fakeretekkel kell alkotni, így gondoltam, hátha valaki faragna is valamit a fába:)

Először is válassz egy hátteret.

Hozz létre egy új réteget a „Layer” -> „New” -> „Layer” menüpont alatt, vagy nyomd meg a Shift + Ctrl + N billentyűkombinációt. És ha egyik sem tetszik, még a rétegpaletta alján lévő + jelre kattintva is megteheted.

Alakítsd át a réteget Smart Object-té úgy, hogy jobb gombbal kattintasz a rétegre a „Layers” panelen, és kiválasztod a „Convert to Smart Object” opciót.

Nyisd meg a Smart Objectet, ehhez dupla kattintás a réteg ikonra a „Layers” panelen.

Helyezd el a kívánt szöveget és/vagy grafikát a megnyíló dokumentumban.

Ha készen vagy, mentsd el a változtatásokat a „File” -> „Save” menüpont alatt, vagy nyomd meg a Ctrl + S billentyűkombinációt.

Miért ne lehetne a kedvenc fényképed egy óriásplakát központi eleme? Ez egy igazán jópofa ötlet, amit könnyedén megvalósíthatsz a saját fotóiddal. Szuperül mutathat a fotókönyv borítóján is.

Alapnak legjobb, ha saját fotót használsz, mert így a végeredmény teljesen egyedi lesz, és személyes emlékeket idézhet. Ha nincs megfelelő fotód, az sem probléma! Töltsd le, amit én használtam. Ezt az AI generálta, de tökéletesen megfelel a célnak. Ha van saját fotód, akkor ott először el kell tüntetni az igazi plakátot. Ehhez a kezdő lépések megegyeznek azzal, amit mindjárt leírok, csak ebben az esetben majd fehér színnel kell kitölteni a plakátot lefedő réteget, amire próbálj az eredetire hasonló árnyékolást tenni.

Tulajdonképpen mi most egy mockup-ot szerkesztünk, amit később többször is felhasználhatsz különböző képekkel. A mockup már használatra kész, csak a fotót kell belehelyezni. Ezáltal a folyamat gyorsabb lesz, hiszen nem kell az elejétől kezdve felépíteni a kompozíciót.

Első lépés, hogy le kell mérni a plakátot. Válaszd ki a „Ruler Tool”-t az Eyedropper Tool mögül a bal oldali eszköztárban. Kattints és húzz egy vonalat a plakát két pontja között,
hogy megmérd a távolságot. A pontos méretek érdekében mozgathatod a
vonal végpontjait​. Az infó panelről leolvashatod a W, vagyis szélesség értéket. Ugyanígy mérd meg a H, vagyis magasság értéket is.

Korábban írtam pár szuper Photoshop kiegészítő panelről, ezek között van a Specs is, amivel ilyen látványosan lehet megjeleníteni a méreteket.

Nyiss egy új réteget. Ezt megteheted a „Layer” menüben a „New” > „Layer…” opcióval, vagy használd a Shift + Ctrl + N (Windows) billentyűkombinációt, vagy a rétegpaletta alján a + jelet.

Amikor fotókönyvet vagy scrapbook oldalt készítesz, hajlamos lehetsz a maszkok, keretek és díszítőelemek használatára fókuszálni. Ezek valóban feldobják az oldalakat, de a legfontosabb mégiscsak maga a fotó. Így érdemes ugyanolyan figyelmet szentelni annak minőségére és feldolgozására is. A legtöbben jpg-ben fotóznak, így annak szerkesztéséről is szó lesz, először nézzük azt, hogy miért is jobb a RAW?

Miért jobb a RAW, mint a JPEG?

Több adat és szélesebb színtartomány: A RAW formátum több adatot és szélesebb színtartományt biztosít, mint a JPEG. Míg egy 12-bites RAW fájl ezer színárnyalatot tartalmaz, egy 14-bites RAW fájl trilliónyi színt képes megjeleníteni. Ezzel szemben a JPEG formátumban a fényképezőgép automatikusan tömöríti a képet, és így az eredeti adat nagy része elveszik. A JPEG képek kevesebb színt és részletet tartalmaznak, mivel a tömörítési folyamat során a fényképezőgép meghatározza az optimális fehéregyensúlyt, kontrasztot és élességet, majd ezekkel a beállításokkal menti el a képet.

Magasabb dinamikatartomány: A RAW fájlok magasabb dinamikatartománnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy több részletet rögzítenek az árnyékokban és a csúcsfényekben. Ez különösen fontos, ha a képek túlexponáltak vagy alulexponáltak, mivel a RAW formátumban könnyebb helyreállítani ezeket a részleteket szerkesztéskor. A JPEG formátumban a dinamikatartomány korlátozott, az erősen alul- vagy túlexponált részeket nehezebb vagy lehetetlen helyreállítani, mivel a tömörítési folyamat során ezek az információk elveszhetnek.

Korrigálhatóság és rugalmas szerkesztés: A RAW fájlok lehetővé teszik a könnyebb és rugalmasabb szerkesztést. Az olyan beállítások, mint a fehéregyensúly, expozíció és kontraszt könnyen módosíthatók anélkül, hogy a kép minősége romlana. A JPEG formátumban ezek a beállítások „beleégnek” a képbe, így utólagos módosításuk jelentősen ronthatja a kép minőségét. A RAW formátumban azonban megőrizheted az eredeti kép minden részletét, és szabadon módosíthatod a beállításokat az utómunka során, hogy a legjobb eredményt érd el.

A JPEG képek egyértelmű előnye, hogy már „kész” formában érkeznek a kamerából, vagyis a fényképezőgép már elvégezte a képfeldolgozást. Az eredmény egy tömörített, kisebb méretű fájl, amely azonnal használható. Ezzel szemben a RAW fájl egy hatalmas adathalmaz, amelyet még fel kell dolgozni. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a lehető legjobbat hozd ki a képből.

A JPG-t is lehet szerkeszteni, még ha korlátozottabbak is a lehetőségek. Pontosabban a lehetőségek itt is adottak, csak az eredmény nem lesz olyan, mint a RAW esetében. Mivel én mindig RAW-ban fotózok, kerestem egy ősrégi (17 éves), és elég rossz minőségű RAW-t, ami talán nem jobb, mint egy mai jpg.

A RAW-t a Camera Raw ablakban nyitja meg a Photoshop, de az Adobe Bridge-ből meg tudod nyitni a jpg-t is itt, vagy a Filtereknél válaszd a Camera Raw filtert. Az első egy Automata korrekció, alapnak már az is valami.

Erre még igazítottam.

A sötét részek további világosítása zajossá teszi a sötét részeket, ezen is mindjárt javítok, de előbb az Optics jön.

Itt az objektív torzítását lehet javítani, látni is a képen, hogy kicsit hordós az egyenes vonal. Az Optics Profile Correction segítségével kijavíthatod az objektíved okozta torzításokat és a vignettálást. A Photoshop az exif adatokból automatikusan felismeri az objektívet, és ennek alapján végzi el a korrekciót.

Ezenkívül itt javítható a kromatikus aberráció, ami az objektív színbontásából adódó hiba. Ez általában a kép szélein jelenik meg színes (például zöld vagy lila) szegélyek formájában, ahol nagy kontraszt van a világos és sötét területek között.

A Chromatic Aberration (Kromatikus aberráció) korrekcióval ezeket a színeltolódásokat kijavíthatod, így a képed tisztább lesz.

Amennyiben a vonalak nem egyenesek, a Geometry segít kiigazítani.

Jöhet a zajszűrés. Erre szintén van egy szuper eszköz a Camera Raw ablakban, viszont jelenleg csak a RAW képekhez érhető el. Ha neked jpg van, akkor a korábbi eszközökkel tudsz dolgozni.

Most már kiléptem a Camera Raw-ból. Ha már adott a mesterséges intelligencia tudása, ki is használtam. Az az autó nem hiányzik oda, jobb eltüntetni, és a behajtani tilos tábla is túl piros, így vonzza a tekintetet, amire semmi szükség.

Pár másodperc alatt meg is lett. Nem tökéletes, még generálhattam volna többször is, de a hibái csak akkor látszódnak, ha ránagyítunk a képre, azt meg nyomtatásban nem lehet:) Még egy kis korrekció:

Ez a sötét részeknek nem tett jót, így maszkoltam.

Ha összehasonlítod a kiindulási képet a végeredménnyel, belátható, hogy érdemes időt szánni a szerkesztésre. Némi gyakorlattal ez csak pár percet vesz igénybe.