Legutóbb arról kellett oldalt készíteni, hogy mi az, ami teljesen kikapcsol. Persze a scrapbook-on kívül. 😀 Jó látni a sok szép oldalt. Aki még nyert is:
Erre a hétre agravatiz talált ki játékot. Ha először játszol, feltétlen olvasd el a szabályokat.
Ez a hónap tényleg a gyönyörű színekről szól, még ha esik is az eső. Készíts oldalt őszi fotóval, élénk-szép színekkel, bátran használd az ősz csodás színpalettáját! Kellemes alkotást kívánok.
Amire minden Photoshop felhasználó vár: az őszi frissítés. Van, hogy ez hatalmas nagy, és szuper újdonságokat hoz, most ezt nem nagyon lehet elmondani róla. A Photoshop 2025-ös verziójának (v26) frissítése tele van generatív AI funkciókkal, de ezek nagy része már a béta verzióban is elérhető volt. A Generative Fill és a Generative Expand ígéretes, de közel sem tökéletes.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a Generative Fill által generált tartalom felbontása továbbra is csak 1024×1024 pixel méretű, függetlenül attól, hogy mekkora képről van szó. Ez azt jelenti, hogy ha a generált részlet nagyobb területet próbál lefedni, mint 1024 pixel, a Photoshop egyszerűen kinyújtja azt a területet, ami homályos, alacsony felbontású eredményhez vezet. Nagy felbontású képeknél ez különösen zavaró, mert a generált részlet nem illeszkedik megfelelően az eredeti kép élességéhez és részleteihez.
A jobb oldalon egészítettem ki, messziről egész jól néz ki.
Közelről nem annyira:
Erre megoldás lehet, hogy a nagyobb képeknél max. 1024 px-es szakaszokban bővítesz. Én ehhez a PIXimperfect ingyenes pluginját használom. A kék vonaltól jobbra van a generált rész.
Az Adobe Firefly generatív AI-ja tényleg komoly lépés a cég részéről, de még így is van hova fejlődni. A Firefly még sehol sincs a MidJourney-höz képest. A Firefly-nál a kéz teljesen rossz, a póráz értelmezhetetlen, és a kislány arca sem túl jó. A MidJourney lényegesen realisztikusabb, bár néha neki meg a szövegértés nem megy:) Itt is egy 6 év körüli kislányt kértem, ez inkább 3:) De minőségeben lényegesen jobb.
Köszönöm a remek oldalakat, amiket a megosztott grafikákkal készítettetek! Aki még nyert is:
Erre a hétre ritacica talált ki játékot. Ha először játszol, feltétlen olvasd el a szabályokat.
A feladat egy olyan hobbi rögzítése, ami teljes flow élményt tud adni. Az oldalra a white space (Üres tér: olyan terület a dizájnban, ahol nincs sem szöveg, sem kép, ami segít a tartalom áttekinthetőségében és a vizuális egyensúly megteremtésében.) legyen a jellemző, és legyen rajta varrás.
Nekem az olvasás a minden, több mint hobbi, lételemem, csak akkor tudom a teljes flowt elérni, ha olvasok. A fotón Sarah J. Maas: Üvegtrón sorozatából egy fanart képet dolgoztam fel – mostanában fejeztem be ezt a sorozatot, és sírtam, mert óriási hatással volt rám, és nem akartam elengedni a szereplőket…
Az oldalon leginkább Anna Aspnes – örök kedvenc – készleteit használtam.
Amikor fotókönyvet készítünk, gyakran az apró részletek teszik igazán különlegessé az oldalt. Az árnyékolás az egyik ilyen részlet, amely nagy hatással lehet a kompozícióra. Legyen szó szövegről, fotókról vagy clipartokról, a megfelelően alkalmazott árnyék mélységet és dimenziót ad a képeknek, kiemeli a fontos elemeket, és megteremti a harmóniát az oldal egyes részei között.
Az árnyék (shadow) használatával könnyedén elkülöníthetjük az elemeket a háttértől, valamint természetesebb és professzionálisabb hatást kelthetünk. Photoshopban számos árnyékolási technika közül választhatunk, az egyszerűbb megoldásoktól kezdve a bonyolultabb, de látványosabb effektekig. Nézzük meg, hogyan érdemes nekifogni az árnyékolásnak, és milyen lehetőségeink vannak a programon belül.
1. Drop Shadow (Vetett árnyék): A klasszikus megoldás
A Drop Shadow (Vetett árnyék) az egyik leggyakrabban használt és legkönnyebben alkalmazható árnyék Photoshopban. Ez az effekt a kiválasztott elem mögé helyez egy árnyékot, amellyel úgy tűnik, mintha a kép vagy szöveg kissé elemelkedne a háttértől. A Layer Style (Rétegstílus) ablakban található meg, és rengeteg beállítást kínál:
Distance (Távolság): Az árnyék távolságát állítja be az objektumtól.
Spread (Terjedés): Meghatározza, mennyire „széles” az árnyék széle.
Size (Méret): Az árnyék elmosódottságának mértékét szabályozza.
Opacity (Átlátszóság): Ezzel a csúszkával határozhatjuk meg, hogy mennyire legyen intenzív az árnyék.
Angle (Szög): Az árnyék vetítésének irányát adhatjuk meg.
Ezt az árnyékot leggyakrabban szövegeknél és képeknél használják, hogy kiemeljék őket a háttérből, de egyszerű clipart elemeknél is szuperül mutat.
A Drop Shadow beállítások között több speciális opciót is találunk, amelyekkel finomíthatjuk az árnyék megjelenését:
A múlt heti ambrotípiáról szóló cikkhez a MidJourney-val generáltattam textúrákat. Ez azért nem annyira egyszerű, mert a szövegértésével vannak azért gondok:) Ennek következtében lett egy csomó olyan kép is, ami nem textúra, de igazán jól néz ki. Összecsomagoltam, és az a feladat, hogy valamelyiket használd fel az oldaladon. A képre kattintva tudod letölteni. Jó szórakozást az alkotáshoz!
Talán mondhatom, hogy történeti fotóeljárásokból egy sorozatnyi van már a blogon, most újabb rész következik, ezúttal az ambrotípiáról lesz szó. Ha érdekelnek a régi fényképezési technikák, mindenképp nézd meg a korábbi cikkeket is a gum-bichromát, tintype, cianotípia, nedves kollódiumos eljárás és albuminnyomat témákról, melyek részletesen bemutatják ezeket az izgalmas eljárásokat.
Az ambrotípia sajátossága, hogy egy üveglemezre készül, amelyet fényérzékeny ezüst-jodiddal vonnak be, és a képet közvetlenül erre exponálják. A fényképezés után a képet azonnal elő kell hívni, mivel a bevonat nedves állapotban használható, hasonlóan a nedves kollódiumos eljáráshoz. Az elkészült kép valójában egy alacsony kontrasztú negatív, de ha sötét háttér elé helyezik (például fekete bársony, festett üveg vagy akár lakkozott felület), akkor pozitív képként jelenik meg. Ez a technika különösen népszerű volt portréfotózásra, mivel az elkészített képek finom részletességgel és lágy tónusokkal rendelkeztek, amik szinte festményszerű hatást keltettek. Mivel maga az üveg az eredeti hordozó, nem lehetett róla másolatokat készíteni, így minden ambrotípia egyedi, egy képet csak egy alkalommal lehet elkészíteni. Ennek köszönhetően az ambrotípia különleges és megismételhetetlen.
Az ambrotípia idővel háttérbe szorult, ahogy az új, szárazlemez-technológiák megjelentek, de a fotográfia szerelmesei és a művészeti irányzatok ma is értékelik ezt az eljárást az általa nyújtott egyedi megjelenésért.
Ez az 1860 körül készült ambrotípia (Wikipedia), amit digitalizáltak, már nem nyújtja ugyanazt az élményt, mint az eredeti fizikai változat. Az üveg alapú ambrotípia különleges fényvisszaverődéssel, mélységgel és textúrával bír, amit a digitalizált kép nem tud visszaadni. Bár a digitalizálás megőrzi a részleteket, például a karcokat és a vignettálást, az eredeti műtárgy anyagi tulajdonságai, mint az üveg csillogása vagy a tapintása, elvesznek.
A Photoshop-ban készített ambrotípia stílusú képekre úgy érdemes tekinteni, hogy az eredeti inspirálta őket. Egy digitális fotón régies hangulatot kelt, de az eredeti fizikai jellemzők nem jelennek meg. A Photoshop így egy eszköz arra, hogy visszaidézzük ezt a régi stílust, még ha nem is tudja teljesen visszaadni annak egyediségét.
Amikor ambrotípia hatást szeretnél alkalmazni Photoshop-ban, érdemes olyan képeket választani, amelyek természetesen illenek a régies stílushoz. A modern elemeket tartalmazó képek helyett inkább portrékat használj, például egy régi családi fotót, ami tökéletes lehet egy családtörténeti könyvbe. Nézzük, hogyan érhetjük el ezt a különleges hatást egy digitális fotón.
Az ambrotípiák jellegzetességei közé tartoznak a finom tónusok, a mélység, a fényvisszaverődés és az üveg adta különleges textúrák. Az eredeti eljárás során az üveglapra készült negatívot sötét háttérrel pozitív képpé varázsolták, gyakran kézzel színezve bizonyos részeket, például az arcokat vagy a ruházatot. A fotók általában védő keretbe vagy tokba kerültek, hogy megőrizzék a törékeny felületüket. Az idő múlásával az ambrotípiák gyakran barnás tónust vettek fel, ami tovább fokozza antik hatásukat.
Ha Photoshop-ban szeretnél hasonló ambrotípia-stílust elérni, kezd azzal, hogy a fotódat fekete-fehérré alakítod. Ehhez használj egy Black & White (Fekete-fehér) korrekciós réteget, és játssz a tónusokkal, hogy elérd az ambrotípiákra jellemző finom, lágy árnyalatokat.
Innentől igazából csak textúrákkal kell dolgozni. A jó hír, hogy ez igazán szórakoztató és kreatív. A még jobb hír, hogy összecsomagoltam egy csomó textúrát, ami erre a célra kiváló.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
