Már jó ideje nem írtam a textúrázásról, holott a téma kimeríthetetlen, így itt az ideje újra elmerülni ebben a szuper technikában. Arra gondoltam, mi lenne, ha egy kis pluszt is adnék a dologhoz, és összekötném ezt a folyamatot a fotózás egyik lenyűgöző történelmi eljárásával, az albumin nyomatokkal. Így nemcsak újra felfedezhetjük a textúrázás varázsát, hanem egy kis időutazásra is indulunk, miközben reprodukáljuk ezt a hatást Photoshopban. Történelmi fotóeljárásokról már több cikk is volt, így ha érdekel a téma, érdemes megnézni azokat is.

Az albumin egy egyszerű fehérje, az eljárás során tojásfehérjét kentek a papírlap felületére, majd ezüstvegyületet vittek fel rá. Így kapták a fényérzékeny papírt. Az eljárást Louis Désiré Blanquart-Evrard, francia fényképész és nyomdász találta fel 1850-ben. Az albumin nyomatok népszerűsége a 19. század második felében nőtt meg, és több évtizeden át volt az egyik legelterjedtebb fotográfiai eljárás. Népszerűségét a Carte de Visite-nek is köszönhette, ami egy kis fényképes látogatókártya volt, és általában a személy portréja volt rajta. Ezeket gyakran gyűjtötték, és albumokba rendezték.

Forrás: Wikipedia

Az albumin nyomatok és a Carte de Visite fontos szerepet játszottak a fotózás korai történetében, és hozzájárultak a fényképezés mint művészet és kommunikációs eszköz elterjedéséhez.

Hasonlót (hangsúlyozom: hasonlót) a Photoshop-ban is el lehet érni. Megjegyzem, még mindig vannak olyan fotográfusok és művészek, akik az albumin nyomatot vagy hasonló történelmi eljárásokat használnak. Gyakran azért választják ezeket a régi technikákat, mert különleges, egyedi és kézzel készített hatást akarnak elérni, amit a digitális technológiák nem tudnak teljes mértékben reprodukálni. Mivel gyanítom, hogy senki nem rohan tojásfehérjét, majd fényérzékeny réteget kenni egy papírra, maradjunk a digitális próbálkozásnál, ami ha nem is lesz olyan, biztos, hogy szórakoztató időtöltés lesz.

Nézzük akkor, hogy milyen jellemzőknek kell eleget tennünk.:

  1. A szín fekete-fehér vagy a szépia valamilyen változata.
  2. Vignettálás: Az albumin nyomatok alapvetően éles képeket eredményeztek, különösen a központi részeken, ahol a részletek és a kontraszt kiemelkedő volt. Ugyanakkor a képek szélein gyakran előfordulhatott egy enyhe életlenedés vagy elmosódás, amely a kép peremén sötétebb, vignettált hatást eredményezett.
    Ez a jelenség részben a korai lencsék és a képalkotási folyamat sajátosságainak volt köszönhető, amelyek nem mindig biztosítottak tökéletes élességet és egyenletes megvilágítást a kép teljes területén.
  3. Több rétegű textúra: Az albumin nyomatok textúráját több réteg hozzáadásával lehet még élethűbbé tenni. Például hozzáadhatunk egy koptatott vagy karcos textúrát a képhez, amelyek további erősítik a vintage hatást.
  4. Kézi festési hatás: Az albumin nyomatok egyedi kézi készítésű hatásának megteremtése érdekében, finoman alkalmazhatunk „Dodge” és „Burn” eszközöket a képen, hogy a fények és árnyékok még inkább kiemelkedjenek.

Tulajdonképpen ez egy irányelv, a többi meg menet közben alakul. Legjobb, ha eleve egy olyan fotóval próbálkozol, aminek jól áll ez a stílus. Mutatom a lépéseket, bár ezeket nem kell pontosan követni, inkább kísérletezz a különböző beállításokkal és technikákkal, hogy a te verziód készüljön el. Ez az alap:

Élesnek éles, a szélek sötétítését sokféleképp meg lehet oldani Photoshop-ban, én ezt választottam. Ellipse Tool.

Azt át kell fordítani, A képen, látható, hogy hol. Ahhoz, hogy ez ott legyen az opciós sávban, ez az eszköz legyen kiválasztva.

A réteg blendingje Multiply, az átlátszóságból is vissza lehet venni, és a Properties panelen a Feather finomabb átmenetet tesz lehetővé.

A Path palettán az Ellipse Tool-lal rajzolt formából kijelölést készítettem.

Select → Modify → Feather, hogy még lágyabb legyen a kijelölés.

Majd Filter → Blur → Gaussian Blur, hogy megkapja az életlenítést.

Lehetett volna ezzel kezdeni, de most jutott eszembe, hogy fekete-fehérré kell tenni a képet. Ehhez a Black & White korrekciós réteget használtam. A színcsúszkákkal tetszés szerint beállítható, hogy melyik színnek milyen árnyalata legyen. Lehetne színezni is a Tint bejelölésével, de mivel most jönnek a textúrák, nem volt rá szükség.

Most jön a legjobb rész, a textúrázás. A textúráknak fontos szerepe van, mivel hozzájárulnak a kép mélységének és vizuális érdekességének növeléséhez, segíthetnek egy kép hangulatának és stílusának megteremtésében. Itt is csak a kísérletezés segít, ránézésre meg nem mondod, hogy milyen lesz. Változtasd a blendinget, az átlátszóságot, tehetsz rá maszkot, stb. Itt még csak egy textúra van rajta.

Itt meg már négy. Hogy éppen mi tetszik meg neked, milyen hatást akarsz elérni, az rajtad múlik.

Az arcánál szerettem volna még egy kis kontrasztot adni. Ezt három korrekciós réteggel értem el. Kettő Curves, ahol az egyik világosított, a másik sötétített a képen, a harmadik meg egy Brightness/Contrast. Automatikusan lesz egy maszk a korrekciós rétegen, ezt a Ctrl+I-vel át lehet fordítani feketére, és egy fehér ecsettel csak ott ráfesteni a hatást, ahol szükséges. Ilyenkor az ecset Fill értéke 1-2% legyen, hogy nagyon finoman lehessen dolgozni.

Már csak egy keret került rá, és elkészült a albumin nyomatos Carte de Visite. 🙂 Vagy valami olyasmi.