Nagyon remélem, hogy senkit nem rémiszt el ez az óriási kép:) Csak szeretnék egy áttekinthető leírást adni az eszközökről. Ezek jó részéről már volt szó, ott linkelem is a cikket, amiről még nem, azt meg majd visszamenőleg is be fogom tenni, hogy egy helyen könnyen megtalálható legyen. Aki annyira elszánt, hogy kinyomtatva a monitor mellé tenné, az innen letöltheti.
Annyi lecke volt már, ami arra alapoz, hogy van egy bizonyos Photoshop alapismeret, viszont van, aki csak most kezdene megbarátkozni a programmal.
Ezért új sorozat indul, teljesen az alapoktól. Onnan, hogy megnyitjuk a programot. Én angol nyelvű PS-en fogom magyarázni, szövegben igyekszem, mint eddig is, odaírni a magyar megfelelőjét, videóban ez nehezebben megvalósítható, mert nem mindent tudok fejből, puskázni meg nincs idő közben, de a képi anyagból szerintem egész jól be lehet azonosítani. Ha valami nincs, vagy másképp van, annak az lehet az oka, hogy régebbi verziót használsz. Ha bármi kérdés van, tedd fel a fórumban, megbeszéljük.
Szóval kezdjük a legelején:) Ez a rész mindenképpen jobb videóban, így ott mutatom meg. Lehet közben jegyzetelni, vagy újrajátszani, ha valami nem világos. Ha valamivel kapcsolatban már született cikk, azt majd linkelem, így könnyebb lesz felzárkózni a kezdőknek is. Ha bármi ötlet, kérdés van, csak szóljatok, hátha nekem nem jut eszembe:)
Első „óra” a kezelőfelület, ezt látod, amikor elkezded a munkát. Illetve nem is biztos, hogy pont ezt:) Talán ez egy kicsit titokzatosra sikerült, de a videóból mindenre fény derül.
Írhattam volna erről a Cross Processing kapcsán is, mert digitálisan hasonlóan oldható meg, de aztán úgy gondoltam, megérdemel ez egy külön bejegyzést.
Ennek a kezdete is a filmes korszakba nyúlik. Igazság szerint én sosem próbáltam, mert valahogy túl őrültnek tűnt, és jobban tiszteltem a szabályokat, mintsem megszegjem őket. De attól ez még nagy dili, s ha már nem is veszünk hozzá gépet, a hatást persze lehet képszerkesztővel imitálni.
Mikor kerestem ezt a fotót, kiderült, hogy a FED-2 típusú gépet is újra gyártják. Ez is egy orosz gép, 1955-1970 között kb. 2 millió darabot gyártottak belőle. Érdekessége számomra, hogy Apukámnak ilyen gépe volt, és én is ezen fényképeztem először:) Szóval én már akkor lomoztam, amikor még ki sem találták:) A gép még megvan, még az is lehet, hogy veszek bele egy tekercs filmet.
A kifejezés magyarul keresztbehívás, és még a filmes korban használt technika. A lényege, hogy nem a megfelelő vegyszerben hívták elő a negatívot. Sok variáció létezik, a legismertebb, amikor a negatívot a szokásos C-41-es vegyszer helyett a diához használatos E-6-ban hívták elő, és ezzel érdekes hatásokat értek el.
Természetesen hasonló eredményt digitális technikában is tudunk produkálni, ezt mutatnám most be. Az ötletet az adta, hogy egyre több manipulált fotót látok a galériában, sokszor „csak úgy”, sokszor azért, mert az adott készlethez, stílushoz mindenképp muszáj alakítani rajta.
Megnyitunk egy fotót, majd nyitunk rá egy korrekciós réteget, mégpedig a Curves-t vagyis görbéket.
A fórumban vetődött fel a kérdés, ezért úgy gondoltam írok róla.
A HDR (High Dynamic Range) technika a digitális fotózással született. A filmes gépek nagyobb dinamikai tartományt voltak képesek (jó, van, aki még most is azzal fotóz) megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy sokkal több részletet lehetett látni az árnyékos és a nagyon világos területeknél.
Ezt a 8 bites (de még a ritkább 16 bites) digitális gépek rosszabbul oldják meg. Persze a technika rohamosan fejlődik, egy idő után talán már nem is lesz miről beszélni, mert a gép majd képes lesz úgy korrigálni, mint a szemünk. És pont emiatt van szükség az egészre, ugyanis a szemünk (és az agyunk persze) képes arra, amire a gép még nem. Viszont jó lenne a fotón is azt látni, mint amit a valóságban érzékeltünk. Na, erre való a HDR technika.
Természetesen a fotózásnál kezdődik a történet. Ha Raw-ban fotózunk, egy képből is lehetséges hdr-hez hasonlatos felvétel összehozni, hiszen a raw sokkal több informásciót képes tárolni, mint a jpg-nek mentett kép. Ebben az esetben egy képből készítünk a Camera Raw-ban több változatot, és az lesz az alapja a további munkának. (akinek ez kínai, az a fent linkelt cikket olvassa el.
A Photoshop CS5 már egy fotóból is képes hdr típusú képet készíteni, ezt az Image>Adjustments>HDR Toning-gal (Kép> Korrekciók> HDR tónusbeállítás) érhetjük el.
A panorámafotózásban elengedhetetlen, hogy ne kelljen több expozíciót használni, hisz 360 °-ban körbe biztosan van nagyon sötét, és nagyon világos rész. Töredelmesen bevallom, hogy én inkább maszkolom a képeket, mert eddig még mindig ez bizonyult a legszebb megoldásnak, de azért megmutatom, hogy hogyan működik.
Mint írtam egy raw is ad némi lehetőséget, de az igazi, ha több felvétel készül. Ehhez a legjobb az állvány. Persze nem mindenki mászkál állvánnyal, vész esetén lehet próbálkozni kézből fotózással is.
Itt például olyan nagy volt a fénykülönbség, hogy 7 felvételt készítettem.
Remélem, a cím láttán senki nem zárja be az ablakot azzal, hogy ugyan már állandóan kell a képeket vágni, ebben mi érdekes lehet.
Szerintem, azért sikerül valami újat is mondanom:) Például azt tudtad, hogy megvágsz egy képet, de ott marad minden? Nézd meg a videót! 🙂
Ja, és szombaton megint videóscrap! (vagy pénteken, a többség kívánsága szerint) Toni szuper feladatot állított össze:) Jelentkezni a fórumban.
