A blogon már volt kezdő Photoshop tanfolyam valamikor 10-15 évvel ezelőtt, de azóta a program jelentősen megújult. Vannak alapok, amik állandóak maradtak, de számos új funkció és eszköz jelent meg, amelyeket szeretnék bemutatni. A CEWE Fotóvilág program kiváló, de ha valaki még többet szeretne kihozni a fotóiból, és a fotókönyv készítés során különleges technikákat szeretne kipróbálni, a Photoshop tökéletes választás lehet. Bár a havidíja körülbelül 10 €, ha rendszeresen foglalkozol fotókkal és gyakran készítesz fotókönyvet, akkor megéri a befektetés. Egyébként az Adobe kínál egy ingyenes próbaverziót is. Ez lehetővé teszi, hogy ki tudd próbálni a programot, és megtapasztald a funkcióit, mielőtt döntést hoznál a havidíjas előfizetésről. Ez a trial időszak tökéletes alkalom arra, hogy megismerkedj a Photoshop alapjaival és megtudd, valóban megéri-e számodra az előfizetés.
A tanfolyamot angol nyelvű Photoshoppal készítem, mert a legtöbb online erőforrás, YouTube videó, tipp és trükk ezen a nyelven érhető el. Ne aggódj a nyelvi akadályok miatt; idővel a szakszavak is könnyen megtanulhatók.
Ha kérdéseid vannak, csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz: CEWE Szerkesztői Klub, ahol minden kérdésre választ kapsz.
Amikor először indítod el a Photoshopot, az alapértelmezett munkaterülettel találkozol, ami a legtöbb felhasználó számára megfelelő kiindulópontot nyújt. Ez a nézet tartalmazza az eszköztárat a bal oldalon, a különböző paneleket a jobb oldalon, és az opciós sávot az eszköztár felett.
Összeszedtem pár hasznos tudnivalót a rétegekről, remélem, segíti a munkádat.
Rétegpaletta bélyegkép
A rétegpaletta jobb felső sarkában látható vonalakra kattintva legördülő menüben találod a Layers Panel Options-t, ott tudod beállítani a bélyegkép méretét. Az Entire Document esetén a teljes dokumentum látszik, így az elem elhelyezkedése az oldalon is, az Layer Bounds felnagytja a képet a réteghatárokig.
Rétegmásolat
Ha téged is idegesít, hogy a másolaton a névhez hozzáteszi a „copy” szót, akkor ugyanitt tudod kikapcsolni. Ez a rétegek és csoportok másolására is vonatkozik.
Lista a rétegekről
Ha rengeteg a réteg, nem könnyű megtalálni a rétegpalettán. Legyen aktív a mozgatóeszköz, jobb klikk azon az elemen, amire kíváncsi vagy, és megjelenik azoknak a rétegeknek a listája, ami a mozgató eszköz alatt van, abban a sorrendben, ahogy elhelyezkednek.
Rétegek színnel jelölése
Szintén hasznos, ha rengeteg rétegnél már nem látod, mi hol lehet. Jobb klikk a szem ikonra, és választhatsz színt. Én ezt még azzal szoktam tetézni – ha lehet – , hogy szűröm azokat a rétegeket, amelyeket egyszínűre szeretnék, mindet kijelölöm, és egyben jelölöm egy színnel.
A CEWE-Bingó októberi feladatai között van egy vintage is, amit én most úgy értelmeztem, hogy egy mostanában készült fotót öregítettem. Érdekes játék ez a képszerkesztés, régi fotókat retusálunk, hogy eltüntessünk szakadást, foltot, karcokat és egyéb hibákat, az újakat meg rongáljuk, hogy régi hatása legyen:)
Első lépés a Camera Raw, erről rengeteg cikk volt már, amiben az is benne volt, hogy nem csak nyers formátumot lehet benne szerkeszteni, hanem akár jpg-t is. A Trasform Tool-lal kiegyenesítettem:
Kicsit állítottam ezt-azt a csúszkákon:
Majd megnyitottam Photoshop-ban. Itt először két zavaró dolgot eltüntettem, ez az ember volt, és a falon a tábla. Ehhez a klónozót használtam, illetve a boltíves ablaknál másoltam az ívet, majd tükrözve a helyére igazítottam.
Mivel ez egy scrapbook oldal lesz, rögtön ráhúztam egy háttérre, amit persze később le is lehet cserélni. (tovább…)
A Photoshop CC 2015-ös verzióját bemutató cikkben említettem, hogy ezen a területen annyi változás történt, hogy érdemes egy külön bejegyzést szánni rá. A cikk eleje általános tájékoztató, vagyis annak is érdemes elolvasni– ha nem minden világos –, aki korábbi programot használ.
A mentési funkciókat a File menüpont alatt találjuk meg.
A Generate is egyfajta mentési lehetőség, erről korábban már írtam. Tehát három menüpontot nézünk át.
Save
Ez a legegyszerűbb, ilyenkor a fájl módosítását mentjük el, se a helye, se a neve nem változik. Ha még nem volt mentve, automatikusan a Save as, vagyis mentés másként-re vált, és megnyitja az intézőt, hogy adjuk meg a fájl mentési helyét, nevét és a fájl típusát. Mentéseket munka közben is érdemes végezni, hogy valami gikszer esetén nem vesszen el a munkánk, bár már bekerült az automata mentés a PS-be, megadhatjuk, hogy készítsen-e biztonsági mentést, és ha igen, akkor milyen időközönként.
Erről a panelről még nem sok szó esett, pedig nagyon hasznos, így épp itt az ideje, hogy egy külön bejegyzést kapjon. Ha nincs elől, akkor a Window → Info-val lehet megnyitni.Rengeteg információt tudhatunk meg a segítségével.
A felső sorban az egérmutató alatti terület színértékeit láthatjuk. A bal és jobb oldali pipetta melletti kis háromszögre kattintva beállíthatjuk, hogy mit is mutasson.
Ha mind a két oldalon ugyanaz van, akkor egyforma értéket látunk. Itt a jobb oldalt Opacity-re tettem, így a mutató alatti rész átlátszóságát mutatja.
A Color Sampler Tool-lal színmintát vehetünk, hogy ez mekkora területről történjen, azt az opciós sávban állíthatjuk be.
Ahogy látni, az eszköz használatáról plusz infók is megjelennek a panelen.
A színes fotózáshoz értelemszerűen markánsan hozzátartoznak a színek. És ezeket korrigálni kell, ugyanis nagyon sok esetben a fotón nem azok a színek jelennek meg, mint ami a valóságban volt. Ráadásul a szemünk elég rendesen képes korrigálni az adott helyen, ha valamiről tudjuk, hogy fehér, nagyjából képesek vagyunk fehérnek is látni, aztán a fotón kiderül a brutál eltérés. A fényképezőgép sajnos nem úgy működik, mint a szemünk. 🙂
Az, hogy pont olyan legyen egy kép, mint a valóság, nagyjából a lehetetlennel egyenlő. De ha belegondolunk, magát a valóságot is egészen különbözően érzékelik az emberek. Jó, persze ha valaki zöldnek látja a pirosat, ott más probléma van, de esetleg más árnyalatot érzékel, másképp hatnak rá a színek, így mást tart valóságosnak.
Színhelyesnek akkor ítélhetünk egy képet, ha ránézünk (meg még pár ember), és úgy gondoljuk, hogy ez így jól néz ki. Azért ez sem igaz minden esetben, mert műszaki felvételnél vagy például festménynél fontos lehet a tökéletesség (ami nincs). Ilyenkor kimérve a szürkét, annak bizony szürkének kell lennie. Ilyenkor már csak az a gond, hogy 10 monitorból tízféleképp fog kinézni az egyébként majdnem tökéletes kép. Ahhoz, hogy mi magunk közelítsünk a tökéleteshez, rendszeresen kalibrált, jó minőségű monitor is kell, és akkor legalább azt elmondhatjuk, hogy nálunk tuti jó, ha másnál nem ilyen, arról már mi nem tehetünk. És akkor a nyomtatással nem is bonyolítom tovább a kérdést, mert ott még szinkronban kell lennie mindennek mindennel.
A látható fénynek egyik jellemzője a hullámhossz. A különböző hullámhosszakat a szemünk különböző színekként érzékeli. Az emberi szem számára látható tartomány 400 – 700 nanométer.
Ebben a színképben lévő összes szín meghatározható egy hullámhosszal. Természetesen a valóságban nincsenek tiszta színek. Bármit fotózunk, különböző hullámhosszú fények keveredésében tesszük.
A színeknek három tulajdonsága van: színezett, telítettség és világosság. Hue, saturation és luminance. HSL. Aki szorgalmasan olvassa a cikkeket, ezzel már bizony találkozott többször is. Például kedvenc Camera Raw-mban.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
