Hogy csinálok fotókönyvet 4.

Hogy csinálok fotókönyvet 4.

Majd három éve volt egy háromrészes sorozat arról, hogyan készítek fotókönyvet. Most is épp CEWE FOTÓKÖNYVBE rendezem a nyaralás képeit, és megnéztem, hogy mennyiben változtam én, vagy változott a technika, tudok-e újat mondani. Az első észrevétel, hogy rengeteg ötlet ma is ugyanúgy használható, így érdemes elolvasni a cikkeket.

1. Korábban a raw fotókat előbb feldolgoztam, majd tif-be mentettem, és azt használtam fel. Ma már eszembe nem jutna előre hozzányúlni, aminek több oka van. Először is nem tudom előre, hogy melyik fotót fogom felhasználni, így teljesen felesleges mindegyiket szerkeszteni. Másodszor is azóta más gépem van, ami 36 megapixel felbontású,  lényegesen nagyobbak a képek, mint korábban, így sokkal több helyet is foglalnak el. Ezt még azzal is tetézni, hogy még egy mentést készítek róla, teljesen felesleges. Adobe Bridge-ből egyszerűen ráhúzom az oldalra a kiválasztott fotót, és mivel raw, a Camera Raw ablakban nyílik meg először, ahol mindent beállíthatok. A Camera Raw ablak zsenialitásáról már annyit írtam, hogy most nem is taglalom, a lényeg, hogy egy ablakban rengeteg szerkesztési lehetőség van. A legnagyobb kedvencem az Adjustment Brush, amivel a kép bármely részletét külön-külön is alakíthatjuk. Így festhetünk a fénnyel, a színekkel, és egy csomó mással, amit a program megenged. Így a nyers képből:

nyers kép

pár perc alatt ez lesz:

camera raw

(tovább…)

Lightroom – az első lépések

Belekóstolgattunk már párszor a Lightroom-ba, de semmi alapozás nem volt benne. Pontosabban volt egy alap cikk is, de még a 4-es verzióról, és az inkább általánosságokról szól. Írtam, hogy én Photoshop-ot használok Bridge-dzsel kombinálva, így nem sokat foglalkoztam eddig a Lightroom-mal. Most megint elhatároztam, hogy igenis megszeretem:) A világ fotósainak jóval nagyobb százaléka használ Lightroom-ot, mint Photoshop-ot, aminek számtalan oka van. Párat felsorolnék.

  • Jóval olcsóbb.
  • Nem kell a Photoshop mellett Bridge-t használni kategorizálás, keresés és egyéb célok miatt, minden egyben van.
  • Tonnányi preset (beállítás variációk)
  • Nondestructive vagyis roncsolásmentes szerkesztés. Az eredeti file érintetlen marad, a szerkesztések csak a Lightroom-ban kategorizált képeken jelennek meg.
  • Könnyebb megtanulni, mint a Photoshop-ot
  • Könnyebben lehet tömeges feldolgozást végrehajtani.
  • Extrafunkciók, ami nincs PS-ben: fotókönyvkészítés, slideshow,web-galéria, megosztás stb.

Persze most felsorolhatnám azt is, hogy mi az, amit meg csak a Photoshop tud, például rétegkezelés, 3d funkciók, szövegszerkesztés stb, de ha arra egyébként sincs szükséged, akkor nem fog hiányozni.

Megpróbálom tematikusan venni az ismerkedést – beleszőve a korábbi cikkeket is –, szóval kezdjük a legelején.

Vásárlás, telepítés

Ahogy a Lightroom 6/CC cikkben írtam, két verzió közül lehet választani. A CC felhős és előfizetős, a LR 6 pedig asztali változat, amit meg lehet vásárolni. Kezdjük azzal a lépéssel, hogy megvan a LR, és már fel is telepítettük a gépünkre. Ha megnyitjuk, ezt fogjuk látni:

Lightroom nyitó (tovább…)

Project Life / 365 / 52/ 12 – inDesign turbósítva

Project Life / 365 / 52/ 12 – inDesign turbósítva

Ezt a cikket el se kezd, ha az előzményét még nem olvastad. Az alapok ott vannak, onnan folytatom azzal, hogy hogyan is lehet a gyorsat még gyorsabbá tenni. Tudom, hogy a készítési folyamat maga is egy kellemes szórakozás, hogy miért is kell akkor gyorsítani rajta? Mert az unalmas részt gyorsítjuk, nem azt, ami igazán élvezetes benne.

A hagyományos project life albumok úgy néznek ki, hogy lefűzhető műanyag tasakok részekre vannak osztva, ezekbe a zsebekbe kell elhelyezni a fotókat és különböző kártyákat.

Project Life albumDe körülnézhetsz Becky Higgins oldalán is.

Ugyanezt elkészíthetjük digitálisban is. A korábbi cikkben is hasonló elrendezések voltak, most azt mutatom meg, hogyan lehet még gyorsabbá tenni az alapokat. Azt látni a fenti két mintából is, hogy hatalmas különbségek nincsenek a sablonok között, aszerint, hogy a fotónk álló vagy fekvő, más-más formát választunk. A többi „tasakba” meg jönnek a kártyák. Mikor aggódtam, hogy nincs is kártyám, az Adobe Bridge keresőjével rögtön kilistáztam tonnányit, amit egyébként normál oldalaknál nem szoktam használni. Szóval nézz körül te is, de ha mindenképp vásárolni szeretnél, szintén Becky boltját érdemes megnézni, rengeteg készlete van különböző kártyákból, sőt, pár ingyenest is találsz. Egyébként gyárthatunk is magunknak kártyákat, készítettem egy sablont, töltsd le. Minden külön rétegen, a meglévő scrappes cuccokból pillanatok alatt lehet kreálni ilyesmit:

PL kártya (tovább…)

Project Life / 365 / 52/ 12 – inDesign

Project Life / 365 / 52/ 12 – inDesign

A legfontosabbal kezdem:

buék

Gyorsan elteltek az ünnepek, és már el is kezdtük az új évet. Sokan ilyenkor mindenféle fogadalmat tesznek. Én nem szeretek fogadkozni, egyrészt mi van, ha nem teljesítem, másrészt miért kell valamit egy naphoz kötni? Majd hétfőn, majd jövő hónapban, majd január 1-től. Ez mind csak a halogatásra jó. Kezdhetsz bármit az év bármely napján is. De ha már pont január 1-je van, és valami újba kezdenél, miért ne lehetne az  inDesign az?

Sokan vállalkoznak arra, hogy egy év eseményeit rendszeresen megörökítik, majd egy fotókönyvbe szerkesztik. Lehet ez akár napi, heti, vagy havi összegzés. Nem kis munka, nagy kitartást igényel, de az eredmény mindenért kárpótol. Rengeteg sablont lehet pénzért, vagy akár ingyenesen találni a neten, de magunknak is készíthetünk, és akkor pont olyan lesz, amilyenre szükségünk van.  Az inDesign-ról volt már két cikk, és olyan megoldásokat ismertettem, amivel nem szükséges a program alapos ismerete, némi Photoshop tudás bőven elég, de anélkül is simán lekövethető a leírás. Én is csak ismerkedem az inDesign-nal, szóval, ha én meg tudtam csinálni, akkor hidd el, neked is menni fog. A videóban talán jobban látható, de azért le is írom a lépéseket.

Nyitunk egy új dokumentumot, olyan méretben, amit szeretnénk használni. Én a szokásos scrap méretet választotta, azaz 3600 px x 3600 px. A Margin a szokásos biztonsági terület, ahová háttérnek mindenképp kell kerülni, de fontos résznek nem. Én most ezt 20 mm-re állítottam, hogy ne legyenek a képek nagyon a szélén. Elég, ha egy helyre beírjuk, és a kis lánc ikonra kattintunk, az összes többi megváltozik. A Gutter az oszlopok, sorok közti távolság, itt én 10 mm-t választottam.

inDesign új dokumentum

Adobe Bridge-ben, Intézőben, vagy egyéb képnézőben kijelöljük azokat a képeket, amiket ezen az oldalon használni szeretnénk, és áthúzzuk erre az új dokumentumra. inDesign-ban ez nem jelenik meg az oldalon, csak az egérkurzoron.

inDesign place

Látni, hogy hány képet „fogunk”, jelen esetben nyolcat. A billentyűzeten a nyíllal meg tudjuk változtatni, hogy melyik legyen az első kép. Lenyomjuk az egér bal gombját, majd egy alakzatot húzunk vele, én most olyat, ami a margón helyezkedik el. Nem engedjük fel az egeret, hanem a billentyűzeten a fel és jobb nyilakkal beállítjuk, hogy hány sor és oszlop legyen. A le és bal nyíl visszavesz belőle, ha többször kattintottunk, mint szerettük volna. Ha megvan, már elengedhetjük az egeret, és az összes fotót ott látjuk a keretekben.

inDesign képek elhelyezése

Ezért ez még némi igazításra szorul. Ehhez pár eszköz áll a rendelkezésünkre az opciós sávban.

inDesign keret kitöltése

(tovább…)

Linked Smart Object

Linked Smart Object

A Photoshop CC 14.2 bemutató cikkében írtam már róla egész röviden, de érdemes ezt a témát kicsit jobban körbejárni.

 A Smart Object előnyeiről számtalan esetben volt szó. A lényege, hogy a réteg megőrzi az eredeti képet, így nondestrucive, azaz visszafordítható módon szerkeszthetjük. Az alkalmazott szűrőket bármikor újra módosíthatjuk, bátran méretezhetjük, forgathatjuk, torzíthatjuk, mindez nem érinti az eredeti képadatokat. A kis ikon jelzi, hogy ez egy intelligens objektum, és láthatjuk, hogy az alkalmazott filter egy külön rétegen helyezkedik el, így újra szerkeszthető, vagy maszkolható.

Smart Object

A legújabb Photoshop-ban két típusát különböztethetjük meg: Embedded (ez volt eddig is) és Linked Smart Object. (beágyazott és kapcsolt intelligens objektum) Nézzük meg, mi a különbség a kettő között.

Gyakorlati példán szeretném bemutatni, szerintem úgy könnyebb megérteni a lényegét, és eldönteni, hogy mikor melyiket használjuk.

(tovább…)