Némi alapinfó, mert ezt azért nem a Photoshop találta ki:) A szemünk csak bizonyos tartományban érzékeli a napból érkező különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzást. Ez kb. 400 nm (nanométer) és 780 nm közé esik. Ahogy a képen is láthatjuk, innentől kb. 1 μm-ig (micrometer) beszélünk az infravörös tartományról.
Csak hogy idegesítsem a fizikát utáló népeket, 1 méter egyenlő 1 000 000 000 nm-rel, és 1 méter egyenlő 1 000 000 μm-rel, szóval egyik kisebb, mint a másik:)
A szemünk számára láthatatlan tartomány megörökítése nem mai találmány. Az első infravörös fényre érzékeny fotólemez elkészítése még 1910-ben történt. Mivel a sötétben látás képessége a katonaság számára felmérhetetlen lehetőség volt, igen intenzíven fejlesztették a technikát. Hosszú idő telt el addig, míg ebből olyan film lett, amit egy fotózást kedvelő ember is fel tudott használni. A Kodak High Speed Infrared filmje 1954-ben került forgalomba, ezt már elég használhatónak lehet nevezni. Ezek a filmek mindig jóval drágábbak voltak a normálisnál, ráadásul gyorsan megromlottak, így csak egy szűk réteget érintettek meg, akik művészi felvételeket készítettek ezzel a technikával.
Ugorjunk egy nagyot, nem akarok belebonyolódni a kérdésbe. A digitális fotózás nagy változást hozott, mert az érzékelő szenzor képes látni az infravörös fényt is, de mivel ez igencsak rontaná a normál fotó minőségét, kiszűrik ezekeket a sugarakat egy IR zárószűrővel. Ennek kivédésére vagy egy speciálisan átalakított gép, vagy egy infraszűrő használata adhat lehetőséget. Senkit nem akarok egyikre sem rábeszélni, csak hogy legyen valami fogalmunk a témáról.
Hogy mitől érdekesek ezek a fotók? A látható fényben világos tárgyak IR-ben sötétek lesznek, amelyiknek meg sötétnek kellene lennie, az meg világos. És ez igen különleges képeket eredményez.
Ennyi bevezető után naná, hogy eljutunk a Photoshophoz, amivel nagyon jól lehet imitálni ezt a hatást. Megközelítőleg sem lesz olyan szép, mint egy „igazi”, de ha olyat még úgysem láttunk, akkor nem észlelhető a különbség. 🙂
Mutatok pár oldalt inspirációként (meg ilyen jókat úgysem tudok csinálni:)) , majd jön egy-két tipp. A képre klikkelve eljutsz az eredeti oldalra, ahol még több szuper fotó található. (Ezek között van igazi, és PS-ben létrehozott is.)
A Quick Mask mód, vagy Gyorsmaszk módról még nem volt külön cikk, ami persze nem jelenti azt, hogy nem is esett róla szó. Pl. A Tilt-Shift videójában és a a Color Halftone-nál is ezzel az eszközzel dolgoztam. Most akkor legyen egy részletesebb áttekintés róla.
Aki tényleg kezdő, az először olvassa el a Kijelölő eszközök, és a Maszkok cikket. Végül is a maszk is egyfajta kijelölés, tehát a meghatározások között sok átfedés van. A gyorsmaszk egy átmeneti maszk, ami csak addig található meg a Channels (Csatornák) palettán, míg ki nem lépünk belőle.
Az eszközpanelen találjuk meg az ikonját:
Ha rákattintunk, a Csatornák panelen megjelenik a Quick Mask, a festő- és háttér szín átvált fekete-fehérre, a rétegünk elszürkül, ezzel is jelezve, hogy Quick Mask módban vagyunk, és ha mindez nem lenne elég, akkor a kép címsorában is megjelenik Quick Mask szöveg. Ezt már csak azért is érdemes tudni, mert volt már rá példa, hogy valaki kérdezte miért is nem tud semmit sem csinálni a fotójával, és némi egyeztetés után kiderült, hogy ott sertepertélő kisgyerek ügyesen pont erre kattintott, amit a mama nem vett észre, csak aztán nem tudta, hogy mi is történhetett:)
Sok cikk volt már arról, hogy a scrapbook oldalakra kerülő szöveget, címet, hogyan is tudjuk tuningolni. Az egyik igen egyszerű mód, hogy vásárolunk, vagy szerencsés esetben ingyenesen letöltünk Alpha készleteket, és azzal dolgozunk. Itt, a galériában is van pár csomag.
A másik mód, ha magunk kísérletezünk valamilyen technikával. Például készítünk 3d-s szöveget.
Korábban a Layers Panel avagy Rétegek panel cikkben és a hozzátartozó videóban már volt szó a rétegmaszkokról, javaslom először annak megtekintését, mert lesz olyan, amit itt már esetleg nem ismétlek meg.
Maszkokat a Photoshopban arra használunk, hogy bizonyos képrészleteket eltüntessünk, vagy éppen megjelenítsünk.
Kétféle maszk van, a rétegmaszk, ami pixeles, és a vektormaszk, ami értelemszerűen vektoros. Mindkét maszk lényege, hogy a kép sértetlen marad, azt, hogy mi látszódjon belőle, a maszkkal határozzuk meg, nem pedig radírral, ami egy visszafordíthatatlan módosítás. A maszkokat később tovább lehet szerkeszteni, illetve el is tudjuk menteni, ami igen nagy segítség például, ha egy bonyolult kijelölést mentünk el ily módon.
A maszk lehet fehér és fekete. Valamint a kettő között a szürke bármilyen árnyalata.A maszkot úgy kell elképzelni, mint ha egy papírral letakarnánk a képet, majd valamilyen módon kilyukasztjuk ott, ahol azt szeretnénk, hogy az alatta lévő réteg látszódjon. Tehát, ha ez hagyományos scrap lenne, akkor a papírra rárakunk egy másik papírt, és azon kivágunk valamilyen mintát, és csak ott fog látszódni az alsó.
Photoshop-ban ennél jóval több lehetőségünk van, egyrészt össze-vissza szerkesztgethetjük ezt a kivágást, másrészt nem feltétlen 100 %-os „lyukat” ütünk, hanem amilyet csak tetszik.
Maszkot úgy hozunk létre, hogy a rétegpalettán rákattintunk az Add Layer Mask ikonra. Ezen a maszkon ecsettel lehet festeni. Ha a maszkunk fehér, akkor a festőszín fekete legyen.
Kijelölésből is készíthetünk maszkot.. Ha megvan a kijelölés, katt az Add Layer Mask ikonra, már ki is maszkoltuk, amit szeretnénk. (ha jól csináltuk a kijelölést:)
Legalábbis digitálisan:) Korábban volt már egy hasonló megoldás a Darabolás – megint másképp cikkben, de az egész más módszerrel készült, és sosem árt több technikával kísérletezni.
A videó felvételnél általában kapkodok, így nem feltétlen néz ki jól a végeredmény, így készítettem egyet felvétel nélkül is, ahol nyugodtan elszöszölhettem az oldallal. Így sikerült: (Anna Aspnes készleteivel, a videóban pedig a Createwings készletét használtam)
Persze lehet ennél sokkal szebbet is, szóval rajta, aztán mutassátok meg a galériában.
Egészen laza és szórakoztató maszk készítési technikát mutatok, talán akad, akinek pont most van kedve egy kis Photoshop-hoz. Maszkból soha nem elég, mindig jól jön egy különleges darab. Ezt is lehet tovább variálni, ha akarjuk, de magában is megállja a helyét. Ráadásul nem lehet abbahagyni, jó móka a készítése is:)
A Refine Edge (Szegély finomítása) nem ismeretlen, több cikkben is szerepelt. Ahogy a nevéből is látszik, kijelölés finomítására való. De ezen tulajdonsága következtében érdekes maszkokat tudunk létrehozni. Próbálkozhatunk scrap papírral, textúrával, vagy akár egy fotóval is. Nagyon egyszerű, a téglalap kijelölővel húzunk egy területet, aztán a Refine Edge ablakban össze-vissza húzogatjuk a csúszkákat, és kiválasztjuk, hogy melyik tetszik. A kijelölés lehet bármilyen, nem kell ragaszkodni a szabályoshoz. Leokézzuk, és egy új rétegen kitöltjük a kijelölést feketével. (persze lehet akármilyen szín, de a fekete a szokásos) Néhány példa, de ne hagyjuk magunkat befolyásolni, próbálkozzunk bátran:)
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Vagy bármilyen 
