Örülök, hogy használtátok a betűkészletet a heti feladathoz:) Aki nyert:
Erre a hétre minyu talált ki játékot. Ha először játszol, feltétlen olvasd el a szabályokat.
Szóval remélem, mindenki azt várta a címből, hogy focis oldalt kell majd készíteni, és eredetileg az is volt a terv, de aztán másfelé kanyarodott az inspirációs oldal.
A feladat roppant egyszerű: Készíts egy oldalt, amin van egy piros lap, ami legalább egy kis részben fotó mögé van bújtatva. Kérek legalább 2 féle keretet is.
Még 2013-ban írtam egy cikket a Photoshop színkorrekció alapjairól. A módszerek, amik abban szerepelnek, most is érvényesek – egy jó fotósnak ma is szüksége van pl. a Levesl és Curves eszközök ismeretére.
Azonban a digitális fotózás és a Photoshop fejlődése azóta forradalmi változásokon ment keresztül. Ahogy a technológia és az AI egyre mélyebben beépül a programba, úgy lesznek elérhetők olyan eszközök, amikkel a munka gyorsabb és hatékonyabb.
Ennek a fejlődésnek a legújabb példája, hogy a Photoshop Beta változatába nemrég bekerült a Color and Vibrance (Szín és Élénkség) adjustment layer (korrekciós réteg). Bár ezek funkciók a Camera Raw-ban már régóta megvannak, mostantól önálló, non-destructive Adjustment Layerként is elérhetőek a Photoshop fő munkaterületén.
Itt az ideje tehát, hogy a régi, de alapvetően fontos tudásanyagot frissítsük a modern Photoshop arzenáljával!
Vegyük át, miért is van szükség a színkorrekcióra.
Sok esetben a fotón nem azok a színek jelennek meg, mint ami a valóságban volt. A szemünk elég rendesen képes korrigálni, ha valamiről tudjuk, hogy fehér, nagyjából képesek vagyunk fehérnek is látni, aztán a fotón kiderül a brutál eltérés. A fényképezőgép sajnos nem úgy működik, mint a szemünk. 🙂
Az, hogy pont olyan legyen egy kép, mint a valóság, nagyjából a lehetetlennel egyenlő. De ha belegondolunk, magát a valóságot is egészen különbözően érzékelik az emberek. Jó, persze ha valaki zöldnek látja a pirosat, ott más probléma van, de esetleg más árnyalatot érzékel, másképp hatnak rá a színek, így mást tart valóságosnak.
Színhelyesnek akkor ítélhetünk egy képet, ha ránézünk (meg még pár ember), és úgy gondoljuk, hogy ez így jól néz ki. Azért ez sem igaz minden esetben, mert műszaki felvételnél vagy például festménynél fontos lehet a tökéletesség (ami nincs). Ilyenkor kimérve a szürkét, annak bizony szürkének kell lennie. Ilyenkor már csak az a gond, hogy 10 monitorból tízféleképp fog kinézni az egyébként majdnem tökéletes kép. Ahhoz, hogy mi magunk közelítsünk a tökéleteshez, rendszeresen kalibrált, jó minőségű monitor is kell, és akkor legalább azt elmondhatjuk, hogy nálunk tuti jó, ha másnál nem ilyen, arról már mi nem tehetünk. És akkor a nyomtatással nem is bonyolítom tovább a kérdést, mert ott még szinkronban kell lennie mindennek mindennel.
A látható fénynek egyik jellemzője a hullámhossz. A különböző hullámhosszakat a szemünk különböző színekként érzékeli. Az emberi szem számára látható tartomány 400 – 700 nanométer.
Ebben a színképben lévő összes szín meghatározható egy hullámhosszal. Természetesen a valóságban nincsenek tiszta színek. Bármit fotózunk, különböző hullámhosszú fények keveredésében tesszük.
A színeknek három tulajdonsága van:
Hue (színezett): a szín fajtája, pozíciója a színkörön. Saturation (telítettség): a szín tisztasága/ereje; 0% szürke, 100% maximálisan élénk. Luminance (világosság): a szín fényereje; 0% fekete, 100% fehér, a szín megtartása mellett.
Még egy fontos fogalom a színhőmérséklet. A színhőmérsékletet Kelvinben mérjük. A „nappali” fény nagyjából 5600 K, de a nap állása sokat számít. Napkelte és napnyugta melegebb, aranysárgább árnyalatot ad, amit nem érdemes korrigálni, mert pont az a szép benne. Dél körül semlegesebb a fény, felhős, párás időben nő az érték, ettől kékesebb lesz minden. Beltérben a lámpa határozza meg a színt, a hagyományos műfény körülbelül 3200 K. A vaku fénye nagyjából a napfényé, kb. 5500 K. Ha bent vakuzunk, a vaku és a helyiség fénye keveredik, ezért ugyanazon a képen többféle elszíneződés jelenhet meg, amit utómunkában külön kell kezelni.
A legtöbb digitális fényképezőgépen be lehet állítani a fehéregyensúlyt. Az AWB-on (Automatic White Balance) kívül magunk is választhatunk, hisz a automatika nem mindig működik jól. Zöld fűben ugrándozó zöld UFÓ, háttérben zöld erdővel egész biztos megzavarja a rendszert. Ilyenkor jobb magunknak beállítani. Ha lehetőséged van rá, akkor RAW-ban fotózz, mert akkor teljesen mindegy, mi volt beállítva, az csak az előnézeti képen változtat, és majd a nyers kép feldolgozásánál állítod be a színt. JPG-nél sajnos nem ilyen egyszerű, mert a fehéregyensúly „beleég” a fájlba, és igen korlátozott, mennyire tudod javítani.
Nos, akkor a fotózáson túl vagyunk, nézzük meg, hogy mit tehetünk, ha színt kell korrigálnunk.
Rengeteg cikk volt már a blogon a Photoshop művészi megoldásairól, arról, hogyan használjuk az action-öket, a plugin-eket és egyéb trükköket, hogy vízfestményt, ceruzarajzot, vagy egyéb művészi stlusú képet készítsünk egy fotóból. Itt van például ez a cikk, amiben egy action használát írtam le. Letölteni, telepíteni, hozzá tartozó ecsetet, mintázatot, telepíteni. Az egészet értelmezni, mert angolul van, Ezért magyar nyelvű Photoshop-ban nem is futtatható. Ha valami egyéb hibára fut az action, érteni is kell hozzá, hogy hol akadhatott el, és hogy kell javítani.
És akkor itt van a mesterséges intelligencia, ami mindent felülír. Most a gemini.google.com oldalán mutatom, mire képes.
Első lépés, hogy legyen egy referenciaképed, hogy milyen stílust is szeretnél. Ehhez szintén „kérhetsz” egy képet, természetesen magyarul is.
Ha nem tetszik, ismételtetheted, vagy módosítod a leírást. Nekem így jó volt. Jobb klikk a képen, másolás. És a chat ablakba másolod. A saját képet is vagy másolod, vagy a + jelre kattintva tallózod be.
Az elmúlt feladatáért Gólya nyerte meg a kupont, de a többieknek is köszönömn, hogy játszottak:)
Erre a hétre Ilonaeva talált ki játékot. Ha először játszol, feltétlen olvasd el a szabályokat.
A héten a fotókönyv borítók témáját járjuk körbe.
A saját fotókönyveim kapcsán azt vettem észre, hogy szinte mindegyiknél valamilyen grafikai megoldás kerül a borító elejére. A hátsó oldalra vagy szöveget rakunk vagy egy másik, ugyancsak grafikai megoldással készült képet. Normál fotót vagy esetleg több fotót csak nagyon ritkán rakok. A legutóbbi fotós könyvem Krissz cikke alapján készült (https://halado.fotokonyv.hu/midjourney-v-6-1/), de azóta valahogy mindig visszakanyarodok a grafikai megoldásra. Ez most tűnt fel igazán, amikor elkészült a skóciai fotókönyvünk, és a készülőben lévő marrakeshi fotókönyvnél ugyanezt kezdtem csinálni. Már szinte unalmasan egy kaptafára készülnek a borítóim, ami persze másnak még lehet inspiráló. Ti milyen megoldást alkalmaztok? Fotós borítókkal készülnek a könyveitek vagy valamilyen díszítő elem kerül rá? A hátoldalra írtok szöveget pl. egy utazás alkalmával, vagy üresen marad? Várom tehát a borítóitokat. Lehet szimpla oldal is, de jó lenne dupla oldalakat is látni.
Inspirációként a skóciai útról készült fotókönyv borítónk:
Ez az eredeti cikk is nagyon régi, de bemutat egy olyan Photoshop-funkciót — az igazítás és elosztás (Align és Distribute) eszközöket —, amely ma is pontosan így működik a programban. Mivel múlt héten a Rulers, Grid és Guides volt a téma, most azt folytatjuk, ami szorosan kapcsolódik hozzá: hogyan igazítsuk és rendezzük el az elemeket precízen.
Az eredeti bejegyzéshez néhány kiegészítést is hozzáadtam, hogy még teljesebb legyen a kép.
Példaképp egy oldal, amin négy réteg van. Ezeket lehet használni pl. vágómaszkként fotókhoz. Azért igazítom szándékosan össze vissza őket, hogy jól látszódjon a különbség az igazítás és elosztás használatakor.
Kijelöljük mind a négy réteget, és a Move Tool (mozgató eszköz) legyen aktív. Ekkor a felső sorban megjelennek a rétegek igazításának kezelői.
Top Edges(Felső szegélyek) Az összes réteget a legfelső képponthoz igazítja.
Vertical Centers(Függőleges középvonalak) itt a függőleges középső képponthoz igazít (visszaléptem a szétszórt állapothoz, mert egyébként nem történt volna semmi)
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
Az összes réteget a legfelső képponthoz igazítja.
itt a függőleges középső képponthoz igazít (visszaléptem a szétszórt állapothoz, mert egyébként nem történt volna semmi)
