Az Adobe Photoshop vagy akár az Affinity Photo egyik legjobb tulajdonsága, hogy rétegekben lehet dolgozni. Ez lehetővé teszi a maximális irányítást és a rombolásmentes munkát. Két (vagy több) kép képpontjait keverhetjük egymással, hogy különböző típusú hatásokat érjünk el. A rétegek egymással való kölcsönhatására több módszer is létezik, nézzünk is egy párat ezekből.
Átlátszóság
Ez a legegyszerűbb, a felső kép átlátszóságát kell tetszőlegesen csökkenteni.
Átmenetes maszk
Teszünk rá egy maszkot, majd a gradient eszközzel húzunk rá egy átmenetet. Ezzel szépen bele lehet mosni a fotót a háttérbe.
Fotómaszk
A fotómaszk egy egyszerű módja annak, hogy egy fényképet szinte bármilyen formában vagy dizájnnal megjelenítsünk. A maszk van alul, és a felette lévő képet vágómaszkkal kell hozzárendelni. Ezzel a felső réteg átveszi az alsó réteg alakját és tulajdonságait. Ezt többféleképp megtehetjük, legegyszerűbben úgy, hogy a billentyűzeten lenyomva tartjuk az Alt gombot, majd a rétegpalettán a két réteg közötti elválasztóvonal fölé visszük az egeret, és kattintunk. (az egérmutató ilyenkor megváltozik) A megszüntetéshez ugyanezt kell csinálnunk.
Az Adobe Creative Cloud alkalmazásban minden előfizető számára elérhetőek a nyilvános béta programok.
Így már a végleges verzió megjelenése előtt meg lehet lesni, ki lehet próbálni az új funkciókat. A legjobb az egészben, hogy egyszerre telepítheted az alkalmazás végleges és béta verzióját, akár különböző beállításokkal, nem zavarják egymást.
Ami a következő frissítésbe bekerül, az a Multi-Image Content-Aware Fill (több képet tartalmazó tartalomérzékeny kitöltés) Ez akkor hasznos, ha több felvételed van ugyanarról a helyről, de például pont a leginkább tetszőn emberek vannak, akiket el kellene távolítani.
A felső kép lenne a jó, csak emberek nélkül. Nyilván van, akit ez nem zavar, én nem nagyon szeretek vadidegen embereket berakni a fotókönyvbe. A hátrébb lévők még nem zavaróak, de elöl a három nézelődő már igen.
Először ki kell jelölni. Object Selection Tool vagy Quick Selection Tool.
A Topaz Gigapixel AI és a Topaz DeNoise AI után jöjjön most a Topaz Shapen AI, ami az élesség javítására szolgál, és több millió kép mesterséges intelligenciával történő elemzésén alapul. Igazság szerint, ha egy fotó feldolgozásánál mindegyik használata indokolt, akkor nem a cikkek megjelenése szerinti sorrend a megfelelő. Először érdemes a DeNoise-zal a zajt csökkenteni, és abban a programban az élesítést mellőzni, utána jöhet a Sharpen AI, majd – ha szükséges – a Gigapixel AI. Megvenni, illetve a próbaverziót letölteni itt lehet.
Ahhoz, hogy ezt a programot a legjobban tudjuk használni, érdemes kicsit megismerkedni az életlenség típusaival. Tulajdonképpen Topaz nélkül is a fotózás alapjaihoz tartozik, hogy tudjuk, mitől lesz éles, illetve életlen egy kép, attól függően, hogy mit szeretnénk. Hacsak nem valami egészen művészi, totál elmosott képet készítünk, elmondható, hogy van egy főtéma, ami mindenképp éles, a környezet meg vagy szintén éles vagy életlen. Mivel nem ez a cikk témája, csak egészen röviden pár esetet arra, hogy mitől lehet életlen egy fotó.
Bemozdulás vagy a gép berázása
Az elmosódott fényképeknél talán a leggyakoribb a mozgás okozta elmosódás, amely abból adódik, hogy a téma vagy a fényképezőgép túl sokat mozog a fénykép készítése közben.
Hibás élességbeállítás
A valóságban a tárgyak térben helyezkednek el, fénykép készítésekor ezt síkban képezzük le. A fényképezőgépnek meg kell mutatni (vagy az autofocus megtalálja), hogy mi a kép témája, és arra kell beállítani az élességet. Ha ez rosszul történik meg, vagy az egész kép életlen lesz, vagy ott lesz éles, ahol nem kellene, a lényeg meg életlen.
Objektív hiba
Lehet attól is életlen egy kép, mert a fényképezőgép lencséje nem elég éles. Gyengébb minőségű lencséknél gyakrabban fordul elő, főleg nagy blendenyílásnál vagy a kép sarkaiban. Ha erről van szó, hiába állítottunk be mindent korrekten. Ront az élességen, illetve az élesség érzetén az is, ha nagyon zajos a fotó.
És akkor nézzük, mit tud a Topaz Sharpen AI. Ahogy a másik két programnál, itt is van egy önálló alkalmazás, valamint pluginként is működik a Photoshop, Lightroom, illetve akár az Affinity Photo programokban is.
Az 1-es a különböző nézetek kiválasztása.
2. A navigátor, itt lehet a leggyorsabban a fotó különböző részeihez menni.
3. Sharpen AI Modellek. Be lehet kapcsolni azt a funkciót, mikor a programra bízzuk a megfelelő kiválasztását, vagy eldönthetjük mi is, hogy melyik tetszik legjobban. Ehhez érdemes azt a nézetet választani, ami egyszerre négy variációt mutat.
Három főkategória van:
Motion Blur: bemozdulásos életlenség Out of Focus: rosszul beállított fókusz Too Soft: túl lágy képhez, ilyenkor nincs bemozdulva, jól is lett megválasztva a fókusz, de valamiért még egy kis élesítés jót tenne neki.
Egy érdekes, és szerintem ritkán használt funkció a knockout, amivel mindenképp érdemes megismerkedni. A feladat, hogy a szöveg a háttérrel azonos textúrát kapjon.
Hogy lehet ezt megoldani? A leggyakoribb megoldás, hogy egy másolat a háttérből, az kerül a szöveg fölé, majd egy vágómaszkkal hozzárendeljük.
Jöhet rá egy kis árnyék is, hogy kiemelkedjen.
A másik megoldás az, hogy a szöveget kijelölve (a rétegpalettán a Ctrl nyomva tartása mellett katt a szövegréteg T ikonjára). Ebben az esetben a továbbiakban már nincs szükség a szövegrétegre, viszont egyben azt is jelenti, hogy a szövegen már nem tudunk változtatni.
A ritkábban használt – és egyben legjobb – módszer a knockout. A funkció a Layer Styles ablakban található Advanced Blending opció, a „Knockout”. Ahogy a neve is mutatja, „kiüti” egy adott réteg tartalmát az alatta lévő rétegekből. Hogy melyikből, az mindjárt kiderül.
Dupla katt a szövegrétegre a neve melletti szürke részre, mire megnyílik a Layer Style ablak (vagy alul az ikonra és ott a Blending Optionra) A Fill Opacity értéke legyen 0, amire a szöveg el is tűnik, majd a Knockout. A None értelemszerűen azt jelenti, hogy nincs kiütés. A Deep-pel a legalsó, vagyis a háttér réteg fog megjelenni. A képen látszódik, hogy bár a szöveg alatt több réteg is van, a szövegréteg gyakorlatilag lyukat üt az alatta lévő rétegeken keresztül a háttérrétegig.
A Fine Art fotózásra nincs pontos meghatározás, de abban biztos vagyok, hogy a blogon lévő cikkek közül rengeteg olyan van, amit használni lehet egy Fine Art utómunka során.
Ha például egy utazásról készítünk fotókönyvet, a fotókon általában csak minimális korrekciót végzünk. Tulajdonképpen ebben az esetben az a lényeg, hogy dokumentáljuk az eseményeket. Nem szükséges, sőt nem is javasolt, hogy megváltoztassuk a valóságot. A fotó pont úgy nézzen ki, ahogy az az adott pillanatban volt. Lehet rajta kicsit alakítani, hisz a fényképezőgép nem úgy „lát”, mint a szemünk, de pl. az égbolt lecserélése egy teljesen másmilyenre, már nem az emlékek megőrzését szolgálja.
A Fine Art viszont nem arról szól, amit a fényképezőgép lát, hanem amit az alkotója elképzel. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a Fine Art fotográfia minden olyan fényképezőgéppel készített képet leír, amelynek célja esztétikai, vagyis értéke elsősorban a szépségében rejlik.
Természetesen egy-egy ilyet is be lehet szúrni az oldalak közé, de borítónak különösen alkalmas, vagy készíthetsz ilyen technikával valamilyen fali képet is.
Hogy mit is csinálj a fotóval? Erre nem nagyon lehet receptet adni. Ha van egy kis rutinod a képszerkesztésben, akkor egyszerűen kezdj neki. Próbálgasd, mi és hogy változtat a fotón. Melyik az, ami neked tetszik. Mert a lényeg, hogy neked legyen jó ránézni. Hogy aztán ez Fine Art-nak minősül-e, vagy sem, az teljesen lényegtelen.
A CEWE Bingó júliusi feladatai közül a tájképhez ez a fotó keveredett elém. Ezeréves kép, egy 8 mp-es Fujifilm FinePix A800-as géppel készült, amivel csak jpg-ben lehetett fotózni. Ma már egy telefon is jobb képet csinál:) Érdekessé csak az tette, hogy emlékszem a helyre és a kirándulásra, mikor ott voltunk, így kedvem lett kicsit játszani vele.
Szeretem a Camera Raw filtert, mert egy ablakban rengeteg mindent meg lehet oldani. Kezdtem egy alapkorrekcióval. Jpg képnél korlátozottabbak a lehetőségek, de valamit azért lehetett rajta javítani.
Ez a technika a „régi, sérült fotókat feljavítjuk, a hibátlant meg jól szétcincáljuk” elven alapulva épp egy tökéletes fotó roncsolásáról szól. Szerencsére így is jól néz ki, és egy CEWE FOTÓKÖNYV borítóján el is tudom képzelni.
Ehhez valamilyen omladozó falra lesz szükség, a „peeling texture”-ra keresve, sokat lehet találni. Én a Pixabay oldaláról töltöttem le ezt:
A képtől függ, hogy milyen technikát alkalmazol, a lényeg, hogy külön rétegre kell kerülnie a falnak, a málló résznek, amire a fotó kerül, és valószínűleg az árnyéknak is, legalábbis nálam szükség volt rá. Ennek értelmében három másolat.
Már csak a maszkokat kell valahogy elkészíteni.
Én most azt a plugint használtam, amiről már volt is egy cikk. Az Interactive Luminosity Masks teljesen ingyenes, és nagyon egyszerűen használható. Lehet Luminosity (fényesség) és Saturation (telítettség) alapján dolgozni. Először azt a részt jelöltem ki, amire a fotó kerül. A panelen a Zone Mask-ot választva, majd a Pick Saturation gombra kattintva lehet a pipettával a színt kiválasztani. A Selection ad egy kijelölést. Ha a kijelölés mellett a rétegpalettán az Add layer maks-ra kattintunk, máris kész van a maszk. (ha ezt a megoldást próbálnád ki, a korábbi cikkben részletes leírást találsz)
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
ikonra és ott a Blending Optionra) A Fill Opacity értéke legyen 0, amire a szöveg el is tűnik, majd a Knockout. A None értelemszerűen azt jelenti, hogy nincs kiütés. A Deep-pel a legalsó, vagyis a háttér réteg fog megjelenni. A képen látszódik, hogy bár a szöveg alatt több réteg is van, a szövegréteg gyakorlatilag lyukat üt az alatta lévő rétegeken keresztül a háttérrétegig. 
