2010. november 25. | Fotósuli
Van egy rossz (vagy jó??) hírem. Megint egy csomó fogalommal kell megismerkednünk. Persze ez inkább jó ez, mert sokat tanulunk belőle, és egyébként is igyekszem csak a lényeget megragadni, mindenféle bonyolult elemzés helyett. (őszintén megmondva, az nem is menne:))
Objektív avagy lencse. Szerintem a fény terjedését, és az lencsék szerepét senki sem úszta meg az iskolában, csak ha nagyon utálta a fizikát, akkor igyekezett gyorsan elfelejteni. Kár volt, mert akkor most kezdhetjük elölről:) Azért próbálom egyszerűen, és érthetően.
Annyi biztosan megvan még, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Egészen addig, míg valami útjába nem kerül. Ekkor részben visszaverődik, részben pedig megtörve folytatja útját.
A fényképezésnél ahhoz, hogy az érzékelő lapkára juttassuk a fényt, lencsét, illetve egész lencserendszereket rakunk az útjába. Ezen lencserendszerek milyensége határozza meg, hogy mit is fogunk látni a képen.
Szerintem valami ilyesmi ábra mindenkiben felrémlik.
Nyugi, ennél jobban nem bonyolódunk bele.
(tovább…)
2010. október 25. | Fotósuli, Photoshop tippek, trükkök, videó
A mélységélesség az egyik legkreatívabb eszköze a fotózásnak. Kis mélységélességgel kiemeljük a számunkra lényeges dolgot a környezetéből, ezzel a szemlélőt is arra késztetjük, hogy arra a pontra fókuszáljon, amit mi meg szeretnénk mutatni. A nagy mélységélességnél gyakorlatilag minden éles, és ezzel egész más célt érünk el, mint az előzővel. Bár általában elmondható, hogy a kis mélységélességet inkább portékhoz, a nagy mélységélességet inkább tájképekhez használjuk, de azért az ilyen szabályok csak arra jók, hogy megszegjük őket.
A mélységélességgel is nagyon igaz, hogy a kép a fejben születik meg. Előre el kell dönteni, hogy mit is szeretnénk, és aszerint fotózni.
Elméletileg csak a tárgysíkban lévő képpontok tűélesek, de ehhez tartozik előre és hátrafelé is egy olyan tartomány, amelyet élesnek érzékelünk.Na, ez az a tartomány, amit mélységélességnek nevezünk.
Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mélységélességi tartomány nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy ugye van az élesség síkja, a mélységélesség kétharmada a síktól távolabbi részre esik, míg az egyharmada a sík elé. Talán egy ábra segít a megértésben.
Fentiek értelmében nem feltétlen jó, ha a végtelenbe tekerjük az élességet ahhoz, hogy nagy mélységélességet kapjunk, hiszen akkor a hozzánk közelebbi rész életlenebb lehet. Ha minden a távolban van, pl egy hegy tetején, akkor ez nem okoz gondot, de egy városi fotónál, ahol közel is vannak emberek vagy tárgyak, de a hátteret is élesen akarjuk látni, akkor az élesség síkját egy kicsit vissza kell venni a végtelenből. Bár ettől nem növekszik meg a mélységélességi tartomány, de az mindig jobb, ha a távoli dolog lesz egy kicsit életlenebb, amit egyébént még így is élesnek látunk, mint ha, az, ami elől van.
(tovább…)
2010. október 6. | Fotósuli
Van még pár alapfogalom, amit feltétlen tudni kell. Az már ismert (ugye ??), hogy mi a blende, záridő, érzékenység. Jöhet a többi. Lesz, amit ismétlek az előző cikkből, de mint tudjuk, az ismétlés a tudás atyja.
Fényérték: Az expozíció az a fénymennyiség, amivel megvilágítjuk a fényérzékeny érzékelőt.Amikor megállapítjuk a helyes expozíciót, akkor a fényérzékenység figyelembevételével megmérjük a szükséges blendenyílást és zársebességet. Az egyszerűség kedvéért van egy olyan fogalom, ami ezt az egészet egy számmal jelöli. Ez a fényérték, vagy Fé. Angolul EV (exposure Value), hátha a gépen úgy szerepel. Gyorsan el is mondom, hogy erre miért is van szükség, mielőtt nagy tiltakozás alakulna ki egy újabb számolgatás miatt. A mért érték ugyanis nem mindig pontos. Van, amikor korrigálni kell. Például a havas tájon készült felvétel tuti rossz lesz, ha automata módban mérünk fényt, és nem korrigálunk. Ennek oka, hogy a sok fehérség megzavarja a fénymérést, kevesebb expozíciós értéket állapít meg, a fotó alexponált lesz, a hó meg ronda szürke a vakító fehér helyett.
1 Fé növelés azt jelenti, hogy a blendét egy szabványos lépéssel nyitjuk, vagy (tehát nem és!) a megvilágítási időt egy szabványos lépéssel növeljük.
Ugyanígy (csak a jobb rögzülés kedvéért) 1 Fé csökkentés vagy egy szabványos lépés blende szűkítést, vagy egy szabványos lépés megvilágítási idő csökkentést jelent.
Talán egy kicsit bonyolultnak hangzik elsőre, de ezt a legjobban pont azoknak kell tudni, akiknek a gépén nincs manuális állítási lehetőség, mert expozíció korrekció -remélhetőleg- akkor is van, és akkor ezzel tudják korrigálni a mért fényt.
Fehéregyensúly, avagy színhőmérséklet.A különböző fényforrások általában a kék és sárga összetevők arányában különböznek egymástól. Erre persze megint van egy elnevezés, a színhőmérséklet. Mértékegysége a kelvin, röviden K. A szabványértékekből sem maradhatunk ki, miszerint a nappali fény 5500 K, a műfény meg 3200 K. A magasabb szám mindig sárgásabb fényt jelent, mint az alacsonyabb. A vaku fénye a nappali fénynek felel meg.
(tovább…)
2010. szeptember 23. | Fotósuli
Ahhoz, hogy jó fotókat tudjunk készíteni, nem elég egy jó gép vagy egy látványos téma. A fotózás alapjai azok, amikre minden helyzetben támaszkodhatsz – akár napfényben fotózol, akár sötétben, akár portrét, akár tájat. Ha ezeket érted és jól használod, azonnal jobb képeket fogsz készíteni, bárhol, bármivel.
Az elmélet önmagában kevés: tudni kell, mit miért csinálsz, és azt is, hogyan hat a végeredményre. Amikor egy beállítást módosítasz, fontos, hogy tudd, mit várhatsz tőle – és ez a tudás gyakorlással válik rutinná.
Lesznek olyan részek, amik elsőre egyszerűnek tűnnek, de mégis sok múlik rajtuk. És persze olyanok is, amik kicsit technikaibbnak hatnak – de mindegyik azért van itt, hogy a képeid tudatosabbak, erősebbek, kifejezőbbek legyenek.
A kép mindig fejben születik meg. A technika csak segít megvalósítani.
Ezért kezdjük most az alapfogalmakkal – innen indul minden.
(tovább…)
Oldalak 2 / 2 - « Előző1 2
