Erről egy régi cikk 2008–ban készült, épp ideje volt egy újabb összefoglalónak. Az alapok nem változtak, csak most már 27 blendingmód közül választhatsz, amelyekkel lenyűgöző hatásokat érhetsz el képeiden. Nézzük meg részletesen hogyan használhatod ezeket kreatív projektjeidben!

Mi az a blendingmód (összhatásmód)?

A blendingmódok a Photoshop egyik legerősebb és legkreatívabb eszközei. De mi is pontosan a blendingmód és hogyan működik?

A blendingmódok lényege

A blendingmódok meghatározzák, hogyan keveredik egy réteg a másik réteggel. Minden blendingmód másképp keveri össze a rétegeket, különféle hatásokat és vizuális eredményeket létrehozva.

Hogy működik?

Amikor egy blendingmódot alkalmazol, a Photoshop minden egyes pixelét kiszámítja a felső és az alsó réteg között, a választott blendingmód képletének megfelelően. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy egy réteg hatása befolyásolja az alatta lévő réteg megjelenését.

Például a Multiply blendingmód (Szendvicspozitív) egy sötétítő hatású mód, amely a rétegek közötti interakció során minden egyes pixel színértékét megszorozza. Ennek eredményeképpen a végső kép mindig sötétebb lesz, mint az eredeti.

• Sötét részek: A felső réteg sötét részei kiemelik és megsokszorozzák az alsó réteg sötét részeit, ezáltal sötétebbé téve azokat.
• Világos részek: A felső réteg világos részei átlátszóbbak lesznek, mivel a világos színek szorzása az alsó réteg színeivel kevésbé változtatja meg az alsó réteg eredeti színeit.

A blendingmódok története

Eredetileg a hagyományos sötétkamra-technikákból és festészeti eljárásokból merítettek inspirációt. Az első digitális képszerkesztő szoftverekben jelentek meg, és azóta számos új módot és lehetőséget kínálnak a felhasználók számára.

Miért jó ez nekünk?

1. Kreatív Szabadság: Lehetővé teszi, hogy különböző rétegeket kombinálj, és egyedi hatásokat érj el anélkül, hogy véglegesen módosítanád az eredeti képet.
2. Effektusok és javítások: Segítségükkel könnyedén létrehozhatsz különleges effekteket, mint például árnyékok, fények, színkorrekciók, és még sok más.
3. Rétegezés és kombinálás: Több kép kombinálása során is hasznosak, például kettős expozíció vagy kollázs készítésénél.

Blendingmódok Csoportosítása

A Photoshop blendingmódjai hat fő csoportba sorolhatók:

1. Normál: Alapvető keverési módok.
2. Sötétítés: Módok, amelyek sötétítik a képet.
3. Világosítás: Módok, amelyek világosítják a képet.
4. Kontraszt: Módok, amelyek növelik a kontrasztot.
5. Összehasonlítás: Módok, amelyek a rétegek közötti különbségeket emelik ki.
6. Szín: Módok, amelyek a színekkel és fényességgel dolgoznak.

Most egy roppan unalmas rész következik, az összes blendingmód bemutatása. De ahhoz, hogy használni tudd őket, nem árt, ha nagyjából tudod, melyiknél mire számíthatsz. Megteheted persze azt is, hogy végiggörgeted az összeset, és vizuálisan választasz, anélkül is látni a hatást, hogy rákattintanál. Hogy tudod ezt megtenni? Válaszd ki a réteget. A Rétegek panelen találod a blendingmód legördülő menüjét (alapértelmezésben ez „Normal”). Kattints a legördülő menüre, és lassan görgesd végig az összes lehetőséget. Ahogy az egérmutatót a különböző blendingmódok fölé viszed, azonnal látni fogod a hatást a kiválasztott rétegen. Nem szükséges kattintani, elég, ha az egérmutatót a blendingmód nevére viszed. Ha kattintasz, azzal beállítod a blendinget, amit persze bármikor meg lehet változtatni.
Remélem, hogy egy-egy példától azért mégsem lesz annyira unalmas:)

Normal (Normál)

• Normal (Normál): Az alapértelmezett mód, amely nem keveri össze a rétegeket.
• Dissolve (Szórt): Véletlenszerűen osztja szét a felső réteg pixeleit az alsó réteg felett.

Darken (Sötétítés)

• Darken (Sötétítés): A sötétebb pixelértéket tartja meg.
• Multiply (Szenvicspozitív): Sötétíti a képet, árnyékokhoz ideális.
• Color Burn (Színégetés): Fokozza a kontrasztot és a színtelítettséget.
• Linear Burn (Lineáris égetés): Sötétít, de kevésbé intenzíven, mint a Color Burn.
• Darker Color (Sötétebb szín): A sötétebb színt választja a két réteg közül.

Ezen a a „Color Burn” (Színégetés) blendingmód van beállítva.

A Color Burn blendingmód a felső és alsó réteg pixelértékeit kombinálva fokozza a kontrasztot és a színeket. A sötét részek még sötétebbé válnak, míg a világos részek sokkal kevésbé változnak. Ez a blendingmód a felső réteg színeit intenzívebbé teszi az alsó réteg színeivel szemben.

A kontrasztot mindenképp növeli, az erőteljes sötétedést lehet csökkenteni például az Opacity (Átlátszóság) csökkentésével.

Lighten (Világosítás)

• Lighten (Világosítás): A világosabb pixelértéket tartja meg.
• Screen (Szendvicsnegatív): Világosítja a képet, jól használható fényhatásokhoz.
• Color Dodge (Színfakítás): Növeli a fényességet és a színtelítettséget.
• Linear Dodge (Add) (Lineáris fakítás [Hozzáadás]): Világosít, de kevésbé intenzíven, mint a Color Dodge.
• Lighter Color (Világosabb szín): A világosabb színt választja a két réteg közül.

Ezen a képen a „Lighter Color” (Világosabb szín) blendingmód van beállítva.

A Lighter Color blendingmód a felső és alsó réteg pixelértékeit hasonlítja össze, és minden egyes pixel esetében a világosabb színt tartja meg. Ez azt jelenti, hogy ahol a felső réteg pixele világosabb, ott az látható, ahol pedig az alsó réteg pixele világosabb, ott az.

Contrast (Kontraszt)

• Overlay (Átfedés): Kombinálja a Multiply és Screen módokat, növelve a kontrasztot.
• Soft Light (Lágy fény): Finomabb átfedést biztosít, lágy fényhatásokhoz.
• Hard Light (Kemény fény): Erősebb kontrasztot ad, drámaibb hatással.
• Vivid Light (Élénk fény): Növeli a kontrasztot és a színtelítettséget.
• Linear Light (Lineáris világosítás): Kombinálja a Linear Dodge és Linear Burn hatásokat.
• Pin Light (Tűfény): Extrém hatást ér el, kombinálva a sötétítést és világosítást.
• Hard Mix (Kemény keverés): Poszterizáló hatást eredményez, intenzív kontraszttal.

A Soft Light blendingmód egy olyan módszer, amely finoman növeli a kontrasztot és a szaturációt. A működése hasonlít az Overlay (Átfedés) blendingmódra, de lágyabb és kevésbé intenzív hatást eredményez. A Soft Light blendingmód a következőképpen működik:

• Sötét részek: A felső réteg sötét részei enyhén sötétítik az alsó réteg részeit.
• Világos részek: A felső réteg világos részei enyhén világosítják az alsó réteg részeit.

Comparative (Összehasonlító)

• Difference (Különbség): Kiemeli a különbségeket a rétegek között.
• Exclusion (Kizárás): Hasonló a Difference módhoz, de lágyabb hatással.
• Subtract (Elvétel): A felső réteg pixelértékeit kivonja az alsó rétegből.
• Divide (Osztás): A felső réteg pixelértékeit elosztja az alsó réteg pixelértékeivel.

A képen a „Difference” (Különbség) blendingmód van beállítva.

A Difference blendingmód a felső és az alsó réteg pixelértékeinek különbségét veszi, és az eredmény a különbség abszolút értéke lesz. Ez a módszer inverz hatást eredményez, ahol a sötétebb színek világosabbá válnak, és fordítva.

• Sötét részek: A felső réteg sötét részei világosabbá válnak az alsó réteg színeivel szemben.
• Világos részek: A felső réteg világos részei sötétebbé válnak az alsó réteg színeivel szemben.

Nyilván nem ez a leggyakrabban használt réteghatásmód, de ilyen is van.

Color (Szín)

• Hue (Árnyalat): Az alsó réteg fényességét és telítettségét tartja meg, a felső réteg árnyalatával.
• Saturation (Telítettség): Az alsó réteg fényességét és árnyalatát tartja meg, a felső réteg telítettségével.
• Color (Szín): Az alsó réteg fényességét tartja meg, a felső réteg színeivel.
• Luminosity (Fényerő): Az alsó réteg színét és telítettségét tartja meg, a felső réteg fényességével.

A képen a „Hue” (Árnyalat) blendingmód van beállítva.

A Hue blendingmód csak a felső réteg árnyalatát (színezetét) alkalmazza az alsó réteg fényességére és telítettségére. Ez azt jelenti, hogy az alsó réteg világossága és telítettsége megmarad, de a színek a felső réteg árnyalatára változnak.

• Fényesség és telítettség: Az alsó réteg (fotó) világossága és telítettsége változatlan marad.
• Szín (árnyalat): A felső réteg (textúra) árnyalata kerül alkalmazásra az alsó rétegre.

Ha mindez nem lenne elég, ott van még az Opacity és a Blend If, de erről majd egy külön cikkben 🙂

Itt most ugyanazzal a fotóval és textúrával mutattam példákat, de persze mindent mindennel össze lehet vegyíteni. Az eljárás, amikor két fotót összeblendingelünk és maszkolunk, gyakran „kettős expozíció” vagy „dupla expozíció” néven ismert. Ezt a technikát eredetileg filmes fényképezőgépekkel használták, amikor két különböző képet kombináltak egyetlen filmkockán. A digitális képszerkesztésben a kettős expozíciós technikát rétegek és blendingmódok segítségével lehet elérni. Erről itt írtam.

Pár régi cikk, amiben tippek vannak arra is, hogy hogyan lehet több blendinget kombinálni.