Fotósuli

Mi köze a fotózásnak az autóvezetéshez? Akkor kezdesz majd jól vezetni, ha nem azon gondolkodsz, hogy mikor válts sebességet és meddig nyomd a kuplungot. Akkor tudsz majd a forgalomra igazán figyelni. A fotózással pont így van. Az alapokat tudni kell, akár a...
Fotósuli – vaku

Fotósuli – vaku

Valamikor elindítottam egy Fotósuli sorozatot, amiből el is készült pár nélkülözhetetlen alap információkat tartalmazó cikk, aztán azóta egy sem. Igazából meg tudom magyarázni:) Most már az igazi fotózás jönne, de valahogy mindig zavart, hogy bizonyos dolgokhoz bizonyos eszközök is kellenek, és hiába mondom én, hogy állvány, külső vaku vagy valami hasonló, ha valakinek nincs, akkor valószínűleg nem érdekli. Most viszont úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább:) Bizonyára vannak, akik igyekeznek jobb gépet, jobb felszerelést vásárolni, mert szeretnek fotózni és képesek is áldozni rá. Belátható, hogy ha a világ legjobb fotósának a kezébe egy pár ezer forintos kompakt gépet adunk, ő sem fog vele nagy csodát tenni. Lehet, hogy jobb lesz, mint ha egy totál amatőr fotózna, de közel sem igazán jó. A legprofibb felszerelés nem olcsó, de azért az nem lehetetlen, hogy szép lassan összeszedegessük a legfontosabb dolgokat. Így most már nem is fogom kihagyni ezeket a cikkeket sem.:)
A másik fontos tudnivaló, hogy én a saját felszerelésemet ismerem. Az azon lévő beállítások más gépen valószínűleg nem pont ott vannak. Szóval nem lehet majd mindent lépésről lépésre leutánozni, mint mondjuk egy Photoshop leckében. Kell a saját cucc ismerete. Az interneten már szinte minden gép használati útmutatóját meg lehet találni, ha a sajátunk nem lenne meg. És állandóan kísérletezgetni kell. Legalábbis annak, akik jobb fotóssá akar válni. Azoknak szólnak ezek a cikkek:) Félreértés ne essék, nekem is rengeteget kell még tanulnom, és meg is teszem, állandóan olvasok szakkönyveket, nézek videókat, kipróbálok ötleteket, és hát vásárolok ezt-azt.

Ennyi elég is volt a bevezetőből, most jöjjön a mai téma, a vakuzás. A digitális gépek nagy részében van felugró vaku, de talán nem véletlen, hogy a legprofibb gépeken nincs, mert gyakorlatilag használhatatlan. Én például soha nem használom, legfeljebb a külső vaku vezénylésére. Hogy miért használhatatlan? Emlékszel még a vörösszemről szóló cikkre? Már ott is emlegettem, hogy ezt bizony főleg a beépített vaku okozza. Ugyanis pont az objektív fölött helyezkedik el, így a fotózott személynek pontosan a szemébe világít. Állítási lehetőség nincs, tehát nem tudjuk szabályozni a fény irányát. Iszonyatos kemény fénye van, ami nagyon nem előnyös eredményt ad. Erősek lesznek tőle az árnyékok, és a fény iránya sem szerencsés. Gyakorlatilag egyetlen egy dolgot tehetünk – ha még nem szántuk rá magunkat egy külső vakura –, hogy valamilyen diffúzort használunk. Sajnos semmilyen előnyöm nem származik abból, hogy Gary Fong-ot reklámozom, de én jó pár cuccát megvásároltam, és mondhatom, kiváló mind. Ez pont nincs meg, hisz nem használom a beépített vakut, de az oldalon lévő videó elég meggyőző.

Dary Fong diffuserEz valamit javít a helyzeten, de nem sokat. Nézzük, ezzel szemben mit nyújt egy rendszervaku. Nekem ez van:

Nikon SB900

(tovább…)

Fotósuli  – objektívek, látószög, gyújtótávolság,

Fotósuli – objektívek, látószög, gyújtótávolság,

Van egy rossz (vagy jó??) hírem. Megint egy csomó fogalommal kell megismerkednünk. Persze ez inkább jó ez, mert sokat tanulunk belőle, és egyébként is igyekszem csak a lényeget megragadni, mindenféle bonyolult elemzés helyett. (őszintén megmondva, az nem is menne:))
Objektív avagy lencse. Szerintem a fény terjedését, és az lencsék szerepét senki sem úszta meg az iskolában, csak ha nagyon utálta a fizikát, akkor igyekezett gyorsan elfelejteni. Kár volt, mert akkor most kezdhetjük elölről:) Azért próbálom egyszerűen, és érthetően.
Annyi biztosan megvan még, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Egészen addig, míg valami útjába nem kerül. Ekkor részben visszaverődik, részben pedig megtörve folytatja útját.
A fényképezésnél ahhoz, hogy az érzékelő lapkára juttassuk a fényt, lencsét, illetve egész lencserendszereket rakunk az útjába. Ezen lencserendszerek milyensége határozza meg, hogy mit is fogunk látni a képen.
Szerintem valami ilyesmi ábra mindenkiben felrémlik.

Nyugi, ennél jobban nem bonyolódunk bele.

(tovább…)

Fotósuli – mélységélesség

Fotósuli – mélységélesség

A mélységélesség az egyik legkreatívabb eszköze a fotózásnak. Kis mélységélességgel kiemeljük a számunkra lényeges dolgot a környezetéből, ezzel a szemlélőt is arra késztetjük, hogy arra a pontra fókuszáljon, amit mi meg szeretnénk mutatni. A nagy mélységélességnél gyakorlatilag minden éles, és ezzel egész más célt érünk el, mint az előzővel. Bár általában elmondható, hogy a kis mélységélességet inkább portékhoz, a nagy mélységélességet inkább tájképekhez használjuk, de azért az ilyen szabályok csak arra jók, hogy megszegjük őket.

A mélységélességgel is nagyon igaz, hogy a kép a fejben születik meg. Előre el kell dönteni, hogy mit is szeretnénk, és aszerint fotózni.

Elméletileg csak a tárgysíkban lévő képpontok tűélesek, de ehhez tartozik előre és hátrafelé is egy olyan tartomány, amelyet élesnek érzékelünk.Na, ez az a tartomány, amit mélységélességnek nevezünk.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mélységélességi tartomány nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy ugye van az élesség síkja, a mélységélesség kétharmada a síktól távolabbi részre esik, míg az egyharmada a sík elé. Talán egy ábra segít a megértésben.

Fentiek értelmében nem feltétlen jó, ha a végtelenbe tekerjük az élességet ahhoz, hogy nagy mélységélességet kapjunk, hiszen akkor a hozzánk közelebbi rész életlenebb lehet. Ha minden a távolban van, pl egy hegy tetején, akkor ez nem okoz gondot, de egy városi fotónál, ahol közel is vannak emberek vagy tárgyak, de a hátteret is élesen akarjuk látni, akkor az élesség síkját egy kicsit vissza kell venni a végtelenből. Bár ettől nem növekszik meg a mélységélességi tartomány, de az mindig jobb, ha a távoli dolog lesz egy kicsit életlenebb, amit egyébént még így is élesnek látunk, mint ha, az, ami elől van.

(tovább…)

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Van még pár alapfogalom, amit feltétlen tudni kell. Az már ismert (ugye ??), hogy mi a blende, záridő, érzékenység. Jöhet a többi. Lesz, amit ismétlek az előző cikkből, de mint tudjuk, az ismétlés a tudás atyja.

Fényérték: Az expozíció az a fénymennyiség, amivel megvilágítjuk a fényérzékeny érzékelőt.Amikor megállapítjuk a helyes expozíciót, akkor a fényérzékenység figyelembevételével megmérjük a szükséges blendenyílást és zársebességet. Az egyszerűség kedvéért van egy olyan fogalom, ami ezt az egészet egy számmal jelöli. Ez a fényérték, vagy Fé. Angolul EV (exposure Value), hátha a gépen úgy szerepel. Gyorsan el is mondom, hogy erre miért is van szükség, mielőtt nagy tiltakozás alakulna ki egy újabb számolgatás miatt. A mért érték ugyanis nem mindig pontos. Van, amikor korrigálni kell. Például a havas tájon készült felvétel tuti rossz lesz, ha automata módban mérünk fényt, és nem korrigálunk. Ennek oka, hogy a sok fehérség megzavarja a fénymérést, kevesebb expozíciós értéket állapít meg, a fotó alexponált lesz, a hó meg ronda szürke a vakító fehér helyett.
1 Fé növelés azt jelenti, hogy a blendét egy szabványos lépéssel nyitjuk, vagy (tehát nem és!) a megvilágítási időt egy szabványos lépéssel növeljük.
Ugyanígy (csak a jobb rögzülés kedvéért) 1 Fé csökkentés vagy egy szabványos lépés blende szűkítést, vagy egy szabványos lépés megvilágítási idő csökkentést jelent.
Talán egy kicsit bonyolultnak hangzik elsőre, de ezt a legjobban pont azoknak kell tudni, akiknek a gépén nincs manuális állítási lehetőség, mert expozíció korrekció -remélhetőleg- akkor is van, és akkor ezzel tudják korrigálni a mért fényt.

Fehéregyensúly, avagy színhőmérséklet.A különböző fényforrások általában a kék és sárga összetevők arányában különböznek egymástól. Erre persze megint van egy elnevezés, a színhőmérséklet. Mértékegysége a kelvin, röviden K. A szabványértékekből sem maradhatunk ki, miszerint a nappali fény 5500 K, a műfény meg 3200 K. A magasabb szám mindig sárgásabb fényt jelent, mint az alacsonyabb. A vaku fénye a nappali fénynek felel meg.

(tovább…)

Oldalak 1 / 5 - 1 2 3 4 5

Pin It on Pinterest

Az oldal további használata esetén beleegyezik a cookie használati szabályzatunkba. Az így nyert adatokat az Ön azonosítására nem, kizárólag szolgáltatásaink javítására használjuk fel. további információk

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close