Vagyis por és karcok. Elsőre az jutott eszembe, hogy mi scrapbook mániások sokszor mit is teszünk egy tökéletes képpel? Jól elöregítjük. Karcokat teszünk rá, meg valamilyen módon megtépkedjük a szélét. Megváltoztatjuk a színvilágát, vintage esetében többnyire barnítjuk.  Nagy mázlista az, akinek valóságos régi fotói lapulnak a fiókban, de lehet ez akár negatív is, amit be kell scennelni. Ilyenkor tényleg tele lehet a kép karcokkal és porszemekkel. A Photoshop-ban természetesen erre is van megoldás.

A retusáló eszközökről volt már összefoglaló cikk, de most egy filtert szeretnék bemutatni. A zajszűrők között található. A Dust and Scratches az egymástól eltérő képpontokat módosítja. A megjelenő ablakban két csúszkát találunk. A Radius (Sugár) azt határozza meg, hogy mekkora legyen az a terület, ahol a program az eltérő képpontokat keresi. A Threshold-dal (határérték) azt állítjuk be, hogy mekkora eltérést tekintsen korrigálandónak. Az eredmény azonnal látszódik, így tudományos hozzáértés nélkül is meg lehet találni a megfelelő értéket. Mivel nagy valószínűséggel nem csak a karcok fognak eltűnni, hanem az egész kép lágyul, rétegmásolattal kezdünk, majd maszkoljuk a szükséges részeket. Nézzük a gyakorlatban.

Ez egy bescannelt fotó, talán ebben a méretben is lehet látni, hogy sok apró fehér pötty, és karc van rajta.

Azért itt egy kinagyított részlet:

Filter > Noise > Dust and Scratches (Szűrők > Zaj > Por és Karc)

Az eremény:

Némi kontrasztemelés és egyenesítés után. Ha még akad rajta javítani való, akkor valamelyik retusáló eszközzel próbálkozhatunk.

És akkor kicsit öregítettem rajta, de már úgy, ahogy nekem tetszik:))

Ezt a szűrőt egyéb retusálásra is használhatjuk. A nagy vitát kiváltó nagymama fotó:

És a Dust és Scratches  szűrővel. Természetesen maszkolva, hogy a hatás csak az arcon érvényesüljön.

Félreértések elkerülése végett, ne csináljunk nagymamánkból guminőt, a kép csak a technika bemutatására szolgál:))