A CEWE-Bingó heti játékában a színekkel kellett valamit variálni. Erre rengeteg lehetőség van a Photoshop-ban, most a HSL/HSB szűrővel próbálkoztam.
Ha a színcsatornákat nézzük, egy RGB képnek Red, Green és Blue (vörös, zöld, kék) csatornái vannak, illetve a palettán még láthatjuk a kompozit RGB-t is.
Az egyes csatornák szürkeárnyalatos képen mutatják, hogy az adott színből hol mennyit tartalmaz a kép. Ahol a legvilágosabb, ott van a legtöbb abból a színből, ahol a legsötétebb, ott a legkevesebb. Ezeket a csatornákat szuperül lehet használni maszkként is. A CTRL nyomva tartása mellett katt a bélyegképre, ezzel kapunk egy kijelölést. Ha most valamelyik korrekciós réteget kiválasztjuk, rögtön ráteszi maszknak a kijelölést, így úgy tudunk egy színt módosítani, hogy az a többi színt nem érinti.
Mivel általában nem tiszta színek találhatók egy fotón, előfordulhat, hogy ott is változás lesz, ahol nem szeretnénk, de ezt a maszk szerkesztésével javíthatjuk. A maszk lényege, hogy ahol fehér, ott mindent átereszt, ahol fekete, ott semmit, a szürke részek meg valamennyit, a szürke mélységétől függően. Itt például fekete ecsettel átkentem, ahol nem akartam változást.
Ennél izgalmasabb megoldás a Filter > Other > HSB/HSL. A Photoshop-ban ez a szűrő nem mindig volt benne alapértelmezetten, ha neked nincs, innen letölthető.
Egy fotóval annyi mindent lehet csinálni, például össze is fonhatjuk:)
Könnyebb szabályosan szerkeszteni, ha a fotót négyzetesre vágjuk, persze nem kötelező. A jelzett funkció ne legyen bekapcsolva, így utólag is lehet a vágott méreten belül az eredeti képet mozgatni.
View > New Guide Layout. Itt be lehet állítani a segédvonalak számát. 6 sor, 6 oszlop. A Gutter a köztük lévő távolság.
Most jön jól, hogy a vágásnál a háttérben megmaradt az eredeti fotó, így lehet igazgatni. Én azt nem szerettem volna, ha a szem elvágódik, ezért a segédvonalak által körülhatárolt nagyobb négyzetekbe igazítottam.
A két ünnep között valószínűleg senki sem veti bele magát a fotószerkesztés ismeretlen részeinek tanulmányozásába, így a heti cikk is csak némi inspiráció lesz, hátha kedvetek és időtök is lesz valamit alkotni. Az inspiráció nem az én oldalam lesz, hanem Daniel Castonguay street photographer képei. A sima utcai fotózást megunva, kreatív utómunkával alakítja felvételeit, melyek így egyedülálló módon adnak vissza hangulatokat, s ezek a manipulált fotók tükrözik vissza azokat az érzéseket, amiket készítésükkor érzett, és érezhetünk mi is, ahogy ránézünk.
Engem lenyűgöz, és persze hiába ismerek mindenféle technikát, ezt azért nem sikerült leutánozni. 🙂 De megpróbálni mindenképp érdemes, mert nagyon kikapcsoló alkotó munka a próbálkozás is.
Egy amszterdami fotót választottam, és itt jön rögtön egy javaslat. Ezek a fotók amellett, hogy nagyon régiek, 800 px-esek, mert egy winchester-halál következtében az eredeti felvételek elvesztek, ezeket meg valahova feltöltöttem, és onnan szedtem le. Az AI Image Enlarger oldalán online módon lehet fotókat felnagyítani jobb minőségben, mint ahogy azt a Photoshop meg tudja oldani. Ingyenesen max. 1200 px fotót tudunk négyszeres méretre nagyítani, vagyis ha van egy kisebb képed, simán nagyíthatsz belőle akkorát, ami pl. beteríti egy fotókönyv oldalát.
Alapkép nem túl izgalmas, ebből csak jobbat lehet csinálni:)
A CEWE-Bingó heti feladata egy régi fotó használata. Vagy, ha az nincs, akkor egy újabb fotót kell öregíteni.
A digitális technikában, scrapbook-ban a vintage terén két dolgot szoktunk művelni. A régi fotókat igyekszünk feljavítani, a hibákat eltüntetni, a szakadást, gyűrődést korrigálni, vagyis minél jobban szeretnénk tökéletessé varázsolni. Sőt, a fekete-fehér képek színezésére is van lehetőség.
Ezzel szemben, ha egy új és egyébként teljesen jó fotóval dolgozunk, azt fekete-fehérré alakítjuk, és teszünk rá gyűrődést, karcokat, csökkentjük a kontrasztját, hogy minél inkább úgy nézzen ki, mint egy régi fotó.
Jó móka egyébként mind a kettő, szóval érdemes kipróbálni.
Mivel épp egy családi fotókönyv készítésén dolgozom, most egy valóban régi fotó javítását fogom megmutatni az Affinity Photo programban.
Kb. 80 éves fotó scennelve. A papír karakterisztikája erőteljesen látszik, a kép kontraszttalan, és foltok is vannak rajta.
A szemcsézettség, mint digitális eszköz az analóg korszakhoz nyúl vissza. Egy film fényérzékeny rétege ezüsthalogén szemcsék halmazából áll. Ez a szemcsézettség hol jobban, hol kevésbé látszódik, de mindig ott van. Amiről ez most eszembe jutott, az Korniss Péter nemrég bezárt kiállítása, ahol a korábbi analóg felvételek mellett megjelentek az újabb, már digitális hordozóról készült nyomatok, és nem lehetett nem észrevenni a különbséget. A kép mondanivalója persze ettől mit sem változik, de aki még fotózott filmes géppel, pontosan érti, mire gondolok:)
És persze ezt a szemcsézettséget hozzá lehet tenni a digitális felvételekhez is, hogy némi nosztalgiával emlékezzünk a filmes korszakra. Egyébként még rengeteg ember fotóz ma is filmre. S bár én már menthetetlenül a digitális fotózás rabja lettem, a legkisebb gyerekem szenvedélyesen fotóz filmre, most éppen a legújabb szerzeményével, egy Mamiya RB 67-tel:)
Mutatok egy bescennelt negatívot. Hogy biztosan jól látszódjon, egy olyat választottam, ami egy több mint 20 éve lejárt filmre készült, így elég szemcsés:)
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
