Ég, ha kék

Ha tervezetten készítünk el egy fotót, megválasztjuk az időpontját. Mondjuk egy épületet akarunk lefotózni, ami a közelünkben van. Megnézzük, hogy esik rá a fény, melyik az ideális időpont, kell-e egyáltalán napsütés, vagy jobb a szórt fény. Aztán várunk. És mikor úgy tűnik, minden adott, odasétálunk, és lefotózzuk.

De mi van akkor, ha nyaralunk? Ott bizony nem választhatjuk meg az időjárást, abból kell kihozni a maximumot, ami ott éppen adódik. Szép lehet egy esős vagy ködös kép is. A probléma akkor van, ha nekünk valamiért mindenképp valami más kell. Mondjuk ez egy munka, és a megrendelő azt szeretné, ha szép kék ég lenne bárányfelhőkkel. De saját magunknak is esetleg egy scrap oldalhoz, hogy a fotókönyvhöz egy más hangulatú kép illene. Nem mondom, hogy érdemes több tucat képpel ezt végigjátszani, de ha csak egy fotót szeretnénk megválasztani, az nem vészes, ráadásul jó móka is. Most egy ilyen kék ég varázsló módszert mutatok be lépésről lépésre.

Itt ez a fotó, szeretem én ezt úgy is, ahogy van, de megnézném, milyen, ha kék az ég. Egész más hangulatú lesz az egész.

Alapfotó

(tovább…)

Fotósuli – vaku

Fotósuli – vaku

Valamikor elindítottam egy Fotósuli sorozatot, amiből el is készült pár nélkülözhetetlen alap információkat tartalmazó cikk, aztán azóta egy sem. Igazából meg tudom magyarázni:) Most már az igazi fotózás jönne, de valahogy mindig zavart, hogy bizonyos dolgokhoz bizonyos eszközök is kellenek, és hiába mondom én, hogy állvány, külső vaku vagy valami hasonló, ha valakinek nincs, akkor valószínűleg nem érdekli. Most viszont úgy döntöttem, hogy ez így nem mehet tovább:) Bizonyára vannak, akik igyekeznek jobb gépet, jobb felszerelést vásárolni, mert szeretnek fotózni és képesek is áldozni rá. Belátható, hogy ha a világ legjobb fotósának a kezébe egy pár ezer forintos kompakt gépet adunk, ő sem fog vele nagy csodát tenni. Lehet, hogy jobb lesz, mint ha egy totál amatőr fotózna, de közel sem igazán jó. A legprofibb felszerelés nem olcsó, de azért az nem lehetetlen, hogy szép lassan összeszedegessük a legfontosabb dolgokat. Így most már nem is fogom kihagyni ezeket a cikkeket sem.:)
A másik fontos tudnivaló, hogy én a saját felszerelésemet ismerem. Az azon lévő beállítások más gépen valószínűleg nem pont ott vannak. Szóval nem lehet majd mindent lépésről lépésre leutánozni, mint mondjuk egy Photoshop leckében. Kell a saját cucc ismerete. Az interneten már szinte minden gép használati útmutatóját meg lehet találni, ha a sajátunk nem lenne meg. És állandóan kísérletezgetni kell. Legalábbis annak, akik jobb fotóssá akar válni. Azoknak szólnak ezek a cikkek:) Félreértés ne essék, nekem is rengeteget kell még tanulnom, és meg is teszem, állandóan olvasok szakkönyveket, nézek videókat, kipróbálok ötleteket, és hát vásárolok ezt-azt.

Ennyi elég is volt a bevezetőből, most jöjjön a mai téma, a vakuzás. A digitális gépek nagy részében van felugró vaku, de talán nem véletlen, hogy a legprofibb gépeken nincs, mert gyakorlatilag használhatatlan. Én például soha nem használom, legfeljebb a külső vaku vezénylésére. Hogy miért használhatatlan? Emlékszel még a vörösszemről szóló cikkre? Már ott is emlegettem, hogy ezt bizony főleg a beépített vaku okozza. Ugyanis pont az objektív fölött helyezkedik el, így a fotózott személynek pontosan a szemébe világít. Állítási lehetőség nincs, tehát nem tudjuk szabályozni a fény irányát. Iszonyatos kemény fénye van, ami nagyon nem előnyös eredményt ad. Erősek lesznek tőle az árnyékok, és a fény iránya sem szerencsés. Gyakorlatilag egyetlen egy dolgot tehetünk – ha még nem szántuk rá magunkat egy külső vakura –, hogy valamilyen diffúzort használunk. Sajnos semmilyen előnyöm nem származik abból, hogy Gary Fong-ot reklámozom, de én jó pár cuccát megvásároltam, és mondhatom, kiváló mind. Ez pont nincs meg, hisz nem használom a beépített vakut, de az oldalon lévő videó elég meggyőző.

Dary Fong diffuserEz valamit javít a helyzeten, de nem sokat. Nézzük, ezzel szemben mit nyújt egy rendszervaku. Nekem ez van:

Nikon SB900

(tovább…)

Vörös-szem effektus

Bizonyára mindenki találkozott fotókon a vörös-szem effektussal, amikor is a felvételen lévő személyek tekintete rémisztően vörössé válik. Ismerjük meg az okokat, majd a lehetőségeket az elkerülésére.
Ezt a hatást a vaku okozza. Vakuval jellemzően sötétben villantunk, amikor is az emberi szem pupillája kitágul. Amennyiben a vaku túl közel van a fényképezőgép objektívjéhez, a kitágult pupillán keresztül pont belevilágít a szemgolyó belsejébe, ami a sűrű érhálózat miatt vörös, és így azt vörösen kivilágítja.
Fentiekből adódóan leginkább a kis pocket fényképezőgépek beépített vakuja az, amire a legjobban jellemző. Érdekesség, hogy gyerekeknek jobban képes kitágulni a pupillája, így náluk gyakrabban fordul elő.
Mit tehetünk az elkerülésére? A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy ne vakuzzunk, de ezt persze sok esetben nem tehetjük meg. Ha lehetőségünk van külső vakut használni, azzal sokat tehetünk a probléma leküzdésére. A lényeg a vaku pozícionálása. Igyekezzünk úgy állítani, hogy ne pont a szembe villantson. Külső vaku esetén ez nagyjából megvalósul mert jóval magasabban van, mint a beépített vaku, így nagy valószínűséggel elkerülhetjük a jelenséget. Ha csak a fényképezőgép beépített vakuját használjuk, nézzük meg, hogy nincs-e a gépen vörös-szem csökkentő funkció. Ilyenkor az történik, hogy a vaku elővillanásokat végez, a fényre a szem pupillája összeszűkül, és mire az expozíció következik, már jóval kevesebb fény jut be a szem belsejébe.
Amennyiben mégis megtörtént a baj, marad az utólagos szoftveres javítás. Számos képszerkesztő programban, és a Cewe rendelőszoftverjében is megtalálható az eszköz, amivel retusálhatjuk a szemet. Nézzük, hogyan.

Photoshop. Ha a Camera Raw ablakot használjuk, már ott is korrigálhatjuk. Az eszközt fent megtaláljuk.

Vörös szem

(tovább…)

Kiegészítő pluginok – Topaz ReStyle

A Topaz pluginok talán a legismertebb, és legelismertebb Photoshop pluginok.  A Topaz Adjust 4-ről már volt is cikk, bár azóta már kijött az 5-ös verzió is. De van jó pár, amit érdemes kipróbálni. A trial 30 napig korlátozás nélkül használható, szóval nincs veszíteni valónk. Ha végül nem is vesszük meg, egy hónapig van lehetőségünk játszadozni vele. Annyi idő alatt simán elkészül egy fotókönyv is. 🙂

Egy kattintással változtathatjuk meg a fotónk hangulatát. Ehhez többszáz preset, vagyis előre elkészített beállítás áll rendelkezésünkre, amit természetesen tovább alakíthatunk tetszésünk szerint.

Legfrissebb termékük a ReStyle, a letöltési oldalról tudod egy email megadásával begyűjteni. Telepítés után a filterek között található. Ha egy fotóra behívjuk, ez a kép fogad:

Topaz ReStyle kezelőfelület

Vegyük sorra. Bal oldalt vannak a preset-ek, különböző csoportokba szedve. Épület, divat, grafika,tájkép, hangulat, éjszaka, portré, tengeri és utcai fotók, illetve vízalatti felvételek szerepelnek a listán, de szerintem érdemes az összesbe belenézni, bármilyen fotóról is van szó. Ezekhez a megjelölésekhez különböző színpaletták tartoznak. Pontosabban 5 szín, ami a fotó 5 különböző tónusára hat. Elég fölé vinni az egeret, és máris látszik a hatás, ha a nagy fotón is szeretnénk látni, akkor rá kell kattintani.  Az egyes színpaletták bal szélén lévő kis csillagra kattintva, betehetjük a kedvenceink közé. Az alján lévő plusz jelre kattintva meg el is tudjuk menteni a módosított hatásokat, hogy később is tudjuk használni. Ha egyszerre többet is szeretnénk látni, akkor katt a Presets ablak jobb felsó sarkában a kis négyzetes ikonra.

Topaz ReStyle grid

(tovább…)

Photoshop a legelejétől – színkorrekció

Photoshop a legelejétől – színkorrekció

A színes fotózáshoz értelemszerűen markánsan hozzátartoznak a színek. És ezeket korrigálni kell, ugyanis nagyon sok esetben a fotón nem azok a színek jelennek meg, mint ami a valóságban volt. Ráadásul a szemünk elég rendesen képes korrigálni az adott helyen, ha valamiről tudjuk, hogy fehér, nagyjából képesek vagyunk fehérnek is látni, aztán a fotón kiderül a brutál eltérés. A fényképezőgép sajnos nem úgy működik, mint a szemünk. 🙂

Az, hogy pont olyan legyen egy kép, mint a valóság, nagyjából a lehetetlennel egyenlő. De ha belegondolunk, magát a valóságot is egészen különbözően érzékelik az emberek. Jó, persze ha valaki  zöldnek látja a pirosat, ott más probléma van, de esetleg más árnyalatot érzékel, másképp hatnak rá a színek, így mást tart valóságosnak.

Színhelyesnek akkor ítélhetünk egy képet, ha ránézünk (meg még pár ember), és úgy gondoljuk, hogy ez így jól néz ki. Azért ez sem igaz minden esetben, mert műszaki felvételnél vagy például festménynél fontos lehet a tökéletesség (ami nincs). Ilyenkor kimérve a szürkét, annak bizony szürkének kell lennie. Ilyenkor már csak az a gond, hogy 10 monitorból tízféleképp fog kinézni az egyébként majdnem tökéletes kép. Ahhoz, hogy mi magunk közelítsünk a tökéleteshez, rendszeresen kalibrált, jó minőségű monitor is kell, és akkor legalább azt elmondhatjuk, hogy nálunk tuti jó, ha másnál nem ilyen, arról már mi nem tehetünk. És akkor a nyomtatással nem is bonyolítom tovább a kérdést, mert ott még szinkronban kell lennie mindennek mindennel.

A látható fénynek egyik jellemzője a hullámhossz. A különböző hullámhosszakat a szemünk különböző színekként érzékeli. Az emberi szem számára látható tartomány 400 – 700 nanométer.

Photoshop színek

Ebben a színképben lévő összes szín meghatározható egy hullámhosszal.  Természetesen a valóságban nincsenek tiszta színek. Bármit fotózunk, különböző hullámhosszú fények keveredésében tesszük.

A színeknek három tulajdonsága van:  színezett, telítettség és világosság. Hue, saturation és luminance. HSL. Aki szorgalmasan olvassa a cikkeket, ezzel már bizony találkozott többször is. Például kedvenc Camera Raw-mban.

Photoshop színek

(tovább…)