Fotózási tippek őszre

Fotózási tippek őszre

Talán a legszebb évszak a fotózáshoz. Azok a színek! Élénkvörös, mély narancs, sárga, a zöld minden árnyalata, és mindehhez az ég ragyogó kékje. Elképzelni sem lehet szebbet.   Próbáljuk meg elkapni az érzést, megragadni a pillanatot, és megörökíteni valamit abból a varázslatból, ami a szemünk elé tárul. Ehhez szeretnék pár ötletet adni,  a teljesség igénye nélkül. Előfordulhat, hogy a fényképezőgépünk nem alkalmas arra, amiről írok, akkor válasszunk egy másik tippet:)

  1. Fényképezzünk az arany órában.  Mit is jelent ez?  Az első és utolsó napfényes óra, amikor is különösen szépek a fények, még ragyogóbbak a színek, még varázslatosabb a természet.  Hogy ez az adott helyen mikor következik be, vagyis, hogy tervezni tudjuk a fotózást, megnézhetjük a Golden Hour oldalon.   Akinek iPhone telefonja van, arra is le tudja tölteni ezt az alkalmazást, így mindig kéznél van az információ.
    Őszi fotózási tippek
  2. Ügyelj a kompozícióra! Fényképezhetünk egy egész erdőt, vagy csak egy levelet is.  Nagy területet, pl.  erdőt csak akkor érdemes fotózni, ha átjárja a fény, és előhozza a vibráló színeket. Az apró részleteknek különleges hangulata van.
    Őszi fotózási tippek
    (tovább…)

Photoshop – Variations

A Photoshop egyik igen hatékony és egyszerű eszköze a fotók korrigálására. Hogy eddig miért is nem esett róla szó? Igazság szerint, nem jutott eszembe, mert sosem használom:)  Mivel Raw-ban fotózok, a Camera Raw-ban végzem el a legtöbb beállítást. Ettől még a Variations nagyon jó, szóval ismerkedjünk meg vele.

Megnyitunk egy fotót, majd Image > Adjustments > Variations (Kép > Korrekciók > Változatok), és ez az ablak jelenik meg.

Photoshop Variations (tovább…)

Photoshop CS6

Raktam volna száz felkiáltójelet a cím után, de annyi nem fér el, egy-kettő meg nem fejezi ki, hogy mennyire klassz már az új Photoshop!

A múlt heti cikkben tettem utalást rá, hogy épp kijött a CS6 bétája, aminek próbaverzióját Adobe ID regisztráció után bárki letölthet az Adobe oldaláról. Persze azonnal letöltöttem, és azóta is szorgalmasan ismerkedem vele. Rengeteg újdonságot tettek bele, egy cikkbe képtelenség lenne az összeset bemutatni, így hagyok belőle a jövő hétre is:)

 1. Megjelenés. Már a megnyitáskor meglepetés ér minket, mert egy szépséges sötét felület jelenik meg, és az ikonokat is mind újrarajzolták. (Tegyük hozzá, ez 1800 ikont és 250 kurzort jelent)  Akinek mégsem tetszik, többféle módon is meg tudja változtatni.  (az ikonokat nem, csak a háttér színét 🙂 Egyrészt az Edit > Preference > Interface résznél, illetve, ha meg van nyitva egy kép, jobb klikk a háttér részen.  A változást azonnal látjuk, így könnyen el tudjuk dönteni.

Photoshop CS6 Interface

Talán apróságnak tűnik, de nagyon hasznos, hogy a Presets-eket (beállításokat) automatikusan átteszi a CS4-CS5 verziókból. (feltéve persze, ha van ilyen a gépen)

2. Automatikus mentés, háttérbe mentés. Ha mindenhez felkiáltójelet, vagy kiemelést teszek, azzal lesz tele a cikk! Végre vége az elveszett munkának! Kivel nem fordult még elő, hogy dolgozott, dolgozott, csak éppen menteni felejtett el. Aztán valami miatt lefagyott a Photoshop, és odaveszett a munka. A CS6-ba berakták az automata mentést, megadhatjuk, hogy hány percenként mentsen. Kipróbáltam, működik:)

Photoshop CS6 Auto Save

(tovább…)

Fotók élesítése

Sokszor és sok helyen fordult elő a cikkekben az élesítés, de összefoglaló bejegyzés nem volt róla. Pedig nagyon fontos része a fotózásnak. Élesíteni nagyon sok esetben kell. A legtöbb digitális tükörreflexes gépbe beraknak egy anti-alias nevű szűrőt, hogy a moiré (oda nem illő színhatások) negatív hatását csökkentsék. Ez viszont az egész képen egy kis lágyulást eredményez, vagyis veszít az élességéből.

Érdekességképp megemlítem, hogy a Nikon most megjelent D800-as gépét két változatban hozták ki, az egyikben van ilyen szűrő, a másikban nincs.

De maradjunk az élesítési technikáknál.

Természetesen nem a totál életlen képekről beszélek, mert azt már hiába élesítjük. A jól elkészült képeken viszont sokat javíthat, ha valamelyik élesítési módszerrel próbálkozunk. Élesíteni akkor is kell, ha pl a webre kicsinyítjük a fotónkat, mert a kicsinyítés ugyanúgy minőségromlással jár, mint a nagyítás, és muszáj javítani rajta. Rengeteg módszer van, megpróbálom legalább egy részét összeszedni. Lehet, hogy ezeken a kis képeken nem annyira lehet majd észrevenni a változást, illetve az egyes technikák közti különbséget, de ha kipróbáljátok, akkor megtapasztaljátok, hogy melyik milyen.

1. Camera Raw

Az alap nálam a RAW, vagyis hogy abban fotózok, de ugye arra még mindenki emlékszik, hogy simán be lehet hívni jpg-t is a Camera Raw-ba. Persze ilyenkor a lehetőségeink jelentősen csökkennek, de azért sok mindent meg lehet csinálni. Szóval  eldönthetem, hogy már a Camera Raw-ban élesítek, vagy majd a legvégén. Ha olyan típusúak a képek, amivel nem szándékozom hosszasan foglalkozni, pl. egy rendezvény fotózás,  akkor a legjobb választás a Camera Raw. Szuperül lehet benne maszkolva élesíteni. Az Alt lenyomása mellett a Masking csúszkát addig húzzuk jobbra, míg csak azok a vaonalak maradnak fehérek, amelyeket élesíteni akarunk. A többit békén hagyja. Photoshop Camera Raw Sharpening

  (tovább…)

Infravörös fotózás Photoshopban

Némi alapinfó, mert ezt azért nem a Photoshop találta ki:)  A szemünk csak bizonyos tartományban érzékeli a napból érkező különböző hullámhosszú elektromágneses sugárzást. Ez kb. 400 nm (nanométer) és 780 nm közé esik. Ahogy a képen is láthatjuk, innentől kb. 1 μm-ig (micrometer) beszélünk az infravörös tartományról.

Csak hogy idegesítsem a fizikát utáló népeket, 1 méter egyenlő 1 000 000 000 nm-rel, és 1 méter egyenlő 1 000 000 μm-rel, szóval egyik kisebb, mint a másik:)

Infrared tartomány

A szemünk számára láthatatlan tartomány megörökítése nem mai találmány. Az első infravörös fényre érzékeny fotólemez elkészítése még 1910-ben történt. Mivel a sötétben látás képessége a katonaság számára felmérhetetlen lehetőség volt, igen intenzíven fejlesztették a technikát. Hosszú idő telt el addig, míg ebből olyan film lett, amit egy fotózást kedvelő ember is fel tudott használni. A Kodak High Speed Infrared filmje 1954-ben került forgalomba, ezt már elég használhatónak lehet nevezni. Ezek a filmek mindig jóval drágábbak voltak a normálisnál, ráadásul gyorsan megromlottak,  így csak egy szűk réteget érintettek meg, akik művészi felvételeket készítettek ezzel a technikával.

Ugorjunk egy nagyot, nem akarok belebonyolódni a kérdésbe. A digitális fotózás nagy változást hozott, mert az érzékelő szenzor képes látni az infravörös fényt is, de mivel ez igencsak rontaná a normál fotó minőségét, kiszűrik ezekeket a sugarakat egy  IR zárószűrővel. Ennek kivédésére vagy egy speciálisan átalakított gép, vagy egy infraszűrő használata adhat lehetőséget. Senkit nem akarok egyikre sem rábeszélni, csak hogy legyen valami fogalmunk a témáról.

Hogy mitől érdekesek ezek a fotók? A látható fényben világos tárgyak IR-ben sötétek lesznek, amelyiknek meg sötétnek kellene lennie, az meg világos. És ez igen különleges képeket eredményez.

Ennyi bevezető után naná, hogy eljutunk a Photoshophoz, amivel nagyon jól lehet imitálni ezt a hatást. Megközelítőleg sem lesz olyan szép,  mint egy „igazi”, de ha olyat még úgysem láttunk, akkor nem észlelhető a különbség. 🙂

Mutatok pár oldalt inspirációként (meg ilyen jókat úgysem tudok csinálni:)) , majd jön egy-két tipp. A képre klikkelve eljutsz az eredeti oldalra, ahol még több szuper fotó található. (Ezek között van igazi, és PS-ben létrehozott is.)

Infravörös fotó

(tovább…)