Lomo

Írhattam volna erről a Cross Processing kapcsán is, mert digitálisan hasonlóan oldható meg, de aztán úgy gondoltam, megérdemel ez egy külön bejegyzést.

Ennek a kezdete is a filmes korszakba nyúlik. Igazság szerint én sosem próbáltam, mert valahogy túl őrültnek tűnt, és jobban tiszteltem a szabályokat, mintsem megszegjem őket. De attól ez még nagy dili, s ha már nem is veszünk hozzá gépet, a hatást persze lehet képszerkesztővel imitálni.

Mikor kerestem ezt a fotót, kiderült, hogy a FED-2 típusú gépet is újra gyártják. Ez is egy orosz gép, 1955-1970 között kb. 2 millió darabot gyártottak belőle. Érdekessége számomra, hogy Apukámnak ilyen gépe volt, és én is ezen fényképeztem először:) Szóval én már akkor lomoztam, amikor még ki sem találták:)   A gép még megvan, még az is lehet, hogy veszek bele egy tekercs filmet.

(tovább…)

HDR technika

A fórumban vetődött fel a kérdés, ezért úgy gondoltam írok róla.

A HDR (High Dynamic Range) technika a digitális fotózással született. A filmes gépek nagyobb dinamikai tartományt voltak képesek (jó, van, aki még most is azzal fotóz) megjeleníteni, ami azt jelenti, hogy sokkal több részletet lehetett látni az árnyékos és a nagyon világos területeknél.
Ezt a 8 bites (de még a ritkább 16 bites) digitális gépek rosszabbul oldják meg. Persze a technika rohamosan fejlődik, egy idő után talán már nem is lesz miről beszélni, mert a gép majd képes lesz úgy korrigálni, mint a szemünk. És pont emiatt van szükség az egészre, ugyanis a szemünk (és az agyunk persze) képes arra, amire a gép még nem. Viszont jó lenne a fotón is azt látni, mint amit a valóságban érzékeltünk. Na, erre való a HDR technika.
Természetesen a fotózásnál kezdődik a történet. Ha Raw-ban fotózunk, egy képből is lehetséges hdr-hez hasonlatos felvétel összehozni, hiszen a raw sokkal több informásciót képes tárolni, mint a jpg-nek mentett kép. Ebben az esetben egy képből készítünk a Camera Raw-ban több változatot, és az lesz az alapja a további munkának. (akinek ez kínai, az a fent linkelt cikket olvassa el.

A Photoshop CS5 már egy fotóból is képes hdr típusú képet készíteni, ezt az Image>Adjustments>HDR Toning-gal (Kép> Korrekciók> HDR tónusbeállítás) érhetjük el.

A panorámafotózásban elengedhetetlen, hogy ne kelljen több expozíciót használni, hisz 360 °-ban körbe biztosan van nagyon sötét, és nagyon világos rész. Töredelmesen bevallom, hogy én inkább maszkolom a képeket, mert eddig még mindig ez bizonyult a legszebb megoldásnak, de azért megmutatom, hogy hogyan működik.

Mint írtam egy raw is ad némi lehetőséget, de az igazi, ha több felvétel készül. Ehhez a legjobb az állvány. Persze nem mindenki mászkál állvánnyal, vész esetén lehet próbálkozni kézből fotózással is.

Itt például olyan nagy volt a fénykülönbség, hogy 7 felvételt készítettem.

(tovább…)

Zajcsökkentés

A digitális zaj fogalmával a Fotósuliban már találkoztunk.  Hogy ne is nagyon kelljen keresgélni, másolom az idevonatkozó részt.

Érzékenység: A fényérzékeny felületek (CCD, CMOS, stb.) érzékenysége a fényre. Kisebb érzékenységnél hosszabb expozícióra, míg nagyobbnál kisebbre van szükség. A jelenleg elterjedt megnevezése ISO. Alapértéke általában 100. A fényérzékenység növelését úgy érik el a digitális gépeknél, hogy a beérkező jeleket az elektronika felerősíti. Sajnos nem csak a hasznos jeleket, így a kép zajos lehet. Egyszerűbb gépeknél hiába van feltüntetve magas ISO érték, ha azt használjuk nagyon zajos képet kapunk, amin ugyan lehet valamennyit korrigálni, de a minősége nem lesz túl jó. Azok a gépek, amik magas ISO-n is jól dolgoznak elég sokba kerülnek.

Szerintem már mindenki találkozott ezzel a jelenséggel. Különösen a gyenge fényviszonyok között készült fotókon figyelhető meg. Tiszta zavaros lesz tőle a kép, tele vörös, zöld és kék pöttyökkel. Persze amennyiben színes fotóról beszélünk. A fekete-fehérnél sem ússzuk meg, de ott nem színes a zaj, de ettől még van. Mint írtam, a drágább gépek jobban viselik a magas ISO értéket, de azért ott is szükség van némi korrekcióra.

Aki használja a Camera Raw-t, már ott is talál ehhez megfelelő eszközt. Jobb híján gyorsan fotóztam egy zajos képet. Szikrázó napsütésben:) Mivel az ISO-t 6400-ra állítottam, sikerült is.

Először a Camera Rawban próbálkoztam. Itt öt csúszkát találunk.

Luminance (világosság): A világosságbeli zajhoz.

Luminance Detail (világosság részletessége):  A  zaj küszöbértéket határozza meg. Nagyobb értéknél több részlet marad meg, de a kép zajosabb, kisebbnél fordítva, a zaj kisebb, de a részletek elveszhetnek.

Luminance Contrast (világosság kontraszt): A világosság kontrasztjának küszöbértéket lehet itt állítani. Nagyobb értéknél kontrasztosabb a kép, de zajosabb, kisebbnél meg fordítva.

Color (szín): A színbeli zajt csökkenti

Color Detail (színrészletesség): A színzaj küszöbértékéhez. A nagyobb érték részletes színszegélyek, de színfoltok, kisebbnél ezek a foltok eltűnnek, de elmosódnak a színek.

A beállításhoz feltétlen legalább 100 %-ra állítsuk a képet, hogy jobban lássuk az eredményt.

Én most 300 %-ra tettem, hogy ebben a méretben is kijöjjön a különbség.

(tovább…)

Burn, Dodge és Sponge Tools

avagy magyarul színégető, fakító, és színtelítettség eszköz. Igazság szerint ezeket a funkciókat én igen ritkán használom, ennek az az egyszerű oka, hogy kizárólag raw-ban fényképezek, és így a Camera Raw ablakban szinte minden korrekciót el tudok végezni.

Mutattam én már bonyolult technikákat, amikhez rétegmásolat, blending, maszkolás kellett, ezekkel az eszközökkel viszont ezek nélkül is gyorsan látványos eredményt érhetünk el. Természetesen azt azért nem mondom, hogy ez az eredmény veri a precízebb megoldásokat, de sok esetben, kisebb korrekciókra tökéletesen megfelel.

A Photoshop CS4-es verziójától különösen, hiszen ott már bekerült a Protect Tones  (árnyalatok védelme) , ami szebb eredményt ad.

Az eszköztárban található ikon jobb alsó sarkára kattintva, megjelennek a választható eszközök.

A Dodge Tool (Fakító eszköz) a kép egyes területeinek világosítására való.

A Burn Tool (színégető eszköz) pedig sötétítésre.

A Sponge Tool  egy terület színtelítettségét növeli vagy csökkenti. Amennyiben ezt az eszközt egy fekete-fehér képen használjuk, akkor a növeli vagy csökkenti a kontrasztot.

Ez a változtatás talán egy percet vett igénybe:

(tovább…)

Shadow/Highlight avagy árnyék/csúcsfény

Igazság szerint a Curves (görbék) rejtelmeiről akartam írni. Ez egy remek eszköz a képek korrigálására, viszont PS-ért kevésbbé rajongók általában sikítófrászt szoktak tőle kapni. Pedig közel sem bonyolult, és pontos munkát eredményez. Tény, hogy kicsit ismerkedni kell vele, de mivel nem?
Szóval senki ne reménykedjen, hogy nem következik hamarost ez a téma, de előbb egy egyszerűbb korrekciót mutatok be, amivel javítani tudunk az árnyékos és világos területek viszonyán. Ennek megfelelője természetesen megvan a Camera Raw ablakban is, aki már raw-ban fotóz, ott végezze el ezeket a javításokat.
Adva van egy fotó, ami a helyzetből adódóan alul árnyékos, fent meg lehetne sötétebb.

Most akár rögtön választhatnánk az Image>Adjustments>Shadow/Highlight  funkciót, de akkor visszavonhatatlan változást okoznánk a képen. Ez persze nem igaz, mert History-ban visszaléphetünk, vagy eleve készítünk egy másolatot a képből, és akkor nem kár érte, ha elrontjuk. Mondjuk úgy, hogy ez nem egy elegáns megoldás, és miután mi törekszünk a profibb technikák irányába, először az alapképből Smart Objectet fogunk készíteni. Nem véletlen hívják ezt Nondestructive editing-nek, azaz visszafordítható képszerkesztési eljárásnak. Ezt úgy érjük el, hogy jobb klikk a rétegpalettán a kiskép mellett, majd válasszuk a Convert to Smart Object (Konvertálás intelligens objektummá) lehetőséget.

(tovább…)