A héten borítótervezés a feladat, ami nekem kapóra jött, mert épp készül egy fotókönyv. A borító valahogy mindig a végére marad, ötletem általában semmi, aztán nem is nagyon tetszik a végeredmény:) Mutatom hogy készült, mert van benne pár olyan ötlet is, amit persze nem csak egy borítón lehet használni.

Hosszas keresgélés után Rebecca McMeen egy hátterét választottam. Vízszintesen tükröztem, Úgy raktam egymás mellé, majd az egészet függőlegesen is átforgattam, mert úgy jobban tetszett.

Nem akartam túlbonyolítani a dolgot, leginkább csak a dátumot terveztem ráírni. Ehhez egy laza, firkálós stílusú betűtípust választottam, Heartwell a neve.

Ez olyasmi, mint ha ecsettel lenne odahúzva, így azt gondoltam, hogy teszek rá egy vízfesték hatású textúrát. Szerencsére volt a készletben, így még keresgélni sem kellett.

Nagyon jó megoldás textúra helyett watercolor style-t használni, én ezeket leginkább az Anna Aspnes sablonoknál a különböző pacákra szoktam alkalmazni, mert pillanatok alatt végig lehet kattintgatni egy csomón, nem kell ráhúzni, kidobni, újat keresni stb.

A styles palettán tulajdonképpen a Layer Styles ablakban létrehozható hatások mentett verzióit találhatjuk meg, így, ha kiválasztunk egy style-t, és a rétegpalettán rákattintunk, módosítani is tudjuk. Jelen esetben a mintázat méretét, átlátszóságát és blendingjét.

Egy kis Layer Style következett, mégpedig az Inner Shadow. Színt a textúráról vettem, a blendinget meg Color Burn-re állítottam, így egy kis keretet adtam a számokhoz.

A 0 és az 1 összeér, amit persze megoldhattam volna úgy is, hogy széthúzom a karaktereket, de inkább más megoldást választottam. A text réteget a textúrával együtt egy csoportba húztam, abból egy másolat, de ott átírtam, hogy csak egy 1-es legyen. Így már a két számjegy nem folyik egybe, hanem külön van.

Ha már külön van, egy kis árnyékkal is megerősítettem ezt. Az alsó szövegréteg fölé egy üres réteg, ami Clipping Mask-kal kapcsolódik a szöveghez, és egy fekete ecsettel sötétítettem, ahol kell. A Clipping Mask miatt bátran lehet ecsetelni, máshova nem kerül belőle, csak a számra.

Ha már vízfesték, tettem köré pár pacát ecsettel, amire szintén ráhúztam a textúrát.

Kipróbáltam árnyékkal, a normál verzió nem tetszett, így inkább alá tettem. A valóságban ugyan nem lehet ilyen árnyéka egy festett akárminek, de mit tegyek, ha ebben semmi kivetnivalót nem találtam:) Egy külön rétegre tettem lágy ecsettel egy nagy pöttyöt.

Majd a Free Transform-mal összenyomtam, méreteztem.

Ha kell, lehet még egy kis Blur → Gaussian Blur, és az átlátszóságot is lehet csökkenteni. Találtam még egy elemet a készletben, ami tetszett, azt is felraktam a borítóra.

Ezen a ponton eszembe jutott, hogy mégis lehetne fotót is használni. Ehhez négyzetes kijelölés (ehhez a Shift-et kell nyomni), majd egy rétegen kitöltöttem feketére, bár a szín lényegtelen, ez csak sablonként fog működni. Layer Style-lal széles keretet tettem rá, színt a háttérből vettem.

Az Alt és Ctrl lenyomásával a mozgató eszközzel könnyen lehet másolatot húzni belőle. Az újabb Photoshop közben mutatja is, hogy mikor van azonos távolság az elemek között.

Kis árnyék is kell, de nem akartam teljesen egyformát, így mindegyikre másfélét tettem. Az alap az, hogy a keret alá egy réteg, kijelölés, kitöltés feketével, Edit → Transform → Warp-pal torzítás, majd Filter → Blur → Gaussian Blur, és az átlátszóság beállítása. Egy perces videó:

Hol ide, hol oda tettem az árnyékot.

Fotók, és még egy-két elem következett, és késznek nyilvánítottam.