A karácsonyi hangulat megörökítése nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé,  ezért is szeretnék segítséget adni azoknak, akiknek nincs gyakorlatuk még az ilyen témákban. Még van egy kis idő, érdemes addig is kipróbálni, és a fényképezőgépünknek megfelelően kikísérletezni a megfelelő technikát. A legtöbb esetben a vaku szóba sem jöhet. Természetesen, ha a fa alatt rohangáló gyerekeket fotózzuk, nem nagyon hagyhatjuk ki, de pár hangulatfotót a fáról,  csillagszóróról, gyertyafényről mindenképp érdemes készíteni.

Hogyan?  A legideálisabb, ha van állvány, és távkioldó. Ha nincs, akkor sincs nagy baj, nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak.

Ha nincs állvány, valami sík felület is megteszi.  Alakítsunk ki egy helyet, ahonnan pont azt látja a gépünk, amit le szeretnénk fotózni. Ha nincs távirányító, nézzük meg, hogy van-e a gépünknek önkioldója, az késleltetve exponál, így ha a gomb lenyomásával meg is mozdul a gépünk, van ideje, „megnyugodni”. Az expozíciós időt legjobb kikísérletezni, készítsünk pár próbafelvételt. Talán nem ismeretlen az érzékenység kifejezés. Tudományos magyarázatba most nem mennék bele,  általában 100 ISO az alapérték, és egy lépcső duplázódó érzékenységet jelent. Sajnos a kisebb gépekkel nem érdemes 200 ISO fölé menni, a felerősödő  zaj miatt.  Legjobb utánanézni gépünk adatainak. A komolyabb, tükörreflexes gépek még igen magas érzékenységen is kiváló képet készítenek.

Ha az ISO-t nem tudjuk emelni, akkor csak a blende és az exponálási idő marad, amit be kell állítanunk. Minél nagyobb a blendenyílás, annál több fényt ereszt be, így rövidebb exponálási idő szükséges. A blende nyitásával viszont jelentősen csökken a mélységélesség. Magyarázom. Fényképezésnél mindig egy adott síkra állítjuk az élességet,  de a képen bizonyos határon belül a  közelebbi és távolabbi részek is élesek lesznek. Ez a térbeli mélység a blende nyitásával csökken. Sokszor persze kifejezetten ezt szeretnénk elérni, hiszen az eléletlenedő háttér kiemeli a témát. Legegyszerűbb kipróbálni, hogy biztosak legyünk a beállításokban, de én bátran javaslom, hogy fejben is gondoljuk át az elméletet. Amikor még csak filmes gépeket használtunk, nem lehetett azonnal a számítógépen megnézni az eredményt, így az ember akarva-akaratlanul is nagyobb rutinra tett szert, mint most, amikor egy témára nem gond ezer variáció készíteni.

A családi fotókkal ellentétben, ezeket a fotókat akkor is el lehet készíteni, amikor már a „nagy rumli” lement, a többiek elmentek sétálni, mi meg alkotunk pár hangulatfotót, amit aztán ragyogóan fel tudunk használni a scrapbook oldalainkon.

Ha a témával kapcsolatban bármilyen kérdés felmerül, a fórumban közösen meg tudjuk beszélni.