Affinity Photo 2 2. rész

Affinity Photo 2 2. rész

Az Affinity Photo újdonságait itt kezdtem ismertetni, most jöjjön a folytatás.

Roncsolásmentes raw szerkesztés

Segítségével bármikor vissza lehet menni és megváltoztatni a nyers kép beállításait, még akkor is, ha további rétegeket vagy beállításokat adtunk a fájlhoz. A szoftver azt is lehetővé teszi, hogy a fájlméret csökkentése érdekében a dokumentumfájl beágyazását vagy a külső linket válasszuk.

A kimeneti opció alapértelmezés szerint pixel réteg, ami azt jelenti, hogy amikor a Develop-ra kattintasz, a nyers fájlban végrehajtott módosítások rögzítve lesznek, és nem lehet később változtatni.
Két további lehetőség van a RAW Layer Embedded (nyers beágyazott réteg) és a RAW Layer Linked (nyers réteg összekapcsolva)

Beágyazás

Az eredeti fájl másolata beágyazódik a dokumentumba. Ennek eredményeképpen nincs mód annak ellenőrzésére, hogy az eredeti fájl később módosul-e, de a fájl a dokumentummal együtt marad, amikor az áthelyezésre kerül.

Linkelés

A beágyazás helyett a dokumentum és a lemezen lévő fájl között egy link jön létre, amely lehetővé teszi a dokumentum frissítését. A linkelt fájl soha nem kerül tárolásra a dokumentumban. Ha a dokumentum legutóbbi megnyitása óta egy vagy több összekapcsolt fájlt áthelyezel vagy átnevezel, a dokumentum következő megnyitásakor a rendszer felszólít a fájl megkeresésére.

Live Mesh Warp

Az eddig is létező Mesh Warp Tool és a Live Mesh Tool között az a különbség, hogy az élő szűrő lehetővé teszi, hogy a hatás az első alkalmazás után bármikor szerkeszthető (vagy eltávolítható) legyen, az eredeti kép összes pixeladatát felhasználva. Ezzel szemben a Mesh Warp Tool újra alkalmazható ugyan, de minden alkalommal a már eltorzított képet használja, így hasznos pixeladatok veszhetnek el.

olvasd tovább
Photoshop 2023

Photoshop 2023

Az Adobe Max rendezvény minden évben bemutatja az Adobe-család programjainak frissítéseit, és így volt ez az idén is. Akinek előfizetése van, azonnal le is tölthette, és persze ki is próbálhatta az újdonságokat.

Talán a leglényegesebb az Adobe Sensei AI fejlesztései révén a jobb minőségű objektumkiválasztás. Csak az egérmutatót kell az objektum fölé vinni, majd kattintani. Persze nem mindig tökéletes, akkor a Select and Mask segítségével lehet korrigálni rajta.

Eddig is könnyen el lehetett tüntetni felesleges részleteket egy fotóról, ez most még egyszerűbbé vált. Elméletileg:) Gyakorlatilag több képen kipróbáltam, és messze nem tökéletes. Shift + Backspace a billentyűkombinációja, vagy jobb klikk és Delete and Fill Selection-re kitölti ugyan, de ahogy a videón is látszódig, közel sem jó az eredmény. A Content-Aware Fill egyelőre sokkal jobb.

olvasd tovább
Fine Art

Fine Art

A Fine Art fotózásra nincs pontos meghatározás, de abban biztos vagyok, hogy a blogon lévő cikkek közül rengeteg olyan van, amit használni lehet egy Fine Art utómunka során.

Ha például egy utazásról készítünk fotókönyvet, a fotókon általában csak minimális korrekciót végzünk. Tulajdonképpen ebben az esetben az a lényeg, hogy dokumentáljuk az eseményeket. Nem szükséges, sőt nem is javasolt, hogy megváltoztassuk a valóságot. A fotó pont úgy nézzen ki, ahogy az az adott pillanatban volt. Lehet rajta kicsit alakítani, hisz a fényképezőgép nem úgy „lát”, mint a szemünk, de pl. az égbolt lecserélése egy teljesen másmilyenre, már nem az emlékek megőrzését szolgálja.

A Fine Art viszont nem arról szól, amit a fényképezőgép lát, hanem amit az alkotója elképzel. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a Fine Art fotográfia minden olyan fényképezőgéppel készített képet leír, amelynek célja esztétikai, vagyis értéke elsősorban a szépségében rejlik.

Természetesen egy-egy ilyet is be lehet szúrni az oldalak közé, de borítónak különösen alkalmas, vagy készíthetsz ilyen technikával valamilyen fali képet is.

Hogy mit is csinálj a fotóval? Erre nem nagyon lehet receptet adni. Ha van egy kis rutinod a képszerkesztésben, akkor egyszerűen kezdj neki. Próbálgasd, mi és hogy változtat a fotón. Melyik az, ami neked tetszik. Mert a lényeg, hogy neked legyen jó ránézni. Hogy aztán ez Fine Art-nak minősül-e, vagy sem, az teljesen lényegtelen.

A CEWE Bingó júliusi feladatai közül a tájképhez ez a fotó keveredett elém. Ezeréves kép, egy 8 mp-es Fujifilm FinePix A800-as géppel készült, amivel csak jpg-ben lehetett fotózni. Ma már egy telefon is jobb képet csinál:) Érdekessé csak az tette, hogy emlékszem a helyre és a kirándulásra, mikor ott voltunk, így kedvem lett kicsit játszani vele.

Szeretem a Camera Raw filtert, mert egy ablakban rengeteg mindent meg lehet oldani. Kezdtem egy alapkorrekcióval. Jpg képnél korlátozottabbak a lehetőségek, de valamit azért lehetett rajta javítani.

olvasd tovább
Topaz DeNoise AI 2022

Topaz DeNoise AI 2022

A Topaz DeNoise korábbi verziói közül volt már cikk a Topaz DeNoise 6-ról és a Topaz DeNoise AI-ról is. Utóbbi is több mint három évvel ezelőtti bejegyzés, így érhető, hogy azóta rengeteg fejlesztésen ment át a program. Mivel ez a legjobb zajcsökkentő szoftver a piacon, mindenképp érdemes megnézni, hogy most hogy is működik. Július 8-ig pont akciós, ha megtetszik, kedvezménnyel megveheted, ha ki szeretnéd inkább próbálni, 30 napos próbaverziót is letölthetsz.

Kezdjük azzal, hogy miért is van szükségünk zajcsökkentésre. Egy korábbi cikkben részletes leírást találsz a fotózás alapjairól, röviden idézzük fel.

A legfontosabb dolog, amit meg kell értened, hogy a fényképezőgép három beállításából állhat össze a helyes expozíció. Ezek: rekesznyílás, zársebesség, ISO-beállítás. Ez akkor is így van, ha telefonnal fotózol, és nincs is lehetőség arra, hogy te állítsd be az értékeket. Ebből csak kettő – a rekesznyílás és a zársebesség – befolyásolja ténylegesen a fényképezőgép érzékelőjére jutó fény mennyiségét. Az ISO-nak ehhez nincs köze. Az ISO-beállítás megmondja a fényképezőgépnek, hogy mennyire erősítse fel az érzékelőre érkező fény által generált jelet. Minél magasabb az ISO-érték, annál nagyobb az erősítés és annál világosabb a kép. Ez így szuper is lenne, csak minél magasabb az ISO, annál zajosabb lesz a kép. Van, hogy a rekesznyílás és zársebesség korrekt beállítása nem elegendő a helyes expozícióhoz. Pl. még tájfotót sem készíthetünk hosszú záridővel, ha nagyon fúj a szél, és a nagyobb mélységélességhez is szűk blende kell. Ha nincs más lehetőség, az ISO-t kell növelni.

A zaj egy szemcsés fátyolszerűség a fényképen, amely eltakarja a részleteket, és jelentősen rontja a kép megjelenését. És itt jön képbe a Topaz DeNoise AI, mely eltávolítja a zajt, miközben megőrzi és javítja a fényképek eredeti részletességét. A program mesterséges intelligencián alapuló csúcstechnológiát alkalmaz a feladat elvégzéséhez.

A Topaz DeNoise AI használható önálló szoftverként vagy a Photoshop vagy a Lightroom pluginjaként. Az Affinity Photo-ban is lehet Photoshop pluginokat használni, egy régi cikkben benne vannak a lépések.

Ezt a fotót nyitottam meg először. A fotó f/6.3, 1/40 és ISO 2500 értékekkel készült. Bár elméletileg a blendét lehetett volna nagyobbra állítani, de nem érdemes, mert a lámpák fénye nagyon ronda lesz nyitott blendénél. A 2500 ISO és az, hogy már sötét volt, elég zajos eredményt adott, ahogy a képen is látszik. Minden állítgatás nélkül ilyen lett.

Kicsit közelebbről:

olvasd tovább
Pop-art

Pop-art

A CEWE-Bingó „Művészi” feladatára készült ez az oldal.

pop-art

Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy néha elindul egy oldal, különösebb elképzelés nélkül, aztán valami majd csak lesz belőle. 🙂 Most éppen ez. A fotó manipulálása igazán egyszerű, sok idő azzal ment el, hogy mindenfélét kipróbáltam közben, de mivel a folyamat is szórakoztató, nem gond, hogy nem két perc alatt készült el.

A fotóból legyen Smart Object, hogy az alkalmazott módosítások külön rétegen legyenek, így az eredeti kép sértetlen marad. Első lépésként a Filter → Camera Raw filter, ahol a Noise Reduction egy simább felületet hoz létre.

noise

Most a Filter → Filter Gallery három szűrője következik. Az értékeket a saját fotó határozza meg, nekem így tetszett. Első a Cutout.

cutout

Utána Halftone Pattern.

halftone
olvasd tovább