A napokban az Adobe frissítést adott ki a Lightroom és Camera Raw alkalmazásokban. Számos hiba- és teljesítményjavítást, valamint új funkciókat is tartalmaz. A frissítés az asztali és mobil verziókra egyaránt kiterjed.
Amiről most szó lesz, egy vadonatúj csúszka, ami a Texture névre hallgat.
Photoshop-ban a Camera Raw ablakban itt található:
Lightroom-ban (a Lightroom CC Classic neve mostantól egyszerűen csak Lightroom Classic) a Develop modulon a Presence résznél:
És a Lightroom mobil applikációban az Effects-ek között.
A csúszka kétirányú, vagyis + és – irányban is lehet mozgatni. Jobbra húzva erősítjük a struktúrát, anélkül, hogy zajt adnánk hozzá. Balra simítjuk például az arcbőrt, anélkül, hogy a finom textúrája elveszne.
Photoshop témában már rengeteg cikk megjelent a raw-ról, Affinity Photo-ból ez még kimaradt, így épp ideje, hogy erről készüljön cikk. A késlekedés oka talán nem véletlen. Mivel mind a két programot használom, és bár az Affinity Photo-t is nagyon jónak tartom, a nyers képek feldolgozása terén a Photoshop mindenképp jobb. De ez csak személyes vélemény, nem kell vele egyetérteni:)
Kezdjük az alapokkal. Mi is a raw. Angol szó, ami nyerset jelent. Amikor a fényképezőgépünkön a raw-t választjuk – ha van ilyen lehetőség – , akkor a szenzor által rögzített összes információt megkapjuk. Ez gyakorlatilag egy adathalmaz, aminek a feldolgozásához valamilyen program szükséges. Ezeket Raw konverternek hívjuk. Ilyen például a Photoshop-ban lévő Camera Raw, a Lightroom, Capture One és az Affinity Photo is.
Mi ennek az óriási előnye? A legfontosabb a nagyobb dinamikai tartomány és a korrekt fehéregyensúly beállítás, de szebben lehet élesíteni, zajt szűrni, tónusokat beállítani stb. Hátránya a nagyobb méret, az utómunka kikerülhetetlensége, és az, hogy nem egy szabványos formátum, gyakorlatilag minden gyártónak más a nyers formátuma. Aki viszont egyszer átáll erre, nehezen tér vissza a jpg-hez.
Nézzük, milyen lehetőségeket kínál az Affinity Photo. Ha egy raw fotót nyitunk meg, vagy húzunk be a programba, automatikusan a Develop Persona munkafelületre ugrik, ahol minden elérhető eszközt megtalálunk.
Kezdhetjük azzal, hogy kiválasztjuk a számunkra megfelelő nézetet. Ez lehet a Single mód, amikor csak a szerkesztés eredményét látjuk, a Split-nél egyszerre látjuk az előtte és utána képet úgy, hogy az elválasztó vonal szabadon mozgatható. A Mirror egymás mellett külön mutatja az eredeti és a módosított képet. Ha egy részletet jobban meg akarunk nézni, a nagyító eszköz egyszerre érvényesül mind a két oldalon. (tovább…)
Kezdjük az alapokkal. Mi is a kamera profil? Kanyarodjunk kicsit vissza a filmes világhoz, amikor még negatívra vagy diára fotóztunk. A megfelelő eredmény elérése már a film kiválasztásával kezdődött. A negatív esetében még a kidolgozásnál lehetőség volt a nagyítógépen a színekbe belenyúlni, de a diánál még ez sem adatott meg. A fotós ismerve a nyersanyagokat, a céljainak megfelelőt választott. Melyik adta vissza legjobban a bőrszínt, vagy melyiknek voltak telítettebbek a színei, esetleg kontrasztosabb volt, vagy éppen lágyabb.
Aztán jöttek a digitális gépek. Az első 1977-ben. Érdekességképp: 0,01 megapixeles volt, és 3,6 kg, és 23 másodperc alatt rögzítette a képet egy mágneses kazettára. És a rohamos fejlődés következtében hamar eljutunk a RAW fájlig. A RAW a digitális negatív. Ha jpg-ben fotózunk, a fényképezőgépre bízzuk a feldolgozást, ha raw-ban, akkor nem engedjük ki a kezünkből az ellenőrzést. A raw fájlnak nincs színe, az csak egy adathalmaz, amiből a raw-konverterben állítjuk be a színeket. A raw-feldolgozó programok, így a Lightroom és a Photoshop Camera Raw-ja minden támogatott fényképezőgép nyers fájljának feldolgozásához szükséges színprofilt tartalmazza. Ezek a Camera Standard, Camera Neutral stb, ahogy a képen látszik. (Ez még a korábbi Lightroom verzió)
Camera Raw cikkekben volt már szó róla, de annyira jól lehet vele dolgozni, hogy megér egy egész bejegyzést.
Mivel Repetitio est mater studiorum, azaz ismétlés a tudás anyja, no meg nem mindenki olvasta az összes idevonatkozó cikket, röviden összefoglalom, hogy miért is jó raw-ban fotózni. (az se zárja be az ablakot, aki jpg-ben fotóz, mert a technikát ott is lehet alkalmazni, csak nem annyira hatásos)
Szóval.
A raw-ban minden benne van, amit az érzékelő felfogni képes. Tény, hogy utómunkát kell végeznünk, de a maximumot tudjuk kihozni belőle.
A jpg színmélysége 8 bit, ami 28=256 megjeleníthető színt jelent. A raw, amiben én fényképezek, 224=16.777.216 megjeleníthető színt jelent. (általában 12,14,16 és 24 bit-es raw van) Elég nagy különbség, ugye?
Sokkal jobban tudjuk korrigálni a hibás expozícióból eredő alul- vagy túlexponált képeket.
Sokkal jobban tudjuk korrigálni a téma túl nagy fénykülönbségű területeit.
Egy kattintással beállíthatjuk a fehéregyensúlyt. Ha jpg-ben rosszul rögzül, csak nagyon korlátozottan tudjuk javítani.
Zajt, élességet is jobban tudjuk kezelni raw fájlnál.
A színmélység miatt a tónusok közti átmenet lényegesen jobb, így a nyomatok is sokkal szebbek lesznek.
És még egy nagyon fontos szempont, a nondestructive, azaz roncsolás nélküli szerkesztés. Össze-vissza állíthatunk rajta bármit, aztán ha újból megnyitjuk, mindent megváltoztathatunk. A jpg minden mentéssel egyre rosszabb minőségű lesz, és nem visszaállítható az eredeti fájl. Ha megvan a raw fájl, elővehetjük évek múlva, addigra még egy csomó dolgot fejlesztenek a konverteren, és még jobb, vagy más képet készítünk belőle.
Ha fotókönyvet készítünk Photoshop-ban, simán ráhúzhatjuk a raw fájlt az oldalra, előbb a Camera Raw ablak fog megnyílni, ott beállítjuk, majd leokézzuk.
Ha raw-ban fotózunk, egy lehetséges módja a rendszerezésnek – ha pl. Lightroom-ot használunk – a következő: File → Import Photos and Videos. Megjelennek a kártyán lévő fájlok, amiből kiválaszthatjuk a jól sikerülteket. Rögtön dng-t konvertálunk belőle. (a lépeseit egy következő cikkben) Mi is az a dng? A raw, mint nyers formátum, minden fényképezőgépnél más. Például a Nikonnál nef a neve, Canon-nál cr2. Ezek védett formátumok, és még az is lehet, hogy 10-20 év múlva ezeket a fájlokat meg sem tudjuk nyitni. A dng egy nyílt forráskódú formátum, és nagyon sok szoftverfejlesztő támogatja. Minőségvesztés nélkül kisebb a mérete, mint a raw-nak. A raw a változtatásokat egy külön xmp fájban őrzi, így ha valakinek a szerkesztett képet el akarjuk küldeni, az xmp-t is mellé kell pakolni, de a saját gépünkön is ott kell lennie mellette, míg a dng a fájlban őrzi ezeket.
Nos, ez megint kicsit hosszú lett, és még el sem kezdtem a mai témát:) Remélem, azért elég meggyőző érveket hoztam fel a raw mellett:)
Nézzük, mit is tud ez az Adjustment brush. Itt egy fotó a Camera Raw ablakban, amit lehet, már beállítottam rajta.
A Camera Raw-ról már többször zengtem ódákat, és most sem lesz másképp, ugyanis kijött a 9-es verzió, ami megint tartalmaz zseniális dolgokat. Bár a frissítést a CS6-ban is lehet használni, a szuperségek csak a CC-ben érhetőek el. (a CS6-osoknak a gép és optika bővítés jelent újítást)
Két újdonság, amiről most beszámolok.
Az egyik a panoráma összefűzése. A panorámafotózásról írtam már cikket, bár már négy éve, a lényeg nem változott csak most, hogy a Camera Raw ablakban tudjuk összefűzni a panorámát. Talán már mondanom sem kell, hogy a raw az, amiből a legtöbbet ki lehet hozni, így aki csak teheti, térjen át a raw-ban való fotózásra. Egyszerre megnyitottam az 5 raw fotót, amit kézből fotóztam, tehát semmi hókusz-pókusz nem volt vele. Az összeset kijelölve, egyszerre szerkesztettem őket. (erről a korábbi cikkekben részletesen írtam) Majd a Filmstrip-nél lévő kis háromszögre kattintva a Merge to Panorama-t választottam.
A Panorama Merge Preview ablakban választhatunk 3 lehetőség közül.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
