Szerző: Imre Krisztina | 2018. szeptember 27. | Affinity Photo |
Photoshop témában már rengeteg cikk megjelent a raw-ról, Affinity Photo-ból ez még kimaradt, így épp ideje, hogy erről készüljön cikk. A késlekedés oka talán nem véletlen. Mivel mind a két programot használom, és bár az Affinity Photo-t is nagyon jónak tartom, a nyers képek feldolgozása terén a Photoshop mindenképp jobb. De ez csak személyes vélemény, nem kell vele egyetérteni:)
Kezdjük az alapokkal. Mi is a raw. Angol szó, ami nyerset jelent. Amikor a fényképezőgépünkön a raw-t választjuk – ha van ilyen lehetőség – , akkor a szenzor által rögzített összes információt megkapjuk. Ez gyakorlatilag egy adathalmaz, aminek a feldolgozásához valamilyen program szükséges. Ezeket Raw konverternek hívjuk. Ilyen például a Photoshop-ban lévő Camera Raw, a Lightroom, Capture One és az Affinity Photo is.
Mi ennek az óriási előnye? A legfontosabb a nagyobb dinamikai tartomány és a korrekt fehéregyensúly beállítás, de szebben lehet élesíteni, zajt szűrni, tónusokat beállítani stb. Hátránya a nagyobb méret, az utómunka kikerülhetetlensége, és az, hogy nem egy szabványos formátum, gyakorlatilag minden gyártónak más a nyers formátuma. Aki viszont egyszer átáll erre, nehezen tér vissza a jpg-hez.
Nézzük, milyen lehetőségeket kínál az Affinity Photo. Ha egy raw fotót nyitunk meg, vagy húzunk be a programba, automatikusan a Develop Persona munkafelületre ugrik, ahol minden elérhető eszközt megtalálunk.
Kezdhetjük azzal, hogy kiválasztjuk a számunkra megfelelő nézetet. Ez lehet a Single mód, amikor csak a szerkesztés eredményét látjuk, a Split-nél egyszerre látjuk az előtte és utána képet úgy, hogy az elválasztó vonal szabadon mozgatható. A Mirror egymás mellett külön mutatja az eredeti és a módosított képet. Ha egy részletet jobban meg akarunk nézni, a nagyító eszköz egyszerre érvényesül mind a két oldalon. (tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2018. április 12. | Lightroom, Photoshop tippek, trükkök |
Kezdjük az alapokkal. Mi is a kamera profil? Kanyarodjunk kicsit vissza a filmes világhoz, amikor még negatívra vagy diára fotóztunk. A megfelelő eredmény elérése már a film kiválasztásával kezdődött. A negatív esetében még a kidolgozásnál lehetőség volt a nagyítógépen a színekbe belenyúlni, de a diánál még ez sem adatott meg. A fotós ismerve a nyersanyagokat, a céljainak megfelelőt választott. Melyik adta vissza legjobban a bőrszínt, vagy melyiknek voltak telítettebbek a színei, esetleg kontrasztosabb volt, vagy éppen lágyabb.
Aztán jöttek a digitális gépek. Az első 1977-ben. Érdekességképp: 0,01 megapixeles volt, és 3,6 kg, és 23 másodperc alatt rögzítette a képet egy mágneses kazettára. És a rohamos fejlődés következtében hamar eljutunk a RAW fájlig. A RAW a digitális negatív. Ha jpg-ben fotózunk, a fényképezőgépre bízzuk a feldolgozást, ha raw-ban, akkor nem engedjük ki a kezünkből az ellenőrzést. A raw fájlnak nincs színe, az csak egy adathalmaz, amiből a raw-konverterben állítjuk be a színeket. A raw-feldolgozó programok, így a Lightroom és a Photoshop Camera Raw-ja minden támogatott fényképezőgép nyers fájljának feldolgozásához szükséges színprofilt tartalmazza. Ezek a Camera Standard, Camera Neutral stb, ahogy a képen látszik. (Ez még a korábbi Lightroom verzió)
(tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2015. május 21. | Photoshop tippek, trükkök, videó |
Camera Raw cikkekben volt már szó róla, de annyira jól lehet vele dolgozni, hogy megér egy egész bejegyzést.
Mivel Repetitio est mater studiorum, azaz ismétlés a tudás anyja, no meg nem mindenki olvasta az összes idevonatkozó cikket, röviden összefoglalom, hogy miért is jó raw-ban fotózni. (az se zárja be az ablakot, aki jpg-ben fotóz, mert a technikát ott is lehet alkalmazni, csak nem annyira hatásos)
Szóval.
- A raw-ban minden benne van, amit az érzékelő felfogni képes. Tény, hogy utómunkát kell végeznünk, de a maximumot tudjuk kihozni belőle.
- A jpg színmélysége 8 bit, ami 28=256 megjeleníthető színt jelent. A raw, amiben én fényképezek, 224=16.777.216 megjeleníthető színt jelent. (általában 12,14,16 és 24 bit-es raw van) Elég nagy különbség, ugye?
- Sokkal jobban tudjuk korrigálni a hibás expozícióból eredő alul- vagy túlexponált képeket.
- Sokkal jobban tudjuk korrigálni a téma túl nagy fénykülönbségű területeit.
- Egy kattintással beállíthatjuk a fehéregyensúlyt. Ha jpg-ben rosszul rögzül, csak nagyon korlátozottan tudjuk javítani.
- Zajt, élességet is jobban tudjuk kezelni raw fájlnál.
- A színmélység miatt a tónusok közti átmenet lényegesen jobb, így a nyomatok is sokkal szebbek lesznek.
- És még egy nagyon fontos szempont, a nondestructive, azaz roncsolás nélküli szerkesztés. Össze-vissza állíthatunk rajta bármit, aztán ha újból megnyitjuk, mindent megváltoztathatunk. A jpg minden mentéssel egyre rosszabb minőségű lesz, és nem visszaállítható az eredeti fájl. Ha megvan a raw fájl, elővehetjük évek múlva, addigra még egy csomó dolgot fejlesztenek a konverteren, és még jobb, vagy más képet készítünk belőle.
- Ha fotókönyvet készítünk Photoshop-ban, simán ráhúzhatjuk a raw fájlt az oldalra, előbb a Camera Raw ablak fog megnyílni, ott beállítjuk, majd leokézzuk.
- Ha raw-ban fotózunk, egy lehetséges módja a rendszerezésnek – ha pl. Lightroom-ot használunk – a következő: File → Import Photos and Videos. Megjelennek a kártyán lévő fájlok, amiből kiválaszthatjuk a jól sikerülteket. Rögtön dng-t konvertálunk belőle. (a lépeseit egy következő cikkben) Mi is az a dng? A raw, mint nyers formátum, minden fényképezőgépnél más. Például a Nikonnál nef a neve, Canon-nál cr2. Ezek védett formátumok, és még az is lehet, hogy 10-20 év múlva ezeket a fájlokat meg sem tudjuk nyitni. A dng egy nyílt forráskódú formátum, és nagyon sok szoftverfejlesztő támogatja. Minőségvesztés nélkül kisebb a mérete, mint a raw-nak. A raw a változtatásokat egy külön xmp fájban őrzi, így ha valakinek a szerkesztett képet el akarjuk küldeni, az xmp-t is mellé kell pakolni, de a saját gépünkön is ott kell lennie mellette, míg a dng a fájlban őrzi ezeket.
Nos, ez megint kicsit hosszú lett, és még el sem kezdtem a mai témát:) Remélem, azért elég meggyőző érveket hoztam fel a raw mellett:)
Nézzük, mit is tud ez az Adjustment brush. Itt egy fotó a Camera Raw ablakban, amit lehet, már beállítottam rajta.
(tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2015. április 23. | Photoshop tippek, trükkök |
A Camera Raw-ról már többször zengtem ódákat, és most sem lesz másképp, ugyanis kijött a 9-es verzió, ami megint tartalmaz zseniális dolgokat. Bár a frissítést a CS6-ban is lehet használni, a szuperségek csak a CC-ben érhetőek el. (a CS6-osoknak a gép és optika bővítés jelent újítást)
Két újdonság, amiről most beszámolok.
Az egyik a panoráma összefűzése. A panorámafotózásról írtam már cikket, bár már négy éve, a lényeg nem változott csak most, hogy a Camera Raw ablakban tudjuk összefűzni a panorámát. Talán már mondanom sem kell, hogy a raw az, amiből a legtöbbet ki lehet hozni, így aki csak teheti, térjen át a raw-ban való fotózásra. Egyszerre megnyitottam az 5 raw fotót, amit kézből fotóztam, tehát semmi hókusz-pókusz nem volt vele. Az összeset kijelölve, egyszerre szerkesztettem őket. (erről a korábbi cikkekben részletesen írtam) Majd a Filmstrip-nél lévő kis háromszögre kattintva a Merge to Panorama-t választottam.
A Panorama Merge Preview ablakban választhatunk 3 lehetőség közül.
(tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2015. március 12. | Cewe |
Gyanítom, hogy ezerszer írtam már, hogy aki teheti, raw-ban fotózzon. (aki azt sem tudja, mi ez, nézze át a linkelt cikkeket) Tény, hogy a raw konvertáláshoz program kell, és nem mindenki használ Photoshop-ot, vagy Lightroom-ot, amiket a cikkekben használtam. Most egy ingyenesen letölthető programot mutatok be, amivel szintén fel tudjuk dolgozni raw képeinket. Nem mellesleg, a program szerzője magyar, bár ma már nyílt forráskódú, így a fejlesztéseket már nemzetközi csapat végzi.
Letölteni a RawTherapee oldaláról tudjuk.
Jó hír azoknak, akik nem szeretik az angol nyelvű programokat, hogy a telepítésnél magyart is lehet választani. Én az angolt választottam – mégis magyar lett, de sebaj:)
Aki használt már képszerkesztőt, könnyen kiigazodik rajta, de kezdőként se túl bonyolult. Egy fotó feldolgozásán keresztül nézzük a legfontosabb lépéseket.
Baloldalt duplán kell kattintani a mappára, hogy megjelenjenek a benne lévő képek, majd a képre duplán kattintunk, hogy szerkeszteni tudjuk.
Középen a kép, jobb oldalt a szerkesztő eszközök. Mindegyiket ki lehet nyitni, ahol láthatjuk a csúszkákat.
Legfelül az Expozíció. Az Auto szint egy automatikus beállítás, amit a program elvégez. A program végez némi korrekciót, ha ezt nem szeretnénk, akkor katt a Semleges gombra, akkor minden érték nulla lesz.
Annak, aki még kezdő a raw feldolgozásban, segítség lehet az auto lehetőség, de használhatjuk alapnak is, amit utána még módosítunk. Nem mennék végig egyesével a csúszkákon, igazán egyértelmű, hogy mire való, ha meg mégsem, akkor érdemes kipróbálni, és rögtön láthatjuk az eredményt.
A világos, illetve a sötét tónusok tömörítése a túl világos, vagy túl sötét részek javítására szolgál. Ha látni szeretnéd, mely területek ezek, akkor a kép fölött jobbra lévő háromszögre kattintva nézheted meg.
A Tone curve (ez angol maradt) ugyanolyan, mint más programokban, de itt nem lehet külön színcsatornákra állítani, csak egyszerre az R,G és B csatornákra.
A következő csoport az Árnyékok/Csúcsfények szintén a világos és sötét területeket módosítja egymástól függetlenül. Mozgassuk a csúszkát, és figyeljük a hatást. A fehér részeknek nem biztos, hogy jót tesz, ha szürkévé változtatjuk, és a sötét árnyékot sem kell teljesen felvilágosítani.
A lokális kontrasztot is érdemes kipróbálni, nagyon jó eredményt ad.
A LAB színtérben dolgozó csúszkák a Világosság, Kontraszt, Színtelítettség.
Tudunk vignettálni is:
Bal oldalt az előzmények panelen bármelyik lépésre visszamehetünk. A kép fölött bal oldalt is vannak eszközök, ezek közül is a bal oldalival eltüntethetjük az előzmény panel, meg ami még ott van, hogy nagyobb képet kapjunk. A pipetta eszköz a fehéregyensúly beállítására való. Ha egy semleges területre kattintunk (fehér, fekete, szürke), beállítja a színeket.
A pipetta eszközre kattintva a jobb oldali eszközöknél megjelennek a színekhez tartozó panelek, ha eddig nem az volt aktív.
Itt jó kis fekete-fehér képet készíthetünk.
A kép megvágása sem okozhat gondot.
A mellette lévő eszközzel különböző torzításokat tudunk végezni.
A Részletek panelhez tartozik többek között az élesítés és a zajszűrés is.
Ezekkel az eszközökkel óvatosan bánjunk, és 100%-os nagyításban, mert ami kisebb méretben jónak tűnik:
100%-on már rémesen nézhet ki:
Lehetőség van kötegelt feldolgozásra is, ez akkor hasznos, ha azonos körülmények között készült fotókat egyszerre szeretnénk korrigálni.
Ehhez a Ctrl lenyomása mellett kattintsunk sorban a kiválasztott képekre, vagy az elsőre, majd a Shift lenyomásával az utolsóra. Utána már egyszerre tudjuk szerkeszteni a fotókat.
Ha elvégeztük a műveleteket, és menteni szeretnénk, akkor először a feldolgozási sorba helyezzük:
Majd ott megadjuk a szükséges paramétereket, és elindítjuk a feldolgozást.
Ha csak egy képet mentünk, akkor Ctrl+S vagy a képen jelzett ikonra kattintva tehetjük meg.
Még egy jó hír, nem csak raw képeket tudunk szerkeszteni, hanem akár jpg-t is, bár a legtöbbet a raw-ból tudjuk kihozni.
A program sokat tud, most csak egy részét mutattam be, azt sem túl részletesen, de mindenképp javaslom azoknak, akik nem használnak Photoshop-ot.
A beállításoknál meg lehet adni, hogy melyik legyen az a program, amiben tovább szeretnénk folytatni a munkát a képpel, így például, ha a szintén ingyenes Gimp-et használjuk, egy kattintással megnyitja abban a programban. (a képen még nem adtam meg a Gimp elérését, be kell tallózni a program fájlokból)
