Az élesítés a képszerkesztés egyik lényeges szakasza. Megfelelően használva, jobbá teheti a képet. De mi is az a megfelelő? És melyik eszközt érdemes használni, mert persze nem egy van belőle. Különböző csúszkák és értékek, melyiket hová állítsuk? Mennyi az elég?
Ha jpg-ben fotózol, a fényképezőgép élesít, ha raw-ban, akkor ezt neked kell megtenni, ezért van az, hogy a raw képek kicsit lágyabbnak tűnnek a feldolgozás előtt. Természetesen a jpg képeken is lehet még korrigálni, de korlátozottabbak a lehetőségek, mint a nyers képeknél. Ha megnyitod a Camera Raw-ban, akkor már egy alapértelmezett élesítést alkalmaz, de ezt persze nem kell elfogadni, lehet tovább dolgozni rajta.
Így néz ki, ha az alapértelmezett élesítést kikapcsolom (remélem, valamennyire látszik is ekkora méretben).
Az alapértelmezett élesítéssel:
A további szerkesztés előtt kicsit állítottam a Basic csúszkáin is.
Camera Raw-ban a Detail panelen lehet élesíteni. A Sharpening az általános élesítés erősségét szabályozza. Azonnal látni, hogy mi történik, így bátran próbálkozz. Minden képhez más beállítás jó, például a részletgazdag képeknél a kisebb Radius elegendő. Mind közül a Masking a legfontosabb. Ha a csúszka mozgatása közben nyomva tartod az Alt billentyűt, akkor be tudod állítani, hogy az élesítés hol hasson és hol nem. Először a munkaterület fehér lesz, majd ahogy jobbra húzod a csúszkát, egyes területek feketére változnak. Ezek a részek ki lesznek zárva az élesítésből. Ennek köszönhetően nem élesedik pl az arcbőr vagy az elmosódott terület.
A Photoshop frissítései újabb és újabb mesterséges intelligenciát használó eszközökkel bővülnek. Hogy ez jó vagy sem, lehet rajta vitatkozni, de nem nagyon érdemes, mert mindenképp erre halad a képszerkesztés (is). Nézzünk egy egyszerű módosítást, az égbolt cseréjét. Ha a nyaralásunk történetét meséljük el egy fotókönyvben, ahhoz hozzátartozik az is, ha akkor és ott épp ronda szürke volt az égbolt. Ha viszont egy fali dekorációt készítünk, vagy egy utazási magazin számára dolgozunk fel egy képet, egyértelmű, hogy cél a tökéletesség, vagy annak illúziója. Tény, hogy nem nagyon lehet ránézni egy felvételre anélkül, hogy gyanakodnánk, talán manipulált felvétel, amit látunk. Igen, vissza lehet menni ezerszer, hogy kivárjuk a megfelelő pillanatot, de erre nincs mindig lehetőség, így utómunkával érjük el az elképzelt eredményt. És minél jobban fejlődik a mesterséges intelligencia, annál meggyőzőbb képek születnek.
Összeszedtem pár eszközt, melyek az Adobe Sensei-t, a gépi tanulást használva vannak segítségünkre a szerkesztésben.
Select Subject
Select → Subject vagy katt a Select Object gombra, ami akkor lesz látható, ha valamelyik kijelölő eszköz aktív. A PS elemzi a képet, meghatározza a témát, majd elkészíti a kijelölést.
Erre nem csak akkor lehet szükségünk, ha az egész hátteret le akarjuk cserélni, hanem például egy portrén úgy változtatnánk, hogy a háttér ne módosuljon. Élesítjük, élénkítjük a színeket, amire a háttéren nincs szükség.
Object Selection Tool
Hasonló, mint az előző, de van, mikor a Select Subject nem tudja kitalálni, mi a lényeg, vagy mi nem a fő témát jelölnénk meg, így ezzel az eszközzel egy keretet rajzolhatunk, és azon belül elemzi a tartalmat. Ezzel szintén a szelektív szerkeszésre van lehetőségünk.
Utoljára több mint két éve írtam róla, azóta kerültek bele újabb funkciók, és mivel maga a program annyira jól használható, épp ideje, hogy újra beszéljünk róla:) Korábbi cikkeket itt találod.
A legfontosabb: Adobe Bridge (a teljes verzió) teljesen ingyenesen letölthető és örökké használható, nem kell fizetni érte, és nem kötődik Adobe előfizetéshez sem. Vagyis akkor is érdemes letölteni, ha egyébként nem használsz Adobe programokat, hanem esetleg Affinity Photo-t, Gimp-et, vagy bármi mást.
A Bridge egy asztali médiaböngésző és nagy teljesítményű digitális eszközkezelő, amely lehetővé teszi a tartalomfájlok – köztük a legtöbb kép-, vektor-, hang- és videofájl – hatékony keresését, rendszerezését, böngészését, előnézetét és kötegelt feldolgozását. A Photoshop PSD, Camera RAW, Illustrator AI, Illustrator AI, InDesign INDD, Adobe XD, Acrobat PDF, Flash SWF/FLV és sok más típusú fájl és dokumentum megtekinthető (teljes képernyőn) és kezelhető. A Bridge képes a fájlok metaadatainak kezelésére és beállítására, gyűjtemények létrehozására, vízjelek hozzáadására, fényképek értékelésére és címkézésére, diavetítések készítésére, kötegelt fájlműveletek elvégzésére, beleértve az átnevezést, stb. stb. Elérhető több tucat nyelven, Windows és macOS operációs rendszerre egyaránt.
Letölteni innen tudod. Természetesen bizonyos funkciók nem fognak működni azoknál, akik nem előfizetői valamelyik Adobe csomagnak. Pl. a Bridge-ből is megnyitható a Camera Raw, de ha valakinek nincs Camera Raw-ja, ami a Photoshop beépített funkciója, az a Bridge-ből sem fogja elérni.
Érdemes a korábbi cikkeket is megnézni, ahol részletes leírások vannak jól használható funkciókról, például hogy rendszerezzünk tonnányi scrapbook elemet. 🙂 Bevallom, én rendszerezem, de általában így sem találok semmit. De erről nem a Bridge tehet. 🙂 Igyekszem ebben a bejegyzésben csak azokat a frissítéseket megemlíteni, amik a legutóbbi bejegyzés óta változtak a programban.
Export panel
Igazi kedvenc. Készíthetünk preset-eket, amire csak rá kell húzni a fájlt, és kész is. Ha nem látod az Export panelt, a Window menüben pipáld be, és megjelenik.
A Create new Preset-re, vagy egyszerűen lent a plusz jelre kattintva megnyílik ablakban adhatjuk meg a paramétereket. Például elkészítünk egy scrap oldalt 3600 px x 3600 px méretben, amit elmentünk réteges psd fájlnak. A galériába is szeretnénk felrakni, amihez elég az 1000 x 1000 px, jpg formátumban, és 7-es tömörítéssel. Ha van egy ilyen preset, csak rá kell húzni a psd fájl, katt a Start Export gombra, és egy pillanat alatt kész is van. A választható formátumok: jpg, png, tif, dng.
A júniusi frissítést egy májusival kell kezdeni. Akkor jött az, hogy a Save as-szel csak az alábbi formátumokba lehetett menteni, például jpg-be és png-be (és sok másba) nem. A támogatott fájlok olyanok, ahol a munka minden rétege megmarad, így az eredeti fájl biztos nem sérül. Ha nem erre van szükség, akkor a Save a Copy-t kell választani, ez egy másolat a munkáról, ahol már az összes formátum megtalálható
A júniusi kiadásban visszatérhetünk a megszokott eszközökhöz, ehhez a Preference-ben kell engedélyezni a régi módszert.
Továbbfejlesztett Neural Filter
Némi átalakítás történt a szűrők elrendezésében, de nagy újdonság nincs. A várólistás panelen továbbra is ott vannak azok a filterek, amik majd valamikor bekerülnek. A színezést ismét kipróbáltam, ilyen lett. A csúszkákkal még lehetne javítani rajta, de nem úgy tűnik, hogy ilyen volt a valóságban.
A Myheritage még mindig sokkal jobb, ráadásul bekerült egy új funkció is, ami a karcokat javítja.
Bár a Photoshop-ban vannak beépített fekete-fehér preset-ek, jobb eredményt érhetünk el, ha magunk végezzük el az átalakítást. A Camera Raw ablakban el is menthetjük a beállításokat, így bármikor egy kattintással alkalmazhatjuk más fotókra is, és természetesen könnyen módosíthatjuk az adott képhez.
Ez a kiindulási kép:
Készíts belőle egy rétegmásolatot, majd Filter → Camera Raw Filter. Katt a B&W-ra, majd az alap csúszkákkal lehet kezdeni a kontraszt erősítését.
Bátran próbálkozz a csúszkákkal, a fotó folyamatosan változik, jól lehet látni, hogy mi milyen hatást idéz elő.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
