Filter>Render>Lighting Effects

avagy Szűrő>Renderelés>Megvilágítások. Lehet, hogy ezt a filtert sem használjuk sokszor, pedig nagyon jó kis eszközt ad a kezünkbe, akár a fotók tuningolására, akár scrapoldalak hatásának erősítésére. Léteznek fény ecsetek, vannak vásárolható overlayek, és fény elemek, amik sokszor semmivel nem tudnak többet, mint ez a szűrő, ráadásul ezt kedvünkre alakíthatjuk.

A fotók vignettálásáról volt már szó. Többféleképpen meg lehet oldani, de talán itt lehet a legtöbbet variálni.

 

Ha kiválasztjuk a szűrőt, ez az ablak fog megjelenni. Rengeteg lehetőségünk van az effect beállítására. Már ott kezdődik, hogy a Style-szok (stílus) rengeted fénystílus közül választhatunk, de saját magunknak is létrehozhatunk egy újabb változatot. Nem sorolom fel az összeset, úgyis az a legjobb, ha kipróbáljuk őket.

A Light Type-nál a megvilágítási típusai közül választhatunk. Körbe, irányított és reflektor.

(tovább…)

Tilt-shift

Eredetileg ez egy objektív elnevezése, és még ez sem teljesen igaz. A Canon  nevezi Tilt-Shift-nek (TS), a Nikonnál ugyanez Perspective Correction (PC). A dolog lényege viszont azonos, a képsík eltolásával lehet korrigálni a a perspektívát,  és a mélységélesség helyét.  Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. egy felhőkarcolót le lehet úgy fényképezni, hogy az oldalai párhuzamosak maradnak.  A műszaki fotózásban komoly szerepe van. Emellett igen mókás képeket lehet ezen tulajdonságai által készíteni vele, a felvétel olyan lehet, mintha egy makett-et fotóznánk. A gond az vele, hogy iszonyat drága. Gyorsan megnéztem, több, mint félmillió egy ilyen Nikon objektív.

A jó hír, hogy hasonló hatást a Photoshopban is el lehet érni. Mi a dolog lényege?  Mivel egy terepasztalon minden kicsi és közel van,  a mélységélesség egészen másképp alakul, mint a valóságban. Erre kell egy kicsit rájátszani, egy kis kontraszt, kis színélénkítés, hiszen a makettek általában jó színesek, és már kész is.

(tovább…)

Fotósuli – mélységélesség

Fotósuli – mélységélesség

A mélységélesség az egyik legkreatívabb eszköze a fotózásnak. Kis mélységélességgel kiemeljük a számunkra lényeges dolgot a környezetéből, ezzel a szemlélőt is arra késztetjük, hogy arra a pontra fókuszáljon, amit mi meg szeretnénk mutatni. A nagy mélységélességnél gyakorlatilag minden éles, és ezzel egész más célt érünk el, mint az előzővel. Bár általában elmondható, hogy a kis mélységélességet inkább portékhoz, a nagy mélységélességet inkább tájképekhez használjuk, de azért az ilyen szabályok csak arra jók, hogy megszegjük őket.

A mélységélességgel is nagyon igaz, hogy a kép a fejben születik meg. Előre el kell dönteni, hogy mit is szeretnénk, és aszerint fotózni.

Elméletileg csak a tárgysíkban lévő képpontok tűélesek, de ehhez tartozik előre és hátrafelé is egy olyan tartomány, amelyet élesnek érzékelünk.Na, ez az a tartomány, amit mélységélességnek nevezünk.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a mélységélességi tartomány nem szimmetrikus. Ez azt jelenti, hogy ugye van az élesség síkja, a mélységélesség kétharmada a síktól távolabbi részre esik, míg az egyharmada a sík elé. Talán egy ábra segít a megértésben.

Fentiek értelmében nem feltétlen jó, ha a végtelenbe tekerjük az élességet ahhoz, hogy nagy mélységélességet kapjunk, hiszen akkor a hozzánk közelebbi rész életlenebb lehet. Ha minden a távolban van, pl egy hegy tetején, akkor ez nem okoz gondot, de egy városi fotónál, ahol közel is vannak emberek vagy tárgyak, de a hátteret is élesen akarjuk látni, akkor az élesség síkját egy kicsit vissza kell venni a végtelenből. Bár ettől nem növekszik meg a mélységélességi tartomány, de az mindig jobb, ha a távoli dolog lesz egy kicsit életlenebb, amit egyébént még így is élesnek látunk, mint ha, az, ami elől van.

(tovább…)

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Fotósuli – alapfogalmak 2.

Van még pár alapfogalom, amit feltétlen tudni kell. Az már ismert (ugye ??), hogy mi a blende, záridő, érzékenység. Jöhet a többi. Lesz, amit ismétlek az előző cikkből, de mint tudjuk, az ismétlés a tudás atyja.

Fényérték: Az expozíció az a fénymennyiség, amivel megvilágítjuk a fényérzékeny érzékelőt.Amikor megállapítjuk a helyes expozíciót, akkor a fényérzékenység figyelembevételével megmérjük a szükséges blendenyílást és zársebességet. Az egyszerűség kedvéért van egy olyan fogalom, ami ezt az egészet egy számmal jelöli. Ez a fényérték, vagy Fé. Angolul EV (exposure Value), hátha a gépen úgy szerepel. Gyorsan el is mondom, hogy erre miért is van szükség, mielőtt nagy tiltakozás alakulna ki egy újabb számolgatás miatt. A mért érték ugyanis nem mindig pontos. Van, amikor korrigálni kell. Például a havas tájon készült felvétel tuti rossz lesz, ha automata módban mérünk fényt, és nem korrigálunk. Ennek oka, hogy a sok fehérség megzavarja a fénymérést, kevesebb expozíciós értéket állapít meg, a fotó alexponált lesz, a hó meg ronda szürke a vakító fehér helyett.
1 Fé növelés azt jelenti, hogy a blendét egy szabványos lépéssel nyitjuk, vagy (tehát nem és!) a megvilágítási időt egy szabványos lépéssel növeljük.
Ugyanígy (csak a jobb rögzülés kedvéért) 1 Fé csökkentés vagy egy szabványos lépés blende szűkítést, vagy egy szabványos lépés megvilágítási idő csökkentést jelent.
Talán egy kicsit bonyolultnak hangzik elsőre, de ezt a legjobban pont azoknak kell tudni, akiknek a gépén nincs manuális állítási lehetőség, mert expozíció korrekció -remélhetőleg- akkor is van, és akkor ezzel tudják korrigálni a mért fényt.

Fehéregyensúly, avagy színhőmérséklet.A különböző fényforrások általában a kék és sárga összetevők arányában különböznek egymástól. Erre persze megint van egy elnevezés, a színhőmérséklet. Mértékegysége a kelvin, röviden K. A szabványértékekből sem maradhatunk ki, miszerint a nappali fény 5500 K, a műfény meg 3200 K. A magasabb szám mindig sárgásabb fényt jelent, mint az alacsonyabb. A vaku fénye a nappali fénynek felel meg.

(tovább…)

Fotósuli – alapfogalmak

Fotósuli – alapfogalmak

Közkívánatra új sorozat indul. A cél, hogy jobb fotókat tudjunk készíteni. Mivel mindenki más-más szinten ért a témához, a legelején kezdem, talán a gyakorlottabbaknak sem árt némi ismétlés. Eddig többnyire a scrap oldalakkal foglalkoztunk, persze annak is vannak alapjai, de különösebb hozzáértés nélkül is el lehet készíteni egy bonyolultabb technikai trükköt a leírás alapján, akkor is, ha a program többi részéről fogalmunk sincs. A fotózásnál ez azért másképp van. Ismerni kell az alapokat. Sőt, nem elég ismerni, tudni kell, és készségszinten kell tudni, ami azt jelenti, hogy a beállításnál már gyorsan és biztosan döntsünk, aszerint, hogy mit is szeretnénk látni a fotón. Ez bizony némi energiabefektetést is igényel, de bőven megtérül. A cikkek során lehet, hogy lesznek kisebb feladatok, persze ezt az csinálja meg, aki akarja, de csak tapasztalati úton lehet tanulni. Nekem meg kell a visszajelzés, hogy mi nem megy, miben kellene segítség. Sajnos nem nálam van a bölcsek köve, szóval én csak a saját tudásomnak megfelelő szinten tudok válaszolni, de majd igyekszem:)
Már nyitottam egy fórumot, a Bevezetőt mindenképp érdemes elolvasni, és ha bármi kérdés van, lehet új témákat is nyitni. A Bevezetőn kívül egyelőre a Milyen gépet használsz címmel nyitottam még egy témát, mert majd a gépekről is szó esik. Milyen gépnek mik a határai, mivel mit lehet megoldani. Azért azt javaslom, hogy akinek full automata gépe van, állítási lehetőség nélkül, az is olvassa el, hátha kedvet kap egy jobb gépre:)

A mottót már ott is írtam, de tényleg ez a legfontosabb. A kép mindig fejben születik meg, a többi csak eszköz hozzá. Kell tudnunk mit akarunk, és hogy ezt hogyan valósíthatjuk meg.

Ismerkedjünk akkor meg az alapfogalmakkal. Mindegyikről még bőven lesz szó, most csak egész tömören.

(tovább…)