Van egy rossz (vagy jó??) hírem. Megint egy csomó fogalommal kell megismerkednünk. Persze ez inkább jó ez, mert sokat tanulunk belőle, és egyébként is igyekszem csak a lényeget megragadni, mindenféle bonyolult elemzés helyett. (őszintén megmondva, az nem is menne:)) Objektív avagy lencse. Szerintem a fény terjedését, és az lencsék szerepét senki sem úszta meg az iskolában, csak ha nagyon utálta a fizikát, akkor igyekezett gyorsan elfelejteni. Kár volt, mert akkor most kezdhetjük elölről:) Azért próbálom egyszerűen, és érthetően.
Annyi biztosan megvan még, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Egészen addig, míg valami útjába nem kerül. Ekkor részben visszaverődik, részben pedig megtörve folytatja útját.
A fényképezésnél ahhoz, hogy az érzékelő lapkára juttassuk a fényt, lencsét, illetve egész lencserendszereket rakunk az útjába. Ezen lencserendszerek milyensége határozza meg, hogy mit is fogunk látni a képen.
Szerintem valami ilyesmi ábra mindenkiben felrémlik.
Az Adobe újabb szuper eszközzel lepte meg felhasználóit, a legújabb frissítésbe bekerült egy új zajszűrő, amit a Camera Raw ablakban érhetünk el. (A Lightroom-ban ugyanígy megtalálható)
Eddig nekem a Topaz DeNoise plugin volt a csúcsok csúcsa, amiről írtam is, szóval nagyon érdekelt, hogy a Photoshop megugorja-e azt a szintet.
Kezdjük azzal, hogy mi is a zaj. A képzajok az olyan véletlenszerű pixelértékek, amelyek a képek digitális feldolgozása során jönnek létre. Ezek a zajok számos tényezőtől függenek, például az ISO értéktől, a kamera minőségétől, a kép megvilágításától és az objektív minőségétől. Többféle is van belőle, de a lényeg ugyanaz: nagymértékben rontja a kép minőségét, akár a felhasználhatatlanságig.
A Photoshop új DENOISE funkciója megkísérli a zajos képek javítását, amelyeket magas ISO-értékeken készítettek. A DENOISE algoritmus az Adobe Sensei mesterséges intelligencia rendszerre épül, amelyet az Adobe többi alkalmazásában is alkalmaznak. Az algoritmusok automatikusan érzékelik és eltávolítják a képzajokat, javítják a képminőséget, és növelik a részleteket.
Első próbának elővettem azt a fotót, amit a Topaz cikknél is használtam. Az ISO-t jó alacsonyan tartani, de van, amikor erre nincs lehetőség. Például este, mikor nincs nálunk állvány, vagy hiába van, sok ember mászkál, így nem lehet az expozíciós időt túl hosszúra venni. Így néz ki egy zajos kép.
Ez egy nyers kép, lehetne vele még sok mindent csinálni, de most csak a Topaz DeNoise-ban nyitottam meg.
A Topaz DeNoise AI többféle beállítási lehetőséget kínál, amelyekkel kísérletezhetünk, vagy rábízhatjuk magunkat a mesterséges intelligenciára. Beállíthatjuk a zajcsökkentés mértékét, az élességi szintet, a részletek megjelenésének mértékét is.
A Photoshop-ban kezdjük rögtön a rosszal. Jelenleg – és reméljük, ez változni fog – kizárólag raw nyers képeken lehet alkalmazni, jgp, tif stb. nem jöhet szóba. Ez azért elég erős korlát. A zajszűréskor létrehoz egy külön dng fájlt is, amit tovább szerkeszthetünk.
Itt csak egy csúszka van, amivel a zajcsökkentés mértéket állíthatjuk be.
A Topaz Gigapixel AI és a Topaz DeNoise AI után jöjjön most a Topaz Shapen AI, ami az élesség javítására szolgál, és több millió kép mesterséges intelligenciával történő elemzésén alapul. Igazság szerint, ha egy fotó feldolgozásánál mindegyik használata indokolt, akkor nem a cikkek megjelenése szerinti sorrend a megfelelő. Először érdemes a DeNoise-zal a zajt csökkenteni, és abban a programban az élesítést mellőzni, utána jöhet a Sharpen AI, majd – ha szükséges – a Gigapixel AI. Megvenni, illetve a próbaverziót letölteni itt lehet.
Ahhoz, hogy ezt a programot a legjobban tudjuk használni, érdemes kicsit megismerkedni az életlenség típusaival. Tulajdonképpen Topaz nélkül is a fotózás alapjaihoz tartozik, hogy tudjuk, mitől lesz éles, illetve életlen egy kép, attól függően, hogy mit szeretnénk. Hacsak nem valami egészen művészi, totál elmosott képet készítünk, elmondható, hogy van egy főtéma, ami mindenképp éles, a környezet meg vagy szintén éles vagy életlen. Mivel nem ez a cikk témája, csak egészen röviden pár esetet arra, hogy mitől lehet életlen egy fotó.
Bemozdulás vagy a gép berázása
Az elmosódott fényképeknél talán a leggyakoribb a mozgás okozta elmosódás, amely abból adódik, hogy a téma vagy a fényképezőgép túl sokat mozog a fénykép készítése közben.
Hibás élességbeállítás
A valóságban a tárgyak térben helyezkednek el, fénykép készítésekor ezt síkban képezzük le. A fényképezőgépnek meg kell mutatni (vagy az autofocus megtalálja), hogy mi a kép témája, és arra kell beállítani az élességet. Ha ez rosszul történik meg, vagy az egész kép életlen lesz, vagy ott lesz éles, ahol nem kellene, a lényeg meg életlen.
Objektív hiba
Lehet attól is életlen egy kép, mert a fényképezőgép lencséje nem elég éles. Gyengébb minőségű lencséknél gyakrabban fordul elő, főleg nagy blendenyílásnál vagy a kép sarkaiban. Ha erről van szó, hiába állítottunk be mindent korrekten. Ront az élességen, illetve az élesség érzetén az is, ha nagyon zajos a fotó.
És akkor nézzük, mit tud a Topaz Sharpen AI. Ahogy a másik két programnál, itt is van egy önálló alkalmazás, valamint pluginként is működik a Photoshop, Lightroom, illetve akár az Affinity Photo programokban is.
Az 1-es a különböző nézetek kiválasztása.
2. A navigátor, itt lehet a leggyorsabban a fotó különböző részeihez menni.
3. Sharpen AI Modellek. Be lehet kapcsolni azt a funkciót, mikor a programra bízzuk a megfelelő kiválasztását, vagy eldönthetjük mi is, hogy melyik tetszik legjobban. Ehhez érdemes azt a nézetet választani, ami egyszerre négy variációt mutat.
Három főkategória van:
Motion Blur: bemozdulásos életlenség Out of Focus: rosszul beállított fókusz Too Soft: túl lágy képhez, ilyenkor nincs bemozdulva, jól is lett megválasztva a fókusz, de valamiért még egy kis élesítés jót tenne neki.
A vignettálásnak két típusa van. Az egyik nem szándékos, és a fényképezőgép objektívjának egy jellemzője. Mindegyiknél jelen van, de különböző mértékben. Egyes objektíveknél a vignettálás nagyon feltűnő lehet, míg másoknál alig észrevehető. Ezt a fajta vignettálódást nem tudjuk befolyásolni, mivel a fénykép készítésekor keletkezik. Korrigálni viszont lehet. Photoshop-ban például a Camera Raw ablakban. A CR számos objektívprofilt tartalmaz, így könnyedén kezeli a szélek sötétedését, de manuálisan is állíthatunk rajta.
A másik, mikor mi hozzuk létre, mert pont az a cél, hogy a szélek sötétítésével a néző figyelmét a témára irányítsuk. Többféle módszerrel érhetjük el.
Camera Raw-ban két helyen is. Tulajdonképpen ezt a megoldást csak akkor ajánlom, ha egyszerre egy csomó fotóra tennél vignettálást. Sok variációs lehetőség nincs benne. Egyik az Effects fülön.
A másik a Optics-nál. Ez ugyan a lencse szélsötétedését hivatott javítani, de lehet vele sötétíteni vagy akár világosítani is.
A heti CEWE-Bingó feladata valami művészi megalkotása. Hogy művészi-e, nem tudom, de én ezt az oldalt készítettem.
A fotóban utómunka nem nagyon van, a kinézetét az ICM technikának köszönheti.
Mi is az, amit általában elvárunk egy fotótól? Például, hogy éles legyen. Ha nem is az egész, de a téma mindenképp. Na, az ICM (Intentional Camera Movement), vagyis szándékos kameramozgás mindezzel szembemegy. Ezentúl minden életlen fotóra ráfoghatjuk, hogy ICM? Sajnos azt nem, mert a technikában pont az a lényeg, hogy szándékos, így tudatos beállítás, tervezett kameramozgás szükséges hozzá, az eredmény így is kiszámíthatatlan. Viszont rendkívül kreatív és szórakoztató.
Weboldalunk működtetéséhez cookie-kat használunk, amelyek hozzájárulnak az oldal Önre történő optimalizálásához és folyamatos fejlesztéséhez, valamint az Önt érdeklődésének megfelelő hirdetések megjelenítéséhez. Az "Összes elfogadása" gombra kattintva elfogadja ezek alkalmazását. A "További lehetőségek" gomb segítségével kiválaszthatja, melyeket kívánja engedélyezni. További információ az Adatkezelési tájékoztatóban található.
Alapvető
Always active
Az oldal működéséhez feltétlenül szükséges elemek.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztikai
Az oldal látogatottságának mérésére szolgáló statisztikai célú adatok.The technical storage or access that is used exclusively for anonymous statistical purposes. Without a subpoena, voluntary compliance on the part of your Internet Service Provider, or additional records from a third party, information stored or retrieved for this purpose alone cannot usually be used to identify you.
