Szerző: Imre Krisztina | 2014. február 9. | Cewe Fotókönyv heti kihívás |
Ez egy bevállalós hét volt, mindenkinek olyan oldalt kellett készítenie, amilyet nem szokott. Igazán sokan vállalkoztak erre a játékra, ami sokszor nem is könnyű feladat, mert még készletekből is többnyire olyat választunk, amit aztán használni is tudunk, így a stílus kalandozást abból kellett megoldani, ami van. Köszi, blissz, jó kis kihívás volt:)
Ezen a héten az Oscraps boltjába szól az utalvány. Paula Valentin készlete igazán nem a szokásos, talán épp ettől olyan jó:)
És, aki nyert:
(tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2014. február 6. | Photoshop tippek, trükkök |
Nem mondok újat azzal, hogy a Photoshop rengeteget tud. Lényegesen többet, mint amit használunk belőle. Vannak olyan funkciói, amire a legtöbb esetben nincs szükség, én mégis szívesen elolvasom az erről szóló írásokat, és ki is próbálom. Aztán lehet, hogy el is felejtem, hogy csináltam, de ha jön valami feladat, amihez pont az kellene, annyi biztos beugrik, hogy van erre megoldás. Lehet, hogy meg kell újból néznem, de legalább rémlik, van rá mód, hogy egyszerűbben, jobban, gyorsabban készítsek el valamit. Ilyen a Generator is, amiről korábban már írtam. Ott se gondoltam először, hogy ezt én bármire használni tudnám, aztán mégis:) Nagyon megkönnyíti a munkát, egyetlen lassú és unalmas része volt, hogy minden réteget egyenként át kellett nevezni. Hát, most már azt sem kell, Russell Brown készített hozzá egy scriptet. Az ő neve sem ismeretlen, hisz volt már róla szó, ebben a cikkben több scriptjéről is írtam, a Textúra mániában leírt Adobe Paper Texture panelje azóta is nagy kedvencem.
Mi is ez az Adobe Layer Namer? Egy nagyszerű kis panel, ami elvégzi helyettünk egy pillanat alatt a rétegek átnevezését.
A kezdeti lépéseket a fentebb linkelt Textúra mánia cikkben részletesen leírtam. Letölteni az Adobe oldaláról tudjuk. Telepíteni az Extended manager-rel. (ezek mind benne vannak a korábbi cikkben)
Ha ez megvan, a Photoshop-ban a Window > Extensions-nél találjuk meg.
A panel szerintem könnyen értelmezhető. Kiválasztjuk a megfelelő fájlformátumot. Png-nél kiválaszthatjuk, hogy 8, 24 vagy 32 bites png-be szeretnénk menteni.
(tovább…)
Szerző: Imre Krisztina | 2014. február 3. | Cewe Fotókönyv heti kihívás |
Ha még nem ismernéd a minden hétfőn induló kihívás fontosabb tudnivalóit, itt olvashatod el.
Nézzük, mi lesz a feladat erre a hétre:
A feladat: „olyan oldalt kell hoznotok ami a nem megszokott stílusotokban, vagy más stílusú készlettel készült.”
Izgalmas feladat ez is, hisz ki kell lépni a komfortzónánkból, és minél jobban kilépünk, annál többet tanulunk közben.
Jó scrappelést!
Szerző: Imre Krisztina | 2014. február 2. | Cewe Fotókönyv heti kihívás |
Mennyi szuper történet és képregény! És én azt hittem, hogy ez aztán nagyon nehéz lesz:) Mert megfelelő fotósorozat kell, és a technikai része sem egyszerű. De pont ez a jó ezekben a játékokban, olyasmit is kipróbálunk, amit egyébként eszünkbe sem jutna. Köszi, Kata, nagyon jó kis feladat volt:)
A héten a Scrapbookgraphics van soron.Rebecca Mcmeen készlete igen különleges a sok szerelmes között.
És, aki nyert:
Szerző: Imre Krisztina | 2014. január 30. | fotótrükk, videó |
Mutattam már be fotográfia eljárásokat, ilyen volt a cianotípia és a nedves kollódiumos eljárás. Ezek a fotótörténeti érdekességek azért egyáltalán nem vesztek a múlt süllyesztőjébe, mert például legkisebbem, aki a BKF-en fotográfia szakos, tanulja és alkalmazza ezeket a technikákat.
A tintype egy Facebookon megosztott cikk kapcsán merült fel, amiben ezzel a tintype vagy ferrotípia eljárással most készült fotókat mutatnak be. (Megjegyzem a cikk hibás, mert összekeveri a ferrotípiát a nedves kollódiumos eljárással.) Bár a digitális technika meghódította a világot, sokan szívesen visszatérnek ezekhez a technikákhoz, amivel igen érdekes fotókat tudnak készíteni. A fotózás kezdeti szakaszában még nem filmet használtak, hanem valami más hordozó anyagot. A három legismertebb technika a dagerotípia, a nedves kollódiumos eljárás és a ferrotípia.
A dagerótípiánál ezüstözött rézlemezt használtak. Alapos csiszolás után ezt vonták be fényérzékeny anyaggal. Ez eleinte jód volt. Ez a lap került a fényképezőgép belsejébe. Az expozíciós idő igen hosszú volt, nagyjából fél óra, ezt a későbbiekben sikeresen csökkentették.
A nedves kollódiumos eljárásról többet a cikkben lehet olvasni, a lényeg, hogy itt egy üveglapra került fel a fényérzékeny anyag.
A ferrotípia röviddel a nedves kollódium eljárás után született meg. Itt a fényérzékeny anyagot vasra vitték fel. Először ugyanazt, mint a nedves kollódiumos eljárásnál, vagyis kollódiumot, később zselatinost. A fényképeszek szívesen alkalmazták ezt az eljárást, mert itt nem kellett várni az expozíció után, hogy megszáradjon a felület, így gyorsan el tudták adni képeiket.
Akit jobban érdekel, nézze meg ezt a videót, szerintem csodaszép a végeredmény.
Akinek semmi kedve vegyszerekkel játszadozni, persze valami hasonlót készíthetnek Photoshop-ban is. Nem lesz olyan szép, meg olyan egyedi sem, de valamit talán visszaad a hangulatából.
(tovább…)
