Fotókönyv, Photoshop, videószerkesztés

Hogy hogy jön össze ez a három? És miért akarok én egy fotókönyvvel foglalkozó blogban videószerkesztéssel foglalkozni? Meg tudom magyarázni. A Photoshop – bár alapvetően képszerkesztő – alkalmas videószerkesztésre is. Pláne a CS6-os verzió, ami bőven elég alap dolgokhoz. Természetesen az Adobe Premiere-hez nem hasonlítható, de nem is kell, az már annyira profi, hogy kellőképpen bonyolult is. PS-ben viszont bőven elég a program ismerete, nem kell újabb tanulásba fognunk. És mindez hogyan jön a fotókönyvhöz? A 2012-es Photokinán mutatta be a Cewe a videós fotókönyvet, ami belátható időn belül hozzánk is elér. A videós fotókönyv egyébként egy teljesen szokásos fotókönyv, azzal a különbséggel, hogy egy QR kóddal megadhatjuk a hozzátartozó videó linkjét, amit a netre töltöttünk fel. Ehhez a Cewe  biztosít majd tárhelyet. A német oldalon bővebben olvashatsz róla. QR kódot sok oldal segítségével lehet készíteni, én ezt szoktam használni. Az okostelefonokra meg le lehet tölteni olyan alkalmazást, ami tudja olvasni.

Persze egyáltalán nem kell megvárni a Cewe tárhelyet, ha ilyet szeretnénk, a youtube-ot, vagy bármely videómegosztót ugyanúgy használhatjuk. Ma már sok fényképezőgéppel lehet videózni is, és a legtöbb telefon is alkalmas erre a feladatra, így egy utazós, mesélős, családi fotókönyv oldalunkhoz a videót is hozzá tudjuk tenni. Példának összedobtam egy oldalt, amihez van videó is. Akinek van a telefonján QR olvasó, meg is tudja nézni. Maga a kód simán elmegy scrap elemnek is:)

Photoshop videószerkesztés

A videó szerkesztése Photoshop ismerettel annyira egyszerű, hogy nem is kell külön alap, meg haladó rész, rögtön érdekesebb trükköket mutatok. És, hogy senki ne riadjon el tőle, elmondom, hogy most szerkesztek először videót Photoshop-ban.

Először némi magyarázat, aztán jön a videó.

A legjobb, ha a munkaterületet rögtön a videóhoz állítjuk be, így minden azonnal kéznél lesz. Ehhez a Window > Workspace > Motion-t válasszuk.

Photoshop videószerkesztés

(tovább…)

Photoshop billentyűparancsok

A Photoshop-ban az alkotás a jó, nem az, ha a különböző funkciók eléréséhez a menüben kell kutakodnunk. Sok kicsi sokra megy, és rengeteg időt el tud venni, ha nem ismerjük a billentyűparancsokat. Ezeket ugyan totálisan a saját kedvünk szerint alakítgathatjuk, de az alapértelmezett lehetőségekkel sem árt megismerkedni.

A saját alakításra az Edit > Keyboard Shortcuts ablakban van lehetőség.

Photoshop keyboard shortcuts

Használata nagyon egyszerű, ha valamelyiket át akarjuk írni, akkor egyszerűen rákattintunk, és beírjuk, mire változtatnánk. Ha az már használatban van, figyelmeztetni fog rá, és eldönthetjük, hogy felülírjuk, vagy sem.  A listában szerepel egy csomó olyan funkció is, aminek nincs is billentyűparancsa, de ha szeretnénk, ezekhez is tudunk magunknak csinálni. Az alapértelmezett beállításoktól leginkább akkor érdemes eltérni, ha a magyar billentyűzet miatt nem tudjuk használni az eredetit. Ilyen például az ecset méretének megváltoztatása, vagy a segédvonalak megjelenítése is.

Iszonyat mennyiségű billentyűparancs van, értelmetlen lenne mind felsorolni. A legfontosabbakat szedtem össze, ezt is lehet úgy használni, hogy amit ezekből úgy érzed, hogy használni fogsz, azt egy doksiba kimásolod, és a gépednél a falra, vagy polcra tűzöd, hogy mindig szem előtt legyen. Egy idő után persze már olyan egyértelmű lesz a használata, hogy nem lesz rá szükség.

Ebből bizonyára nagyon sok nem ismeretlen, mert a cikkekben is rengeteget előfordulnak. Photoshop-ban mindent többféleképp el lehet érni, de én többnyire a billentyűparancsra szoktam hivatkozni.

(tovább…)

Adobe Photoshop Lightroom 4 – Develop – folytatás

Lehet,  hogy sok így egyszerre a Lightroom-ból, de aki szintén letöltötte az egy hónapos trialt, annak jól jönnek az infók a használatához.

A múlt héten elkezdtem a Lightroom 4 Develop moduljának magyarázatát, most folytatom a jobb oldali panelekkel. Itt van minden eszköz, amivel fotóinkat átalakíthatjuk. Ahogy írtam, a Preset-ek semmi mást nem tudnak, mint egy kattintásra beállnak az előre megadott értékekre. Persze nem akarom ezt leértékelni, nagyon klassz tulajdonság, de ahhoz, hogy ezeket az adott fotóhoz korrigáljuk, vagy magunknak is készítsünk preset-eket, meg kell ismerünk a jobb oldali szerkesztőket. Először csak fotókkal, a végén jön egy videó is.

Mivel most csak gyors lépésekben megyünk végig a lehetőségeken,  nem lehet részletesen elemezni az egyes paneleket, de néhány fotó, és majd a videó valamennyi áttekintést csak ad. Aztán, ha az alapok már megvannak, majd jönnek a tippek-trükkök cikkek, amikben minden kis finomságot lehet elemezni. Azt azonban már most állíthatom, hogy hiba volt eddig várnom a program megismerésével. Számtalan olyan tulajdonsága van, ami a Photoshopban nem található meg, és nagyban segíti a képek feldolgozását. És akkor kezdjünk neki. Ez a jobb oldali rész, még minden panel zárva.

Lightroom 4 Develop

Vegyük sorra.

Histogram. A képelemzés egy hasznos eleme, sok minden leolvasható belőle. Részletesen nem mennék bele, de azért mutatok pár példát.

Ez  egy jól exponált fotó hisztogramja.

Lightroom 4 Histogram

(tovább…)

Kiegészítő pluginok – PostworkShop

A dolog úgy kezdődött, hogy Irene ugye elindította a lavinát  az  Oscraps fórumán, amire rákapott a screpperek nagy része. Mit mondjak, engem sem hagyott hidegen, és azóta több oldal is készült, és koránt sincs vége. Szeretnék egy egész fotókönyvre valót összehozni ebben a stílusban.   Aztán beszteri blogján láttam, hogy a fotó-varázslást nem Photoshopban készítette, hanem egy Postworkshop nevű programban. Persze ez rögtön felkeltette az érdeklődésemet, és utánanéztem a dolognak.  A program önálló alkalmazásként is működik, illetve a Photoshop filtereiből is előhívható. Az első variáció azoknak jó, akiknek nincs Photoshop-juk, így rengeteg mindent ezen belül is meg lehet oldani.

Sajnos a programnak nincs Trial-ja, csak Demo verziója, amivel ugyan korlátlan ideig lehet próbálkozni, csak Demo feliratot rak a képre. Ennek ellenére javaslom a letöltését, mert rengeteg mindent tud, ki lehet próbálni, és el lehet dönteni, hogy meg tudunk-e lenni nélküle:) Mit mondjak, én erős késztetést éreztem, mert hihetetlen szabadságot ad a fotók varázslásában, elképesztő mennyiségű filter van benne, amiket még állítgatni is lehet, és ha mindez nem elég, ezeket a filtereket még kombinálni is lehet.

Beszteri segítségével (örök hála Eszti), eljutottam a cég marketing vezetőjéhez (neki is nagy köszönet), aki nagylelkűen felajánlott egy serial-t, hogy ne a Demo verzióval mutassam meg a lehetőségeket. Persze szokás szerint mindent 5 perc alatt szeretnék kiismerni, ami sajnos lehetetlen, így visszafogtam magam, és igyekszem egy pár részes sorozatban minél többet bemutatni. Mivel én is most tanulom az egészet, majd mindig mesélem, mire jöttem rá:)

Pár link:

Postworkshop oldala. Innen tudod letölteni a demo változatot, illetve megvásárolni. A galériában szuper képeket találsz, a képek alatt szerepel, hogy milyen filter használatával készült.

Ez pedig a blog, ahol már részletesebb tutoriálok is vannak.

Készítettem 3 oldalt, ezekről sajnos nem tudok sokat mondani, mert persze nekiestem, és csak nagyjából tudom, hogy mit csináltam:)

Ez az első, ami persze, hogy a pacsmagolós technika Postworkshopos változata. Máris van még egy oldal a fotókönyvbe.

Postworkshop

(tovább…)

Sabattier effect

Sabattier effect

Újabb érdekesség a fotózás világából, aminek a folytatása természetesen a Photoshop lesz.

Maga a technika messzire nyúlik vissza, 1857-ben fedezte fel William Jackson, és a francia Sabattier népszerűsítette. Bár igazán sok fekete-fehér filmet hívtam elő, és nagyítottam még az őskorban, sosem jutott eszembe kísérletezni, pontosan betartottam a szabályokat. Mondjuk nem is jegyzik a nevemet a fotózás történetében:) Mindenesetre szeretem azokat az embereket, akik bátran felrúgták a szokásost, és valami érdekeset hoztak létre. Ezt a Sabattier effektust szolarizáció néven is ismerik, és ezen a néven került be a Photoshop filterei közé.

Azt gondolom, hogy még azokat is érdekelhet a téma, akik már csak hírből ismerik a filmes fotózást. Aki fotózik, az a történetére is kíváncsi lehet. Nem bonyolítom túl a dolgot, csak néhány szóban.

Réges-rég volt a negatív, a nagyító, meg a fotópapír. Nosztalgiából megkerestem, hogy nekem melyik volt. Ez ugyan nem az első, amivel csak fekete-fehér képeket lehetett nagyítani, mert annak már a típusára sem emlékszem.

Durst L900

Az eljárást a negatív hívásnál, és a papír hívásnál is el lehet végezni. Röviden a lényege. (itt most a papírképről írom)

Negatív két üveglap közé, fotópapír alá, a helyiségben csak olyan fény világít, amire a papír nem érzékeny, és meghatározott ideig kell a papírt megvilágítani. Belerakjuk az előhívó folyadékba, ahol először a legsötétebb részek kezdenek megjelenni.  Akkor, amikor még nagyon világos a kép, jól megvilágítjuk megint, amitől nem megy totál tönkre, hanem egy nagyon érdekes jelenség történik. Ami már eddig is látszódott, az nem nagyon változik, viszont az eddig totál fehér, vagy világos részek besötétednek. A befejező lépések a szokásosak, vagyis, fixálás, szárítás. Akit ennél jobban érdekel a téma, keressen rá a Google-ban:)

(tovább…)