Sokat gondolkodtam a témán, mert nem volt forró képem. Ezt a receptek közül másoltam a netről. Köszi a játékot Zsuzsa, sok mindent belepréseltem, jó volt próbálgatni.
A ballagási ebéd utáni limonádéhoz késztült ez a tál. Mint kiderült, senki nem fotózta le úgy, hogy a közepébe ott a jénai és az is benne legyen. Behűtve nagyon finom volt.
Az első képen a férjem az 50-es évek közepén. Mellette Tamás 80-as évek vége felé. Az alsó két képen nagyobbik fiunk, ő huszárkodott is a jászberényi bandériumban, és belekóstolt a díjugratásba is. Több lovunk volt az elmúlt évtizedekben, de a kedvenc Fillippa volt, vele ugrat Anti a képen.
Egész héten ezzel próbálkoztam. Bölcsis búcsúzó albumba „forma oldalt” szerkeszteni. Kép, név, becenév, a jele és kis szöveg legyen rajta. Sokat játszottam vele, a betűk színét is többször változtattam. Nagyon hálás vagyok Minyunak a templateért, itt is köszönet érte.
A jászberényi egy nagy medencés strand után el voltunk ájulva. A férjem rögtön fel is ment a felső ugródeszkára, hogy megmutassa, mit tud. Hát tényleg majdnem elájult, akkorát ütött a víz rajta, alig tudott kijönni. Soha többet nem próbálta meg.
Miután elmondta a köszöntőt, csak akkor nyitotta ki a kezét, és azt súgta: Mama ezt neked téptem le, ezt csak tőlem kapod. Úgy éreztem, ez nem apróság, ez nagy dolog.
Azt a keveset is elfelejtettem, amit már tudtam. Eltelt a hét, szerettem volna játszani. Zsuzsa köszi a lehetőséget, és nem kell megsimizni a fejem, hogy nem is vagy te olyan kockafejű ⬛ még Krisznek és Jumának sem. Most az átlagnál is több gyönyörűséges oldal született, nagyon jó, hogy láthattam.