Gyönyörû ez az oldal, és a blogodon megnéztem a többi képet is, nagyon szépek. Egyszer csinálhatnál egy olyan oldalt, ahol az összes, na jó, nem az összes, de évszakonként 1-1 rajta van.
A fa nekem különösen tetszik, bár látom, nem hoz levelet, virágot; mégis az évszakokkal együtt változik, mintha azt üzenné: az élet örök.
Mindkét oldalad gyönyörû, kifejezõ lett!
Erre a kihívásra képtelen voltam oldalt készíteni. Talán még nem dolgoztam fel szeretteim halálát. Az oldalad nagyon megható, mélyen megérintett. Köszönöm!
Ez még nem az igazi oldalam,(múlt évi) csak azért teszem fel, hogy amíg mindenki felocsúdik, addig se legyen üres a galéria.
Tegnap is, mint az év minden szakában, lefotóztuk ezt a kõkeresztet, ami Budapest és Tarján, a szülõfalum közt van az út szélén. Amikor szüleimhez megyünk a temetõbe, mindig megállunk itt egy pillanatra. Csodálatos, ahogy változik körülötte a táj, a kõ pedig örök. Mint az érzéseink ezen a napon.
A blogomon több képet is láthattok róla: http://kaszasklari.blogspot.com/2009/01/kokereszt_28.html
