joanne brisebois

Nem sarki fény, de gyönyörű volt egyik reggel a napfelkelte.

Karcagi Mamám tereget az orgonabokor mellett, mögötte a vályogház, a kéménye is éppen látszik. Nagyon szerettünk itt lenni.

Egy jó kis ködös kirándulás fotójával a Mecseken, a Flóra-pihenőnél.

Életünk része a könyvolvasás. Nagyon jó része. (van benne egy elütés, most látom csak, bocsánat)

Jaj, milyen jó, hogy a múlt héten mentünk erre a minikirándulásra és nem most. Gyönyörű volt az erdő.

Pont illik ez a kilátós-fotó ehhez a színkódhoz.

Simi, aki imád óvodába járni.

Nagy divat a lila mostanában, amit csak üdvözölni tudok. Szeretem-szín.

Ki mást hoznék, mint Dömét!

Nagyon szeretem ezt a régi ( Reich Károly grafika) plakátot, ami az étkező szűkös falát díszíti.

O mint októberi nyár, télifagyival

Érkeznek a szép új növények az új kertbe. Őszi ültetésre felkészülni!

Az a helyzet, hogy nem pékségbe járunk ki ebédidőben, hanem ide, az Aranygaluskába. Csak ajánlani tudom! Gyorsétterem, de olyan hedonista, fitnesz menükkel, hogy sokszor leesik az állunk.

Bejáráson az Inotai Erőműben. Na, itt aztán van kőfal...

Umagban annyi kő van, hogy igazán nem csak a házak falát építhették volna belőle, hanem az utat is, akkor legalább lenne macskaköves fotóm.

A gyerekem zsibvásáron járt, és ezt a gyönyörű dobozt nem vette meg nekem.

Balatonbogláron egy gyönyörű parkban, egy szökőkutat díszít ez a finom-szép szobor.

Gyönyörű színei vannak annak az első ránézésre unalmas-barna avarnak.

Tócsa-átugrási gyakorlás. (Igazából a Lentről fel feladatot gyakoroltuk.)

Szeretem-szín!