Ha sötétben dolgozom, akkor már muszáj feltennem ezt a kis 0,5-ös szemüveget, különben összefolynak a pixelek... (hála Istennek, nem túl gyakori ez) Bordó, mi más :)
Nyünnyögtem, hogy az év vége milyen húzós-hajtós volt a cégnél, de azért az utolsó nap kaptam egy ilyen levelet és a hozzá tartozó jutalmat :) Mondtam a főnöknek, hogy ezért megérte a kisebb agyvérzés, de azt hitte, viccelek.
Október 7-én volt pont 40 éve, hogy Mohácsra mentünk meccset játszani, útközben megálltunk Belvárdgyulán ebédelni. Kiültünk az út szélére és készült rólunk ez a fotó. Most szombaton elmegyünk ugyanoda és újra kiülünk :)
Önkioldó programban pár másodpercenként exponál a gépem háromszor... A képek jobb szélén tessenek keresni a 3. barátnőnket - akinek ugyanúgy kellett volna szépen mosolyogni a kamerába, mint kettőnknek, ehelyett elsodorta egy kisebb hullám. Hát mi könnyesre röhögtük magunkat, mikor megláttuk a...
Hát ha valami nehezen megy, az a fantasy. (olvasni jobban szeretem :) :) )
tizenpár év után is nehezen megy a térbeli árnyékolás... Úgyhogy inkább jó nagy rumlit csináltam álomvilágban...
Imádom az ilyen szakadt kereteket, önmagukban feldobják a legegyszerűbb fotókat - bár ma hihetetlenül gyönyörű felhők ajándékoztak meg minket a Balaton partján :)
Kicsit csalós, mert a díjátadó csak itteni idő szerint volt hétfőn hajnalban...
Mindenesetre nekem hétfő reggeli a hír, így ehhez igazítottam az oldalt is. Grammy díjas lett a kedvenc zenekar. Juhúúú.