anna aspes

Utazásunk első állomása egy osztrák falucska, Steeg volt. Az odavezető úton esett az eső, de mire odaértünk, már csak a felhők úsztak meseszerűen a házak felett. Felettük meg a nap is sütött.

Pont ma találkoztam az álalános iskolai, nagyon szeretett magyartanárommal. Integettünk egymásnak. Nagyon szerettem. De hálás vagyok a tesitanáromnak is, akinél nem volt pardon, illetve Margit néninek, aki a betűvetést, olvasást tanította és dicsért, sokat.

Ez a 4-es zsebhez készült oldal :) Szóval idén újra az Adrián!

Végre eljutottam a Város ligetbe. A Zene háza gyönyörű. A szöveget Mátrai Péter építész, zeneszerző Építész Fórumon megjelent írásából kölcsönöztem.

Anna. Ma lenne 90 éves.Novemberben hagyott itt minket. Nagyon hiányzik.

Nálam a kerteben most már csak paradicsom van a virágok mellett. A karalábémat és a ruccolát tövig rágták a földi bolhák.

Ez az aperol koktél pont jó a kódhoz :)

Vizen élni nagy kaland lehet. Bristolban a kikötőben nagyon sok lakóhajó van.

A mint Anna, aki született Szilvia :) De így szereti, hát legyen így. És a fő digi designerem is Anna (Aspnes).

Imádom a felhős eget, az ilyen bodrosat meg főleg, csudaszép fotókat lehet ilyenkor készíteni. Ez az egyik kedvencem; autóból lőttem.

Rengeteg friss, ízletes zöldség megterem egy ekkorka magaságyásban.

Simon a Spanyol lépcsőn kukoricát majszol és közben mesét hallgat.

Turiztam egy Erika írógépet. Nagyon tetszik, ezen fogom írni az első regényemet ;)

Nincs is pihentetőbb (szerintem), mint egy jó könyvvel, finom jégkrémmel hereberélni a tengerparton! (Ebben a hónapban már harmadszor az új kedvenc sablonommal)

Barátnémmal, sok-sok év kihagyás után végre személyesen is összefutottunk néhány órára :)