Könnyû dolgom van, hiszen a Duna mellett lakunk, rengeteg fotónk, emlékünk van a Dunáról,-tól,-nál...
Kedves emlék, hogy egy hûvös õszi napon kislányommal lesétáltunk az üres partra, ott kakaóztunk, reggeliztünk kettesben, majd néztük a madarakat, a vizet és jókat beszélgettünk. Aztán õ leült egy kõre és csak nézte a vizet, annyira édes volt, ahogy elgondolkodott!
A vers idézet innen: http://www.poet.hu/vers/42874
Felhasználtam: Emeto, Anna, Catherine Design
Köszönöm mindenkinek aki alkotott a Dunás játékra!!!