Most Ildi gyönyörû hátteréhez választottam a verset, így nem sok dolgom volt, mert nem akartam mással "elrontani". (RD_OUAT- készlet s Krissz egyik papírja))
Ovidius: Philemon és Baucis
"Mondd, te igazságos vénember s hû felesége
ennek a jó férjnek, mire vágytok?"
"Itt mi a papjaitok, szentélyetek õrei légyünk,
s mert egyetértésben töltöttük az életet együtt,
egy legyen elhívó óránk, sose lássam a sírját
én feleségemnek, ne temessen el õ soha engem."
Teljesedik vágyuk:
...hát Baucis látja: Philemon
lombosodik, s Baucist leveledzeni látja Philemon.
Már mindkettõnek kezdett arcára a lombcsúcs
nõni, mikor míg még lehetett, "Isten veled, édes
hitvesem!" ezt mondták, egyszerre, s az ágak is ekkor és egyszerre belepték ajkuk.
