Én ismerem, pedig sosem laktam se vidéken, de még csak koros sem vagyok Nálunk van a fõúton! (bp, 15.ker.), és a fogantyúját kisajátították bizonyos illetõk, akik nemzetiségét itt most nem feszegetem, vagyis a közkútból magánkutat csináltak, természetesen a kerület kontójára. És az õ kutukból ugyan már, miért ihatnának "idegenek"?
Nagyon ötletes lett a képed, és tetszik a perspektívája is!
Mi pár éve falun lakunk, épp a házunk elõtt áll egy ilyen, de víz nem facsarható belõle
Gyerekkorunkban úgy ittunk, h a fél lábunkat fellódítottuk a nyomókarra, azzal szabályoztuk a vízsugarat, s két tenyérbõl csináltunk poharat
Tényleg szép emlékek...
Tetszik, hogy kiugrik a kút a kékségével!
Azért nem olyan régi dolog ez, a mi városunkban is sok van, jó dolog, mert bárhol megállhatsz inni, üveget utántölteni (2 gyereknél ez fontos!)
Tanyán nõttem fel, ott gémes kút volt, abból mertük a vizet, na az már ritkább
Szeretem én is ezeket a régi kutakat! Még elég sok helyen megtalálhatóak, bár kb. a fele nem mûködik. Gyerekkoromban mi is egy ilyenrõl hordtuk a vizet.
Érdekes lett a fotó ezzel a kék kiemeléssel. Nem tudom mennyire volt tudatos ennek a kéknek a használata, de ez a szín annyira jellegzetes volt az én gyerekkoromban. Szívesen használták kutakra egyebekre. Szép emlékeket idéztél fel vele, köszönöm.